A posztsorozat támogatója az "Uniós Fejlesztések nyílt napja – séta a kulisszák mögött" programsorozat.

Azért akkor volt igazi májerség a Zeneakadémián tanulni, amikor megalakult, az 1875 utáni években. Amikor Liszt Ferenc volt az elnök, Erkel Ferenc pedig az igazgató. Mellesleg ők tanították a zongora tárgyat, úgyhogy akinek ez sem volt elég lökés ahhoz, hogy világhírű zenész legyen, az minden bizonnyal menthetetlen volt.

A Királyi Zeneakadémia eleinte nem volt túlságosan nagy, először Liszt Ferenc lakásán alakult meg, a Hal téren. Az oktatás indításakor az iskola megkapta a teljes bérházat, ahol Liszt élt, aztán átköltözött az Andrássy út – Vörösmarty utca sarkára. Itt most a Liszt Ferenc Emlékmúzeum, a Liszt Ferenc Kutatóközpont és Zenetörténeti Kutatókönyvtár látogatható.

1904 és 1907 között ugyanis elkészült az intézmény fontosságához mérhető Liszt Ferenc téri szecessziós palota, Korb Flóris és Griegl Kálmán tervei alapján. Grandiózus tervek voltak, a koncerttermek esetében olyan megoldásokkal, amik miatt statikus mérnök is dolgozott az építészekkel (Zielinsky Szilárd) - ez nem volt túl gyakori akkoriban, a Zeneakadémia egyike az első ilyen magyar középületeknek. Néhány egyéb nevezetesség: a Zsolnay porcelángyár pirogránit és eozinmázas burkolatai, Róth Miksa mozaikjai és színes üvegablakai, Körösfői-Kriesch Aladár freskói, Telcs Ede antik stílusban faragott frízei és domborművei, Senyei Károly, Gróh István frízlemezei.

fotó: Hajdú József

Az új épület átadását sem Liszt, sem Erkel nem érhette már meg. Az iskola igazgatója ekkor Mihalovich Ödön volt, aki 32 éven keresztül látta el ezt a tisztséget. Az épület száz év alatt egy rakás nagy zenészt nevelt ki, ez idő alatt viszont erősen leharcolt állapotba is került.

Az intézmény átfogó uniós fejlesztésére 2008-ban kötött támogatási szerződést. Hosszas közbeszerzési huza-vona után 2010-ben végül aláírták a kivitelezői szerződést, ami a Wesselényi utca 52. szám alatt egy új oktatási épület kialakításáról szólt.

fotó: Schiller Kata

A Ligeti Györgyről elnevezett épület lehetővé tette, hogy a Liszt Ferenc téri akadémia épületét is korszerűsítsék és felújítsák, persze megtartva az épület műemléki értékeit. A kivitelezés 2011. évi megkezdésekor részletes állapotfelmérés és leltár készült minden értékről a palotában, ezeket számozott ládákba mentették, és kezdődhetett az elmúlt évtizedek oda nem illő beépítéseinek bontása, majd az építés. Az építkezés leírása szerint 2300 köbméter törmeléket szállítottak el, és ezidáig 3000 köbméter betont és 450 tonna betonacélt használtak már fel, így elmondható, hogy SI mértékegységek tekintetében is pluszos a projekt.

Az átépítés során figyelembe vették az épület alapvetően kettős funkcióját: a nyilvános közönségforgalmi és a nem nyilvános oktatási és kiszolgáló terek elválasztása csak elméletben egyszerű művelet, a gyakorlatban nehezebb mutatvány. A határ ugyanis folyton mozog, más a helyzet napközben, és más például egy koncertesten. Így aztán a porta és a pénztár, a mágneskártya-olvasók és a mozgatható jelzőtáblák rendszerét is ennek megfelelően alakították ki. 2013 szeptemberében őszén már a megújult palotában szeretnék indítani a tanévet.

A március 2-ára tervezett nyílt napon (amire sajnos már itt is beteltek a helyek) még nem tudják bemutatni az Liszt Ferenc téri palotát, a Wesselényi utcai épületben viszont a tervek részletezése mellett mini koncerteket és zenei csemegéket ígérnek a szervezők. Én is ott leszek a helyszínen, és beszámolok a tapasztalatokról.

A projekt költsége: 13 169 015 425 forint
Uniós támogatás: 89,84%
Megítélt összegtámogatás: 11 829 398 647 forint

A posztsorozat támogatója az "Uniós Fejlesztések nyílt napja – séta a kulisszák mögött" programsorozat.

Lassan tényleg lehetetlen küldetés lesz minden új helyet kipróbálni, mindenhol enni, mindent megírni, de ennél is rosszabb, vagy jobb, hogy még az igazán menő helyekre is kihívás eljutni, annyi nyílik mostanában.

Az Aboszolút Pho-vel például heteken át jártam a násztáncot, elindultam, aztán meggondoltam magam, nyitás előtt érkeztem, vagy zárás után, mire meg tudtam kóstolni végre a levesüket, de múlt héten összejött, éljen.

A hely annyira kicsi, hogy ha nem vigyázol, belépés után egyből ki is lépsz belőle. Ezen a képen például az étterem főhajójának hetven százaléka látható:

A maradék az a kis pult, ahol meghúztuk magunkat. Nincs ezzel semmi gond, csak a vietnami kaját problémásabb enni, mint egy magyar szendvicset, szóval ha Aboszolút Pho-be is úgy odaszoknak a vendégek, mint az utca másik végében található Borsba (nem fér bele), komoly verekedések, késelések, törzsi villongások lesznek az ülőhelyekért.

Pontosabban ezért:

Ez a pho. Amit úgy ejtesz, hogy fő. Ez egy vietnami leves (1000 Ft), tele mindenféle olyan izével, ami például ma reggel, a fűtés miatt kiszáradt torkomra, nagyon jól esne. És nem is lenne hülyeség ezzel indítani a napot, mert Vietnamban reggelire eszik a levest, nálunk viszont erre esély sincs, hiszen csak ötkor nyit az étterem.

Akkor is jó.

A pho ugyanis tényleg ütős kaja, pedig nincs túlbonyolítva: vannak benne szép nagy, vékonyra szelt marhahússzeletek, kevés zöldség, rizstészta meg valami fűszer, aztán kész. Én nyomtam bele bőven sriracha szószt is, ilyen csilis izét, hogy csípjen, mert úgy az igazi, úgy nyer értelmet a leves.

A pho-t egyébként alapvetően pálcikával eszik és Vietnamban állítólag az is előfordulhat, hogy a lé benne marad a tányérban, itthon viszont ezt senki sem merné megkockáztatni, úgyhogy elég bonyolult módszerrel, de ideális esetben egyszerre eszed kanállal meg botokkal. Aztán egy idő után rájössz, hogy felesleges a varázslás, egy kanállal simán be tudod tolni az egészet, pálcikázzon az, aki pho-n nőtt fel.

A leves egyébként tényleg remek, friss, igazi, tagadhatatlanul ázsiai íze van, ami elég kevés budapesti ázsiai étteremben mondható el és többé-kevésbé laktató is, bár biztos akad, aki nyom még utána egy karamelizált malaccsászárt jázminrizzsel és savanyított zöld mustárral, mert az is csak 1100 forintba kerül és nagyon ajánlgatják.

Én speciel nem voltam már éhes, úgyhogy majd legközelebb.

De a leves ajánlott, és egyértelműen még jobb lett tőle a Kazinczy utca.

Abszolút Pho
Budapest, Kazinczy u. 52.
K-P: 17:00-23:00
Szo: 18:00-23:00

Hogy a minőségi berúgás és a csúcstechnika milyen tökéletes harmóniában fér meg egymás mellett, arra a Kocsma.hu alkalmazás a legjobb bizonyíték: az iPhone-ra letölthető program azt ígéri, hogy megmutatja a közelünkben található kocsmákat, segít eldönteni, hogy érdemes-e betérnünk, és még a sétatávolságon belül található piaakciókra is felhívja a figyelmünket. Pompás, nem?

Amikor a program készítői megkértek minket arra, hogy teszteljük az alkalmazást, Ádámmal egyből felcsillant a szemünk: hogyan máshogyan lehetne tesztelni egy kocsmázós programot, mint valamiféle tudatos berúgással? A koncepció elég gyorsan összeállt a fejünkben: betöltjük a Kocsma.hu app térképznézetét, ami megmutatja a helyzetünket, majd találomra rábökünk egy helyszínre a közelünkben, és elmegyünk oda piálni.

Épp a Gozsdu udvarban voltunk, elindítottuk a programot, ami megerősítette a szörnyű sejtésünket: a környék tele van remek kocsmákkal. A találatokra bökve meg tudjuk nézni a helyek értékelését is, ezek egyébként közösségi alapon szerveződnek, te is tudsz csillagokat adni, amik befolyásolják a végeredményt. Kapsz fotókat, leírásokat a helyekről, van árlista, minden olyan, amire belépés előtt szükséged lehet. Mondjuk a program nem ismeri az összes szórakozóhelyet. Sokat ismer, viszont kimaradt belőle néhány olyan alaphely, mint mondjuk a BeerCo, de a fejlesztők szerint az adatbázis folyamatosan frissül és minden nap tucatnyi új hely bukkan fel a programban.

Szóval böktünk és néztünk: az egyetlen feltételünk az volt, hogy legalább 3,5 csillagos legyen a hely, ahová bemegyünk, ha ennél gyengébb kocsmára böktük, újra próbálkoztunk. Az első helyszín a Telep volt, ami remek kis kocsma, csodálatos pulttal, DJ-vel, közepesen lelkes személyzettel és kellően alternatív emeleti résszel ahhoz, hogy órákat is el tudj bent tölteni.

Én forralt bort ittam, Ádám meg fröccsöt, amiről a következőt írta:

Bujdosó, remek fröccsbor, sok savval, virágos ízekkel, ami télen különösen jól esik. 400 forint volt a 2 deci bor és az 1 deci szóda.

Aztán hozzátette még azt is, hogy kézműves sörökről még csak nem is hallottak a Telepen, ami azért elég izé.

Kis piálás után újra lecsapott az ujjunk a Kocsma.hu appban és néhány perc múlva az Anker Klubban találtuk magunkat, itt folytattuk tovább a meglehetősen gyenge lábakon álló lerészegedést, meg elkezdtük tanulmányozni is az alkalmazást.

A térképmódról már beszéltünk, ami távoli nézetben számokkal jelzi, hogy egy területre bökve hány helyszín adatait tudjuk megnézni.

Közelítve aztán már egyenként rajzolódnak ki a kocsmák:

Tökéletesen használható, boldogabb csak akkor lennék, ha a felső, Lista/Térkép-nézet közti váltás nem gomb lenne, hanem csúszka, jobban passzolna az iOS-könyezetbe.

Aztán megnéztük az Események menüpontot is, amiből kiderül, hogy milyen rendezvények vannak a közelünkben.

De a legizgalmasabbnak a Kocsma.hu app Italakciók-gombja tűnt, ami megmutatja, hogy hova érdemes menni berúgni, hol mérik éppen olcsón a piát.

Rövid töprengés után a Könyvtár klub 350 forintos whisky-je mellett döntöttünk, szóval lehúztuk a fröccsünket, befejeztük a kajálást és indultunk. Ádám megjegyzése a kóstolt italokról és ételekről:

"A fröccs itt is remek, nem olyan jó, mint a Telepben, de ha gimnazista koromban ilyet mértek volna, már alkoholista lennék. Ezek vannak még felírva: szék szar, rák jó, zeller jó"

Rövid séta után érkeztünk meg a Könyvtár klubba, ahol kiderült, hogy a program remekül működik, tényleg 350 volt a Black Velvet, ami ha jól tudom, kanadai whisky, nem egy elképesztő pia, de ezért az árért tökéletesen rendben van. A háttérben Kareoke-party zajlott, miközben mi az előtérben csendesen lerészegedtünk a whisky-k és egyéb akciós italok társaságában.

A Kocsma.hu alkalmazás ingyenesen letölthető az App Store-ból.

Disclaimer: a Kocsma.hu app az Egy nap a városban blog hirdetője.

A fejemben még dgyesznó volt, aztán disznyót írtam, végül javítottam disznóra a címet, mert ilyen rendes vagyok.

A héten végre sikerült ennem egy jót a Pesti Disznóban. Annyira jó neve van, hogy már vagy egy éve el akartam jutni az étterembe, de a nyitás után nem sokkal megnéztem az étlapot és disznót például alig találtam rajta. A múlt héten viszont egy csodálatos meglepetésekkel tarkított nap után végre beléptem a hússzentélybe, ahol kirendeltünk néhány férfiasabb fogást.

A hely déltől kábé fél kettőig tele van, TELE, hely is alig akad, aztán hirtelen eltűnik mindenki és majdnem teljesen egyedül maradsz. Ha a csúcsidőben akarsz menni, mindenképp foglalj asztalt az egyébként belülről kifejezetten barátságos disznóban.

Rendelés közben derült ki, hogy új séf van, jövő héten új étlap is lesz, de mivel nem volt óriási leárazás, akció, ugyanannyit fizettünk, mintha az étlap fénykorában érkeztünk volna, az elvárásaink sem voltak alacsonyabbak.

Lássuk csak, mit kaptunk: jött először is gulyásleves, az adag meglehetős, a hozzávalók többnyire jók, bár a krumpli egyikünket sem nyűgözte le, és az összhatás sem varázsolt el. Egy finom, tisztességes gulyásleves volt ez, meggyőzően nagy és ízes hússzeletekkel.

A jókai bableves nekem jobban bejött, a kolbász egyenesen varázslatos volt benne, csak a bab volt a kelleténél kicsit roppanósabb: ez lehetett koncepció is, én jobban szeretem puhábban, egyenletesebben átfőve.

A mangalicapörkölt főtt burgonyával ugyanaz a kategória volt, mint a gulyásleves: tisztességes, finom, a krumpli kissé gyenge, az összhatás kevéssé izgalmas, a tarjából készült hús viszont remek:

A végére hagytam a legjobbat, a juhtúrós rakott burgonyával és sült paprikamártással kínált disznószüzet. Essünk át gyorsan az elején az egyetlen kifogásomon: a szűz egy leheletnyivel szárazabb volt, mint azt a szép alapanyag megérdemelte volna. De remek volt az íze, a juhtúrós rakott burgonya önmagában kissé talán meglepő lett volna, de ezzel a hússal és a paprikamártással együtt csodás volt az összehatás. Kirendelném bármikor újra:

És az apróságok: ízlett a kenyér, jó, hogy odafigyelnek erre is, a házi erős paprikás szósz meg nagyon finom volt, kár, hogy igazából nem csípett.

A Pesti Disznó jó hely, divatos, ennek megfelelően drága is, de az ár többnyire érződik is a minőségen és az alapanyagokon. A konyha kissé konzervatív, de jól dolgozik, az adagok meg ebben a mezőnyben a hatalmas kategóriába esnek. Nekem a Kispiac jobban bejön, de sem elhelyezkedésben, sem kínálatban, sem méreteiben nem összehasonlítható a két hely, szóval: ajánlott.

Pesti Disznó
1065, Budapest, Nagymező utca 19.
Telefon: 0619514061
V-Sze: 12:00-23:00
Cs-Szo: 12:00-01:00

A héten már volt szó erről az épületről, többet nem is segítek.

Nehézség: 2/5

A poszt este frissül a válasszal.

A képet Anita készítette, a checkmybudapest.blogspot.hu oldal készítője, köszönjük.

Megoldás: ez bizony a Várkert Bazár, aminek a felújítását idén kezdik, és jövőre fejezik be, bővebben itt írtam az építkezésről és az épület múltjáról.