A Gozsdu udvar hosszú évekig igazi szellemtanya volt: leginkább külföldi befektetők vásároltak itt lakást, akik aztán sosem költöztek be. A válsággal aztán mint befektetés is érdektelenné vált a környék, és a 2008-as átadást követő években nem is járt itt senki. 2010. augusztusában, amikor az első Goubát rendezték a passzázson, még ezt írtuk: "egészen a közelmúltig inkább volt szellemudvar, mint élhető környezet."

Nem volt itt senki. Senki.

Aztán jött a Gouba, megnyílt néhány kávézó, majd még néhány, és valamikor tavaly nyáron elszabadult a pokol. Talán a Spílerrel kezdődött, Zsidai Roy új éttermének megnyitása után dőlt el, hogy a budapesti élet új központja már nem is a Kazinczy utca, hanem a Gozdsu lesz, és azóta annyi hely nyílt, és ezek annyira tele vannak, hogy leginkább egy mediterrán városban érzed magad, ha erre jársz. De a Gozsduból nem lett kirakodóvásár, nem lakták le úgy, mint a csupa rossz döntés hatására teljesen lepusztított Erzsébet teret, itt nyoma sincs a balkáni hangulatnak, ez sokkal inkább egy kis München némi Lisszabonnal. És ennek a formátumnak direkt kedvez, hogy a lakások többsége máshol élő külföldi befektető kezében van: őket nem zavarja, ha késő estig hangoskodnak a vendégek, akik közül nagyon sok amúgy is az udvarban kialakított apartmanokban száll meg.

Érdekes, hogy akármennyire is a budapesti élet központja lett a Gozsdu, sok ismerősünk még nem járt erre, szóval itt egy videó, amiből kiderül, hogy milyen a hangulat hétköznap délután (!) az udvarban. A legtöbb városrész szombat este is örülne az ilyen forgalomnak (a videó egyébként élvezhetetlenül ráz):

És akkor vegyük át a kedvenceinket, amikről már írtunk is: a Király utcai bejáratnál ott a Kolor, ahonnan a legtöbb hosszú budapesti éjszaka indul mostanában:

Vele szemben most nyitott meg a második DiVino, a Szent István téri bár után. Lehet inni a magyar borokat:

Szintén a Szent István tér közeléből indulva nyílt meg itt szintén a második bázisként a Pad Thai, ehető ázsiai kaja, elfogadható áron:

A Spílerbe akármikor akarsz bejutni, nehéz dolgod lesz, de jópofa, kicsit átdolgozott magyaros kajákért vagy hamburgerért ide érdemes benézned:

A Café Vianról csak egy homályos fotóm van, amit inkább be se rakok, viszont mellettük szól, hogy már akkor megnyitottak itt, amikor még senki más nem látott fantáziát a Gozsduban. És tőle nem messze van az Arborétum, aminek az a hatalmas előnye, hogy kicsit szellősebb, félreesőbb helyen van, mint a passzázs főcsapása, könnyebben kapsz este levegőt:

A Yiddishe Mamma Miában többször ettünk már nagyon jót:

Ahogy a 2Spaghiban is (a személyzet alapvetően olaszul beszél, de ha muszáj, megszólalnak angolul is. Magyarul csak pár szó megy):

És végre van cégtáblája a BeerCO-nak, Budapest legviccesebb sörözőjének, ami már nem annyira elhagyatott, mint az írásunk előtt, de még mindig tele van szórakoztató részletekkel (és egy redesign még mindig ráférne):