Visszatértem, itt vagyok újra, belevetem magam az ebédmenük végtelen fogatagába, lendületből fogyasztok és közben jegyzetelek: ha Ádám Wang mesterrel feltámasztotta a sorozatom, muszáj nekem is írnom valamit, már csak a rend kedvéért is.

Nem ígérem, hogy az Olcsó ebéd menő helyen-sorozat 2012-es kiadása annyi részt él majd meg, mint a 2011-es (tavaly 16 éttermet teszteltem), mert van egy talán még jobb sorozatötletem, és annak kell a hely, viszont múlt héten egy olyan jót ebédeltem, hogy képtelen voltam megállni, írtam belőle egy posztot.

Robi Győri barátom, időnként megfordul Budapesten és ilyenkor rendszerint valami jó helyre megyünk enni. Legutóbb a Borssóban vacsoráztunk, ami sajnos hatalmas csalódás volt, most meg délidőben találkoztunk, adta magát az ebédmenü. Eredetileg a Csalogányba akartam menni, de a laptopom épp meghalt, az iPaden meg nem jött be az étterem oldala (dolgoztak volna a kompatibilitáson), szóval képbe került a B-terv: a Laci!Konyha!

Régóta meg akartam kóstolni az ebédjüket, főleg annak fényében, hogy már vacsoráztam náluk, és attól nem voltam elájulva. Még ha dugást is mímeltek evés közben a szomszéd asztalnál a színészek. De nem a csalódás ellenére, hanem éppen amiatt akartam kipróbálni az ebédmenüt: a Laci!Konyha! mindenki szerint remek hely, biztos voltam abban, hogy csak rossz napot fogtam ki, és még egy esélyt szerettem volna adni nekik.

A hely fél háromkor meglepően üres volt, rajtunk kívül csak egy asztalnál ültek a kicsit indusztriális környezetben. Nem fogok írni a belső kialakításról, mert az most untatna, de legyen elég annyi, hogy a Laci!Konyha! ötletes, szerethető, jó kis hely, remek kiszolgálással.

Koncentráljunk inkább a kajára: a menü 2700 forintba kerül. Ez nem kevés. Az étel valódi értékéhez képest viszont nevetségesen olcsó. Meg kell érteni, hogy a Laci!Konyha! egyáltalán nincs nagyon elmaradva a Michelin-csillagos minőségtől. Nincs ott, de messze sincs tőle, a GaultMillau például a legjobb magyar éttermek közt tartja számon. És a déli menü minősége is ebben a kategóriában mozog.

De nézzük inkább máshogy a dolgot: ugyanazt a minőséget kapjuk, mint este, töredékáron. Kérhetjük 2700 forintért egyben a három fogást, vagy kérhetjük külön is őket. Ekkor azonban észrevesszük, hogy az előétel 2500 forintba kerül, a főétel 3800-ba, a desszertekért kábé egy ezrest kell fizetni. Szóval egyben 2,7 ezer, külön-külön 7,3 ezer. És ez utóbbi a reális ár. Szóval menüben viccesen olcsó a Laci!Konyha! (még akkor is, ha kötelező a tíz százalékos szervizdíj).

Előételnek garnélát kértem zöldborsóval:

Mesés volt. Szép nagy darab, nemrég kihalászott garnéla bujkált a tökéletesen tisztán csordogáló borsó alatt. Utóbbi annyira friss volt, mintha most téptük volna le héjastól a kertben. Robi tányérjára vargányás gyöngytyúk terrine került, abba se lehetett belekötni.

Másodiknak szürkemarhalábszár jött polentával. A szürkemarha remek hungarikum, de messze nincs olyan jó íze, mint amilyen szép az állat. Ezen a helyen viszont csodát műveltek vele, sikerült azt a fogást elkészíteni, amit a csúcs felé törő konyhákban csak szeretnének, amikor elkezdenek mindenféle alternatív alapanyagokkal, borjúpofával, lábszárral, hasonlókkal dolgozni. Nem elég eltérni a karajtól, a hátszíntől, érteni is kell hozzá. A Laci!Konyha! séfje meg tökéletesen oldotta meg ezt a feladatot.

És a hozzávalók: az a kapor! Gyerekkoromban gyűlöltem a kaprot, ötéves koromban a teljes óvónői kart telibe hánytam, amiért akaratom ellenére belém erőltették a kapormártást. A húszas éveim közepén aztán megbarátkoztam vele, de most először jutottam el odáig, hogy rajongtam érte.

De ott van még a polenta is, amit mi puliszaként ismerünk: az omlós, erőteljes hús mellett az a hússzaftban ázó krémes polenta! Akármikor meg tudnám enni újra ezt a fogást.

Végül következett a desszert, ami szintén kiváló volt, máglyarakás és párizsi brest, de már kifogytam a jelzőkből, egyszerűen csak higgyétek el, hogy tökéletesen passzolt a menüsorhoz.

A kancsó szódával, a remek rizlinggel és a szervizdíjjal együtt 8,6 ezer forintot fizettünk, ami nem kevés, de ennél nagyobb egy forintra osztott élményt kevés helyen lehet kapni a városban.

Erősen ajánlott.

Ha élőben is ki akarod próbálni a város legjobb fogásait, meg akarod ismerni a legizgalmasabb helyeket és gatyába akarod rázni az angoltudásodat, gyere el az Egy nap a városban egynapos élménytanfolyamára. Részletek itt, jelentkezni meg itt tudsz a meglepően olcsó menetre. Most szombaton is!