Már jó ideje fut a Budapest legszebb lépcsőházai sorozat, és ez alatt rájöttem egy egyetemes igazságra. A lépcsőházakba bejutni könnyű. Legalábbis rendes ruhában, megnyerő mosollyal felszerelkezve.

Én ugyanis általában vasárnap délidőben szoktam menni lépcsőháztúrákra, és a módszerem, hogy addig állok a bejárat előtt, amíg be vagy ki nem jön valaki. Egyes helyeken elmagyarázom, mit szeretnék, de a kevésbé elit környéken csak besétálok. Fontos, hogy a bejárat előtt a mobilomat nézegetem, ami miatt úgy tűnik, annyira nem is fontos nekem a bejutás. Még sehol sem vártam 5 percnél többet.

Én is becsatlakozom a gyros-rovatba, rögtön arról a helyről írok, ami évekig a kedvencem volt. A Wikinger kimaradt a hamburgersorozatból, éspedig szándékosan: ismertem már a hamburgerüket, ami nem rossz, de a sorozat vége felé már kimondottan a legjobbakra esélyes helyeket látogattuk, nem akartunk elfecsérelni egy napot erre.

Mielőtt rátérnék az élményre, tegyünk tisztába egy fontos kérdést: milyen hús van a gyrosban, és miért nem vesszük külön a dönert és a gyrost a sorozatban. A legjobb, ha egy szakértő hozzászólását másolom be ide, a Gyraldiko tulajdonosa, Ghavrilos Arghyropulis így fogalmazott:

A görögök gyrosnak nevezik azt a nyársra húzott húst, ami szeletekből áll. Nem keverik a húsokat. Eredendően sertéshúsból készítik. Ünnepi alkalmakkor kis mennyiségben felhúzva készíthetik bárányból is, de ez már régóta nem dívik. Egy ideig még a sertés szeletek közé raktak birka faggyút az íze miatt, de mára ez sem maradt meg. A döner kebab az elviekben a törökök gyrosa, de nevezhetnénk fasírtnak is, hiszen darált borjúhúsból készül, amit egy-egy szelet borjú vagy birka hússal fognak össze és utána megint darált hús és megint szelet hús. Ha megnézed reggel, amikor felteszik a törökök a dönert, akkor tisztán látszik ez a rétegződés. Az arabok shawarma-ja pedig csirke húsból, illetve manapság pulykahúsból is készül és talán ez áll a legközelebb a görögök gyrosához, mert ez is szeletelt húsokból készül. Mind a három kaja (gyros, döner, shawarma) a maga módján finom, de az eredeti gyros mind közül a legrégebbi. Aki jár Athénban, nézze meg a Nemzeti Történeti Múzeumben az időszámításunk előtti 2.századból való faszenes gyros "gépet", ami égetett cserépből készült. A faszeneket 3 db lyukacsos cseréphálóban tartották és előtte forgatták kézzel a húsnyársat. Arról nem is beszélve, hogy a nomád türkök és arabok minek cipeltek volna egy ilyen batár nehéz, törékeny cuccot a vándorlásaik során.

A húsok terén nagy változatossággal találkozhatunk, Budapesten a legelterjedtebb a pácolt csirke vagy a pulyka hússzeletek egymásra polcolása, persze találkozhatunk szinte mindegyik fenti hússal. Egyetlen igazi viszont nem létezik, objektív elbírálás alá azonban bármelyik vonható. Erre teszünk mi is kísérletet.

És akkor térjünk át a Wikingerre, egykori nagy kedvencemre gyros terén, ahová most két-három év óta először tértem vissza, nagy reményekkel. Egyrészt korábban itt ízlett legjobban a hús, ami egy helyben készült csirkemell és csirkecomb torony, másrészt a pita egyedül itt adott hozzá az élményhez. Ez eredeti pakisztáni recept alapján szintén helyben készül.

Ehhez képest csalódnom kellett a mostani visszatértemkor, nem egészen azt kaptam, amit korábban. A hús a régi ízeket juttatta eszembe (5 pont), a pita szintén a megszokott volt, noha fogyasztási szempontból az állaga a legjobb, a cuccmegtartási képessége nem a legerősebb, az evés végére darabokban látod a tálcán a beltartalom egy részét (4 pont).

A probléma most a zöldségekkel volt inkább. Túl hideg volt, helyenként pedig keserű ízeket véltem felfedezni a számban (2 pont). Ráadásul csomókban álltak az egyes összetevők, egyáltalán nem úgy készült, mint a hely honlapján látható videóban (2 pont). A korábban ütős csípős, ami már akkor is, és most is a tetejére került nagy adagban rákenésre, ezúttal egyáltalán nem csípett (3 pont), a joghurtos szósz viszont megfelelően volt fűszerezve (4 pont).

A mennyiség átlagos (3 pont), nekem épp elég, ami azt jelenti, hogy általában mindenki másnak kevés. Az alap gyros ára 650 forint (4 pont).

Összességében 27 pont jár a Wikinger gyrosának, sajnálom, régen több pontot kaptak volna, nemcsak miattam, de az objektív pontozás szerint is.

Ha tudni akarod, hol vannak a legjobb budapesti gyrosok, vagy hogy mit érdemes felkeresni, milyen programra érdemes elmenni a városban ahhoz, hogy jobban szeresd Budapestet, csatlakozz a facebookos csoporthoz, ahonnan minden új írásról értesülsz!

Ez a hely előnyből indul nálam, hiszen általában edzésből hazafelé menet szoktam bekapni náluk egy gyrost, ezzel együtt csak középkategóriásnak érzem a kajájukat. Ennél persze azért tudományosabbak vagyunk.

Az mindenképp jó pont, hogy lehet csirkéből meg borjúból is kérni, mindkettő hétszáz forintba kerül, ami kicsit sok (3 pont). A hús íze egyébként egész elfogadható, viszont egyáltalán nem kiemelkedő, ennyi odafigyeléssel csak a középmezőnybe lehet beférni, persze nem a teljes budapesti mezőnyben, hanem a jobb gyrososokat tesztelő sorozatunkban (3 pont). Nem ájultam el a hús mennyiségétől sem (3), sokszor éreztem úgy, hogy egy vegagyrost eszem, ezért is volt fontos, hogy a hússal viszonylag jól elkevert zöldségek (4 pont) viszont még este is elfogadható minőségűek voltak, de akadt köztük olyan is nagy mennyiségben (lilakáposzta), aminek szerintem semmi keresnivalója egy gyrosban (3 pont).

A pita papírízű volt, nem adott hozzá az ételhez és nem is vett el tőle (2 pont), a joghurtós szósz rendben volt (4 pont), és a csípőset is megfelelően sikerült elteríteni a cuccon (4 pont).

Összességében 26 pont jár a 40-ből.

Ha tudni akarod, hol vannak a legjobb budapesti gyrosok, vagy hogy mit érdemes felkeresni, milyen programra érdemes elmenni a városban ahhoz, hogy jobban szeresd Budapestet, csatlakozz a facebookos csoporthoz, ahonnan minden új írásról értesülsz!

View Star Kebab in a larger map

Egy tegnapi sajtótájékoztatón derült ki, hogy a Budapest Szíve program második üteme is elkezdődik 2012-ben, ami - dobpergést kérek -, a Ferenciek tere átépítésével indul.

Amikor kábé egy éve Csaba izgatottan hívott fel, hogy milyen jó lett az akkor elkészült 1,7 kilométeres sétálóutca, a Belváros Új Főutcája a Kálvin tértől a Szabadság térig, természetesen az első dolgunk volt egy ráérős, tavaszi séta. Már akkor is az volt a legerősebb benyomás, hogy az Új Főutca alapvetően két szakaszra oszlik - a Ferenciek tere előtti és utáni világra. A Kossuth Lajos utca autói, a szűkös metrólejáró és aluljáró, amiből fellépdelve a Párisi Udvar gyönyörű, ám élettelen bejárata tűnik fel, kettévágta az élményt.

Ez szűnik meg elvileg nemsokára. A teret teljesen átépítik a gyalogos és kerékpáros forgalomra helyezve a hangsúlyt, ami két nagyon fontos dolgot jelent. Az egyik, hogy a felszínre is kerül gyalogosátkelő a Petőfi Sándor utca tengelyében és a Váci utca vonalában. Nem tűnik fontos dolognak, pedig amióta a Ráday utca felől a Kálvin téren gyalog megyek át az úttesten, egész más kép él a fejemben az egész környezetről.

A másik fontos tétel a mostani koncepcióban, hogy eddig gépjárműforgalom által használt Y-aluljáró funkciója megváltozik, az átépítés után kizárólag a gyalogos forgalmat szolgálja ki, az autóforgalom előtt lezárásra kerül. Bumm. Az Irányi utca felől csak a 15-ös busz hajthat majd be a mai aluljáró feletti útszakaszra, és keresztezheti a Kossuth Lajos utcát a Petőfi Sándor utca felé.

Ezzel együtt már kijelenthetjük, hogy igencsak drasztikusan a gyalogos forgalmat húzta alá a városvezetés, hiszen ebben az esetben még lépcsőzni sem lennének kénytelenek az emberek, még akkor sem, ha egyetlen zebra sem lenne lefestve.

A buszsáv középre kerülne a Kossuth Lajos utcán egészen az Astoriáig, így egyrészt a buszok nem a sétálók mellett húznának el, másrészt a térnél kiszélesített szakaszon a buszsáv helye többé-kevésbé felszabadulna a sétálók előtt. A felszállás nyilván egy középen elhelyezett megállóban oldják meg, amit akár az Y-aluljáróból is el lehet érni.

Persze adódik a kérdés, hogy akkor mi lesz az autókkal, hol lehet felhajtani a hídra a rakpart felől érkezve. Erre a most felújított Március 15. tér lesz a válasz, a hídfőben elvileg lehetséges lesz felhajtani Buda felé a hídra.

Ez tehát az első lépés, és korábban Tarlós Istvántól hallottam, hogy a Párisi Udvar állapotán is változtatnak majd, hogy méltó legyen az új térhez, és ne csak az elmúlás okozta borzongás miatt legyen érdemes átmenni az passzázson keresztül.

Tavaly az új főutca kapcsán felmerült az is, hogy a főváros hosszú távú tervei között új, a belvároson keresztül közlekedő villamosvonalak is szerepelnek, így elképzelhető, hogy idővel a Népszínház utcától villamossal juthatunk át Budára. Majd valamikor, esetleg.

Ugye nem gyros, hanem kebab, de már a sorozat első részében is leírtuk, hogy nem törődünk ezzel a görög-török-perzsa-szembenállássál, nem veszünk el az olyan részletekben, hogy az ételnek mi a neve, csak ránézünk, és ha gyrosnak tűnik, akkor helye van a sorozatban. Főleg mert a Hummus Bár ikonikus hely, elég nagy rajongótábora van a vegák meg a jó ételekért lelkesedők körében, bizonyos szubkultúrákban ez az étterem az egyetlen, ami szóba jöhet, ha az ember gyorsételre vágyik. Ez a vágy meg azért is teljesülhet könnyen, mert a városban több Hummus Bár is üzemel.

Mi a Kecskeméti utcaiban voltunk, és kebabot kértünk, ami 800 forintba, tehát elég sokba kerül (2 pont). Az adag viszont ennek megfelelően meggyőzően nagy, mivel próba jelleggel pont a Hummus előtt nyomtam be a City Grill utáni első magyar gyorsétterem sajtburgerét, alig bírtam lenyomni ezt a kebabot (5 pont).

A hús viszont egyáltalán nem győzött meg (3 pont), a zöldségek azonban elég jók voltak, ez a hely szerintem a vegákra épít (5 pont).

A pita vastagsága, íze megfelelő volt (4 pont), és bár az összetevőket nem sikerült olyan ügyesen elkeverni benne, mint a Syriana 2 gyrosában, azért rendben volt a rétegelés (4 pont). A szósz viszont nekem a hummus miatt egy kissé túlságosan száraz volt, ettől aztán az egész kebabból elmaradt az a könnyed íz, ami a fűszeresség mellett szerintem az étel sajátja kell, hogy legyen (3 pont). Csípős nem került a pitába, így aztán arra sem volt esély, hogy elrontsák a pozicionálását, de ez nem hiba, pusztán koncepcionális kérdés, ezért közepes pontszámot adunk rá (3 pont).

Összességében 29 pont jár a 40-ből, úgy tűnik, Budapesten képtelenség kimozdulni ebből a magasságból.