Az utóbbi hetekben több helyről is azt hallottuk vissza, hogy az Egy nap a városban blog reklámposztok laza gyűjteménye. Eléggé bosszantó az ügy, főleg, mert nem igaz.
Aztán tegnap megjelent egy különben kimondottan ötletes videó az Indexen, amit már vagy hatvanezren láthattak, és amiben a műsorvezető elkezdett poénkodni ezzel a pletykával. Mert vicces az Egy nap a városban blogot a pr-újságírás szinonimájaként emlegetni.
Jó a humorunk (mi legalábbis annak tartjuk), de pontosan eddig a pillanatig volt részünkről tolerálható az ügy. Még akkor is, ha a konkrét esetről kiderült, hogy csak csipkelődésnek, iróniának szánták a készítők.
Mi viszont szeretnénk reagálni, hogy megelőzzük a hasonló humorizálást, úgyhogy első körben vegyük át, mi az Egy nap a városban blog: egy olyan oldal, ami Budapest pozitív arcát mutatja be.
Nem arról van szó, hogy mindenről jót írunk, nem.
Csak arról írunk, amiről jót lehet.
Ez bevallottan nem újságírás, mert az újságíró a negatív hírekre és kritikákra koncentrál: ezzel lehet nagyobb sikert aratni, így lehet viccesnek, erőteljesnek tűnő cikkeket, videókat létrehozni. Amit mi csinálunk, az inkább küldetés, egyetlen céllal: Budapest jobbá tételével. A kedvenc helyeinket kiemeljük, az átlagosakkal nem foglalkozunk, rosszakról meg csak akkor írunk, ha nagyon rosszak. Ettől más a mi blogunk. Emiatt szeretik annyian ezt a szigetet a fikatengerben.
.jpeg)
De az egész nem ér semmit, ha csak mi védjük meg magunkat. Szóval most segítséget kérünk.
A blog indulása óta több száz helyről, kiállításról, étteremről, eseményről írtunk mindenféle ellentételezés nélkül. Időnként persze megkeresnek, sőt, meghívnak minket helyek, ahogy ti is gyakran ajánlotok egy rakás figyelemreméltó célpontot, és mi ennek örülünk. Együtt fedezzük fel a várost, ömlik az információ, lehet válogatni. Az viszont, hogy ezekre az ajánlásokra elmegyünk-e, hogy a meghívásokat elfogadjuk-e, pláne, hogy írunk-e róluk, sosem volt pénzkérdés. Egyetlen kritérium van: megérdemli-e a hely, hogy bemutassuk, ajánljuk nektek, vagy sem. Jobb-e Budapest attól, hogy működik, vagy sem.
A blogon bemutatott helyek tulajdonosainak túlnyomó többsége azonban nem is tudta, hogy a helyszínen jártunk, majdnem mindig inkognitóban, saját költségen, a saját pénzünkből teszteltük végig a helyeken, hogy nektek könnyebb dolgotok legyen, és Budapest jobb irányba induljon el. A blog egyenlege erősen negatív, minden reklám mellett is több pénzt toltunk eddig bele, mint amennyi visszajött belőle. Szeretjük, ezért működik.
Eddig nem kértünk semmit az inkognitóban tesztelt helyek vezetőitől, tulajdonosaitól a munkánkért cserébe, de most igen: szeretnénk megvédeni azt, amit veletek együtt létrehoztunk, és egyúttal súlytalanná tenni az alaptalan pletykákat. Szóval arra kérjük a blogon szereplő helyek tulajdonosait, üzletvezetőit, akiknek megérdemelten felpörgött az üzletük a posztjaink után, hogy kommenteljék be kapcsolatukat az Egy nap a városban bloggal: tudtak-e a tesztelésről, fizettek-e az írásért, vagy csak ajándékba kapták a forgalomnövekedést?
Az olvasókat, titeket meg arra kérünk, hogy like-oljátok ezt az írást, hogy minél több helyre eljusson, hogy minél több étteremből, szórakozóhelyről, intézménytől jöjjön olyan komment, ami helyre teszi a dolgokat, és segít minket abban, hogy közösen még jobb hellyé tegyük Budapestet.
