Biztos sokan hallottatok már az új budapesti őrületről, a kiszabadulós játékokról. Ezekben bezárnak egy lakásba, ahonnan ki kell jutni, a szobákban lévő eszközöket használva, feladványokat megoldva. Az őrületet a ParaPark kezdte el, hamar lefoglalták az összes szabad időpontjukat, siker lett, utánuk pedig egyre többen mozdultak rá a dologra.

Alapanyagban jók vagyunk. Egyrészt rengeteg az üresen álló régi bérlakás, ami a célnak tökéletesen megfelel. Van azonban még egy erősségünk: egy olyan ember, aki a szabadulásban, a feladványokban és a trükkökben a legjobb. Hajnóczy Soma, a magyar bűvészvilágbajnok.

A legújabb szabadulós kezdeményezésben az ő keze is benne van. Ezért aztán a szokásosnál is nagyobb érdeklődéssel fordultam az Észvesztő felé, kíváncsi voltam, mit talál ki az eltüntetés és előteremtés nagymestere.

Este érkeztem, rajtam kívül még Ági jelentkezett kipróbálni az élményt. Így aztán ketten vágtunk neki, bezártak minket a bekamerázott szobák közül az elsőbe. Odakint rátapasztották magukat a monitorra, mi pedig elkezdtük feltérképezni a szobában található feladványokat.

Először lassan állsz neki. Nehogy már ugrálni lássanak a kamerában, nehogy már tépd a hajad, ne rágd a körmöd, csak nyugisan, ne fejts meg mindent, inkább jöjj rá, hol van elrejtve a szabadulás kulcsa. Aztán az órára nézel, a rendelkezésre egy órából elment tíz perc, ez nem fog sikerülni. Tök béna vagy.

Ezeket hallod a fejedben, aztán elhallgatnak a hangok, lassan átadod magad az élménynek. Ha nagyon rossz helyen kotorászol már egy jó ideje, vagy odakint úgy látják, hogy rossz nyomon indultál el, a zsebedbe nyomott rádió megszólal. Recsegés, instrukció, recsegés.

Az ilyen "szobában megfejtem a rejtélyt" típusú feladványokkal számítógépes játékokban találkoztam sokat gyerekkoromban, és sosem szerettem. Nem értettem, miért kattintgassak végig mindent a szobában, hogy aztán valamit eltehessek, máshol kódot írhassak fel, vagy feladványra jöjjek rá. Itt viszont, hogy ezeket a mozdulatokat fizikailag én teszem, elkezdett beszippantani a dolog. És egyre jobban idegesített, hogy megy az idő.

Ágival egyre jobb csapatot alkottunk, ahogy haladtunk előre. Egyre gyorsabbak voltunk, és elosztottuk a feladatokat. 59:59-kor robbantunk ki az utolsó ajtón, és ekkorra már olyan felfokozott állapotban voltunk, hogy kiabáltunk: sikerült. A kintiek meg velünk kiabáltak, felváltva meséltük, hol mire gondoltunk, meg hogy ők kint mit láttak. Állítólag mi voltunk az elsők, akik ketten kijutottak egy óra alatt, de ehhez hozzátartozik, hogy kaptunk segítséget rendesen.

Ezek után kaptam egy ráadást, Soma egy kis bemutatót tartott:

Totál hülye vagyok mi? Még hogy kicserélte. De ott, amikor veled történik, összezavarodsz. Viszont 0:55-nél érdemes észrevenni, milyen könnyedén nyomja ki a telefonját Soma, ami szintén felér egy trükkel.

Szóval jópofa dolog ez a szabadulós játék. Megkérdeztem az Észvesztősöktől, hogy miben különbözik - a feladványokon és Soma személyén kívül természetesen - ez a hely a többitől. Azt mondták, ők nagyon figyeltek rá, hogy minden szoba tiszta legyen. Oké, hogy lepukkant bérház, de az ember nem szívesen tapogat a sötétben, ha arra számít, hogy mindjárt valami porcica mászik a kezére. Itt nincs ilyen, bátran lehet tapogatni.

Ha meg nagyobb társasággal jöttök, egyrészt olcsóbb, másrészt nagyobb élvezet.

A mai feladvány azért nehéz, mert nem egy műemléket idéz, még csak nem is századfordulós építészetet mutat be. Utazzunk modernebb vizekre: hol járunk?

Nehézség: 5/5

A poszt este frissül a válasszal.

Válasz: Sokan a Rendőrpalotára tippeltetek, de a megfejtés az R70 irodaház a Rákóczi úton. A poszt címével erre utaltam, meg persze a híres 7-es buszjáratra, ami ezen a vonalon halad el. Gratulálunk a jól tippelőknek.

Mindenki ismeri a Várkert Bazár történetét, azért dióhéjban: Ybl Miklós tervez, 1875 és 1883 között megépül a neoreneszánsz gyönyörűség. Árkádok, üzletek, majd a nőipari tanműhely és a női festőiskola kapott itt helyet. Ez ilyen nőcis hely volt, na. A második világháború rosszul érintette, de az Ifiparknak még pont jó volt, aztán egy Edda koncerten beomlott, lezárták.

És akkor 2012. Nekiállnak a helyreállításnak, felújításnak, végre. Galériák, kiállítóterek, étterem és kávéház kap itt helyet a tervek szerint, meg egy mozgólépcső, ami összeköti a Várat a Lánchíd utcával. Azt hiszem, nincs egyetlen ember sem az univerzumban, aki ne örülne ennek a hírnek. Leszámítva a penészgombákat, de a gombák mindig is egy picit különcök voltak, ugye.

Addig is, amíg a munkák elindítására várunk - ami ezekben a hónapokban esedékes -, és a leendő állapotról készült látványterveket böngésszük, vessünk még egy utolsó pillantást a mostani Várkert Bazárra, az omladozó, félhalott monstrumra. A Checkmybudapest blog szerzője, Anita küldte át nekünk a fotókat, amiket pár napja készített a Kortárs Építészeti Központ túráján, és amiken a penész és a kosz mögött ott látszik az a szépség, ami nemsokára újra a budapestieké lesz. Mit budapestieké, mindenkié.

Meg egyáltalán, a képek önmagukban is nagyon tetszenek nekem. Ezzel búcsúzunk a régi Várkert Bazártól, és várjuk az újat. Anita élménybeszámolóját a képek után olvashatjátok.

Legutóbb egy budai utcácskában jártunk, most az őszi sétáim keretében egy nagyobb lélegzetvételű területtel ismerkedtem meg. A Füvészkerttel, vagyis az ELTE botanikus kertjével.

A Viktoria Regia, az amazonasi tündérrózsa tehát 1932-ben volt egy éves, akkor idén épp 81. Na de ne szaladjunk előre, csak sorjában.

A Füvészkertet mindenki ismeri, ha máshonnan nem, a Pál utcai fiúk kalandjaiból. Viszont aki azt a tavat keresi, ahol megfürdették Nemecseket, annak rossz hír: már nem találja itt. A Füvészkert területe jócskán összezsugorodott, a kezdeti 10 hektárról háromra, a Nemecsek halálát okozó tavat már a mai Belgyógyászat épülete alatt kellene keresni, a szomszédos klinikák között.

De van bőven más, amiért érdemes ide ellátogatni. Minket Kiss Tamás, egy itt túravezetéseket tartó biológus kísért körbe, és a túra után azt mondom, szinte kötelező így jönni látogatóba. Egyrészt azért, mert elég kevés tábla ad eligazodást az adott növényekről, másrészt így olyan érdekes történeteket tudhatunk meg, amiket információs táblákon ritkán látni.

Én inkább Évi kedvéért látogattam el ide, ő szereti jobban a növényeket kettőnk közül, a magam részéről inkább emberekben utazom. Nem igazán hoz lázba, hány szikű egy virág, vagy hogyan porozzák be a rovarok. Viszont pár óra alatt megváltozott a hozzáállásom, mert ennél sokkal érdekesebb felfedezéseket tettem a Füvészkertben. Ráadásul annyit, hogy néhány kiválasztott felismerés szolgai felsoroláson túl nem is vállalkoznék összetettebb posztra. Hát lássuk.

Az Egy nap a városban blog fókuszában most Wes Anderson következő projektje, a Grand Hotel Budapest áll, egyszerűen azért, mert ebben a filmben minden megtalálható, amiért rajongunk. Andersonnál jobban kevés rendezőt szeretünk Ádámmal, Budapest meg a kedvenc városunk, mi lehetne menőbb annál, amikor ez a kettő találkozik?

Éppen ezért követjük olyan buzgón a filmmel kapcsolatos híreket, még ha a 2013. januári kezdésen kívül sok biztosat nem is lehet elmondani róla. A rendező legalábbis egy szót sem hajlandó elárulni azon kívül, hogy a projekt Euro néven fut, és hogy a film valahol Európában fog játszódni.

Szóval Anderson száját még nem hagyta el nyilvánosan, hogy a film címe Grand Hotel Budapest lenne, sőt elképzelhető, hogy nem is így fogják majd hívni. Azt már hónapokkal ezelőtt tudtuk, hogy azért nem Grand Hotel Bukarestről beszélünk, mert Magyarországon nagyobb a filmes adókedvezmény, mint Romániában, ami a kis büdzsével dolgozó Andersonnal fontos szempont. Mostanában viszont arról is lehetett hallani, hogy Németországban még nagyobb kedvezményeket kapnának, így az is lehetséges, hogy a Grand Hotel Berlint forgatják majd le.

Ezeknek mindegy, csak B-vel kezdődjön a város neve.

Ezzel együtt a nemzetközi sajtó szerint továbbra is a Grand Hotel Budapest a befutó, de a színészgárdával kapcsolatban talán még több a kérdés, mint a címmel. Eredetileg úgy volt, hogy Johnny Depp lesz a húzónév, amit Anderson határozottan cáfolt. A rendező a Huffington Postnak adott interjújában elmondta, hogy nagyon büszke a csapatára, és szívesen is dolgozna Deppel, de a fickó biztosan nem lesz benne a mostani filmben.

Egyébként ez minden, amit nyilvánosan elmondott Anderson a stábról: Depp nem lesz benne. Ezzel együtt a hollywoodi források szerint Bill Murray biztosan jön Budapestre (vagy Bukarestbe (vagy Berlinbe)), ahogy a legújabb hírek szerint Ralph Fiennes is tagja a csapatnak. Fiennesnak Budapest hazai pálya, hiszen nálunk forgatta a Napfény ízét Szabó Istvánnal (emlékszem, ahogy a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a hajolaj a legszebb szó, amit életében hallott), ráadásul magyart is játszott már máig legnagyobb sikerében, az Angol betegben.

De suttognak még Owen Wilsonról, Edward Nortonról, Willem DaFoe-ról, Adrien Brody-ról és Jeff Goldblumról, szóval izmos csapat lesz ez, ha tényleg jön hozzánk a film.

Legkésőbb január közepén kiderül.