Posztsorozatunkban bemutatjuk, hogyan lehet beindítani egy budapesti vállalkozást. Megmutatjuk, mit kell tenned, hogyan kell tervezned, és mire számíthatsz, ha a fővárosban nyitnál egy új helyet. Akik eddig alkalmazottak voltak, így belelátnak, milyen kockázatokkal jár a vállalkozás, akik pedig vállalkoznak, segíthetnek a posztokon, kommenteken, emaileken keresztül, hogy mások is vállaljanak kockázatot, mert általában megéri.
Az első részben azzal foglalkoztunk, hogyan álmodozhatunk, és hogy az álmodozás első tárgyiasult formáját, a bérleményt miként válasszuk ki. Átlag budapesti, piaci árakat és lehetőségeket vettünk alapul, a régóta üresen álló bérleményeket kedvezményes feltételekkel kínáló, önkormányzatok által is támogatott megoldások ehhez képest lefelé, a kaución túl egy bérleti opciót is milliókért kínáló bérlemények pedig felfelé mozdíthatják az árat (ezeket az opciókat a bérlők egymásnak adják el, és egymás mellett lévő két helyen akár többszöröse is lehet a jog, attól függ, ki mennyire siet, ki mennyire tudja kivárni a legjobb alkalmat).
A hozzám visszajutott reakciókból azt szűrtem le, hogy az árak, amiket írtam, átlagosnak mondhatóak, és nincsenek kőbe vésve. Alkalmi ajánlatokat csíphetünk el, társulhatunk másokkal. Ezekhez két dolog szükséges: egyrészt a türelem, másrészt hogy ismerjünk olyan embereket, akik ilyen körökben mozognak, és nekik is kell egy hely.
A második részben egy kevésbé izgalmas, mégis nagyon fontos témát járok körbe. A cégalapítást és a mindenféle hivatalos szarságokat.
Ha beszélek valakivel, a kishitűség mindig először itt veri be a fejét: én azt sem tudom, hogyan kell céget alapítani, hol vagyok én attól, hogy belevágjak ilyesmibe.
Pedig egyáltalán nem nehéz. Sőt, a vállalkozósdiban ez a legkönnyebb rész. Főleg akkor, ha már az elején elfogadjuk az alábbi alaptételt:
mindig kérjünk tanácsot azoktól, akiknek az adott kérdés megválaszolása a szakmája.
Otthon lefestheted a kisházat anélkül, hogy tárgyalnál a vékonylazúrok szakértőjével, és valószínűleg egy szedett-vedett fáskamrát is össze tudsz csavarozni egy ács szakértelmét mellőzve. De ha cégforma kiválasztásáról, adózásról és társasági szerződésről van szó, még minden további intézkedés előtt menjünk el 1.) könyvelőhöz és 2.) ügyvédhez.
Az is nagyon fontos, hogy ezekből jót találjunk. Hogy mit jelent a jó? Azt, hogy a kérdéseid megválaszolása, a proaktív segítség, a vállalkozásod legkörültekintőbb beindítása számára fontos, és tenni akar érte. Az a könyvelő, aki csak bizonylatokat számol el, az az ügyvéd, aki csak kéri az adatokat, és adja át az aláírandó papírt, nem kell. És még az is lehet, hogy nem olcsóbbak, mint a lelkiismeretes kollégáik.
Nem szeretnék belemenni, hányféle cégforma és adózás közül választhatunk, mert nem célom, hogy ismertessem ezeket. Neked meg nem célod, hogy végigrágd magad rajtuk: egy jó könyvelő a várható árbevétel és tevékenység alapján ki fogja neked választani az ideális megoldást. Egy nagy választóvíz van, az évi hatmillió forint. Ha ez alatti bevételeid vannak, akkor sokkal könnyebb lehet az életed (a KATA-ban például havi 25 vagy 50 ezer forintot fizetsz, amiben kábé minden adód és járulékod benne van, ollé). De ha gyorséttermet üzemeltetsz, ennél sokkal több bevételed lesz, meg egy rakás számlád az alapanyagokról, rezsiről ésatöbbi, így ha valami csoda nem történik, úgy jársz, mint a hazai kajáldák többsége:
ÁFA-körön belüli Kft.-t hozol létre.
Így aztán a bevételeidből levonhatod a költségeidet, az eszközeid beszerzési árát, és csak utána "adóztatod meg" (ha könyvelő olvassa ezt a szöveget, az előbbi szóösszetételnél épp csuklik) a maradékot. A vásárlóid által befizetett ÁFA-ból pedig levonod az általad vásárolt dolgok ÁFA-ját, és csak a maradékot fizeted be az adóhatóságnak. Igen, éppen itt szokott felbukkanni a magyar lelemény, amikor több költségük van a cégeknek, mint az egyébként, a valóság ismeretében indokolt lenne. Hogy, hogy nem,
És hogy miért Kft.? Úgy tűnik, hogy ez a legnépszerűbb társasági forma Magyarországon. A két legfontosabb, ami megkülönbözteti az egyéni vállalkozástól:
- jogi személyiséggel rendelkezik, vagyis a Kft. jogi értelemben egy külön személy, és az a pénz, amit a társasághoz befolyik, az ő tulajdonában van. Akkor lesz csak a Kft. tulajdonosáé a lóvé, ha kiveszi osztalék formájában, leadózva. Ezt fontos megérteni már az elején: a pénz, amit a Kft. keres, a Kft.-é. Ha ezen túltesszük magunkat, már nem is fognak annyira fájni az iszonyatos adók, amiket akkor fizetünk, ha az ott megtermelt pénzen mondjuk szalámis zsemlét vennénk magunknak, meg fagyit.
- korlátolt felelősséget biztosít, vagyis a tagok (vagy épp egy tag) a bevitt vagyonuk értékéig felelnek a társaság tartozásaiért, míg egy egyéni vállalkozás, vagy egy Bt. beltagja a saját vagyonával felel mindenért, amit a cég művel. Ez is vonzó sokaknak, hiszen Forrest Gump óta tudjuk, az élet olyan, mint egy doboz bonbon.
Még pár szó a Bt-ről, hátha: legalább két tag kell hozzá (egyéni vállalkozásnál csak egy tag van, Kft.-nél lehet egy vagy több), egy beltag, aki a vagyonával felel, és egy kültag, aki csak a vagyoni betétjének erejéig. Itt csak minimális törzstőkét kell felmutatni, és a létrehozása is olcsóbb valamivel.
Hogy a jogi személyiséggel rendelkező társaságok létrejöjjenek, kell egy ügyvéd, akit megbízol, és aki legyártja és aláíratja veled azt a két tonna papírt, amit kell. Ennek díja 50-100 ezer forint közé tehető, persze találkozhatunk a neten 10-20 ezer forintot kérő, cégalapításra szakosodott oldalakat. Ezek a már említett papírmunkát végző emberek, akkor érdemes ilyenekhez fordulni, ha nincs kérdésünk, a sokadik cégünket alapítjuk, és tisztában vagyunk mindennel. Ha most kezdjük, mindenképp azt tanácsolom, hogy forduljunk egy megbízható, akár mások által ajánlott ügyvédhez, akivel nyugiban meg lehet beszélni mindent, és aki később esetleg tud nekünk segíteni egyéb szerződések elkészítésében is (ha alkalmaznánk vagy megbíznánk valakit mondjuk).
Vegyünk fel minél több tevékenységi kört már az elején, bármi, ami akár évek múlva szóba jöhet, hogy számláznál a cégen keresztül (bár jelenleg ingyenes újakat is hozzáadni, ki tudja, meddig lesz így). Csak óvatosan: bizonyos tevékenységi körök pénztárgépkötelesek, és folyamatosan bővül a kötelezettek köre, plusz az adott tevékenységhez kötődő kamara adatszolgáltatást és tagdíjat kérhet, kötelező jelleggel. A cégbírósági eljárás illetéke 25-50.000 forint még pluszban. A könyvelői díj az elején nekünk havi 15.000 forint körül alakult, később, ha sok számlánk lesz, emelkedhet.
Nagyjából ezt kell tudni, egyáltalán nem félelmetes az egész. A lényeg, hogy ha több céget alapítunk, csak az egyikben lehet korlátlan felelősségünk (ha egyéni vállalkozással kezdünk, de később jogi személyiséggel rendelkező céget is alapítanánk, akkor az Kft. lehet, esetleg Bt.-ben lehetünk kültagok). Nekünk szuper könyvelőnk van, aki adótanácsokat is osztogat, ha felhívom egy-egy kérdés esetén, a számlákat egy ingyenes Számlázni Jó! alkalmazással állítom ki, és küldöm át neki emailben, a bejövő számlákkal meg beugrom hozzá időnként. Persze azért én is készítem a saját nyilvántartásomat: a társaddal történő elszámolásokat nem lehet a könyvelőre bízni, mert nem az a dolga, de egyébként sima ügy. Na jó, nem annyira, a megfelelő, minden körülményt figyelembe vevő táblázatot évek óta csiszolom, de erre mondják, hogy tetszett volna egyszerűbb elszámolást kitalálni a társával (meg is kapom mindig).
Tehát: könyvelő/adótanácsadó: kiválasztjátok a céghez passzoló adózást, ügyvéd: pár nap alatt elvégzi a céglapítást, kell egy számlázó alkalmazás, nem árt egy számlatömb sem (nyomtatványboltban adnak céges papír bemutatására), egy bélyegzőt is készíttethetsz 1-2 ezer forintért, és indulhat álmaid megvalósítása.
Nálunk egyetlen bökkenő volt annak idején: nem akarta elfogadni a cégbíróság az "Egy nap a városban Kft." nevet, mert nem egyedi szó vagy szavak összetétele, így lettünk végül Blogváros Kft. Ez legyen a legnagyobb méreg.
A következő részben elmondjuk, hogyan készíts el egy üzleti tervecskét, amiben kiszámolod, mennyiért áruld a terméked, és mekkora lesz valójában a hasznod. Foglalkozunk még az alkalmazottak befogásával, a vállalkozásra leselkedő veszélyekkel, és az üzletünk kialakításával is.