Folytatódik posztsorozatunk, amiben a Rákóczi teret járjuk végig. Régen a legrosszabb hírű terek egyike volt ez, mára viszont egy ütött-kopott, életteli kis ékszerdoboz, ahol egymás mellé feszül, de amúgy jól elvan egymással a száz éves és a modern építészet. A Rákóczi téren minden megvan, amiért izgalmas Józsefváros: különös alakok osztoznak a medence körüli ülőhelyeken, noha az itteni emberekben láthatóan alig van valami közös. A kártyázó öregek, a babakocsis anyukák és a könyvet olvasó bölcsész mellett a kemény élettől elvetemült arcok és nagyon bizarr jelenségek is megtalálhatóak. Csak ki kell ülni, és figyelni.
Az első részben a helyi közönségdíjas éttermet, a Rákóczi tavernát kóstoltuk, majd beültünk a Csigába, múlt héten pedig egy igazán menő berendezésű, a téren szinte futurisztikusnak számító éttermet látogattunk meg, aminek a konyháján még van mit javítani. Most pedig a tér díszét, a Rákóczi téri II. számú vásárcsarnokot jártuk végig.
A vásárcsarnok-láz Budapesten 1896-ban indult útjára, a Vámház körúti Nagycsarnok felépítésével. Azelőtt az árusok, kofák piacokon árulták a portékát, itt szembesültek először az új rendszerrel, a központilag maximált árakkal, az akkor szűkösnek mondott, számukra klausztrofóbiát okozó árusítóhelyekkel, és azzal az infrastruktúrával, ami minden addiginál profibban, több sínpáron érkező áruval, nagykereskedelmi tevékenységgel és iszonyú pörgéssel szolgálta ki Budapest éhes lakóit.
Ez a csarnok volt sorban a második, amit átadtak: 1894-től 1896-ig épült. Egy évvel később, 1897-ben pedig több másik épület is megnyitott, a Hold utcai, a Hunyadi téri, a Klauzál téri. Bevált az új elgondolás.
Az, hogy a kettes számú csarnok ilyen jó állapotban van, egy tűznek köszönheti. 1988-ban ugyanis leégett, és 1991-ben újra megnyitották, teljesen felújítva.
Odabent szokás szerint több hentessel és zöldségessel is szembe találjuk magunkat, utóbbiak közül az oldalsó bejárat mellett különösen szép árukat kínált az egyik.
Itt találjuk Hortig Rezső lajosmizsei tejgazdaságának sajtjait, joghurtjait. Tehéntejet 220 forintos literáron adnak. "Forralás után fogyasztható" - írja a tábla. Egyébként megkóstoltam a sajtokat: a szokásos, sok helyen árult "házi magyar sajt" kategória, a kecskesajt egész kellemes, a másik sláger, a fokhagymás-füstölt sajt íze már beverte a fejét nálam. A tehenet már nem lehetett érezni.
Aqua shop néven egy komoly kínálattal jelentkező halárust is találunk, ahol lazacot, vajhalat, vörös tonhalat, tintahalat éppúgy kapunk, mint süllőt, pisztrángot vagy keszeget. Nincsenek hatalmas mennyiségek, mindenből épp annyi, amennyi el tud fogyni.
És itt van a Borkút is, az a mágikus hely, ahol a falból lehet bort csapolni.
Ha hozol saját palackot, megtöltik. Ha nincs, kettő vagy öt literes kiszerelésben tudod megvenni, PET palackban. A chardonnay és a kékfrankos 349 forint per liter, a félédes rozé és fehérborok 349 forintba kerülnek, a cabernet sauvignon, valamint a titokzatos "édes vörös" elnevezésű bor azonban már csak 499 forintos literáron kapható. Vittem haza egy száraz rozét és egy Kunsági borversenyen is tarolt cabernet sauvignont: előbbi kissé meglepő, gyanúsan élénkpiros színével, "vörösbor light" aromáival, utóbbi pedig az éretlen cabernet minden ízkombinációjával lepett meg. Egyébként nagyjából erre számítottam, ilyen áron egészen iható borok voltak ezek, ha jók nem is. Egyébként Pest megyéből, a Tápió-Vin borgazdaságból jönnek.
Van még könyvcsere-pont is az egyik szélső bolt mellett: ha hozol egy könyvet, el is vihetsz egy másikat a polcról. Nyilván nem a legaktuálisabb témákat feszegetik, itt van a Dallas összes, A gépek forradalma című képeskönyv, és egy szintén 70-es évek közepén kiadott A mai antikommunizmus című nagysikerű.
Jó pék sajnos itt sincs. Van Fornetti, meg Lipóti, az egyetlen jól kinézű tésztát a Pék Pont nevű helyen láttam, Aristano kenyér néven, csaknem 900 forintos kilóáron.
Végignéztem a lótól a mangalicáig tartó kolbászkínálatot, és két helyen is kértem a legjobbnak kinéző, drágább példányokból. Kértem paprikás sertéstepertőt, bőr nélkül, 1950 forintért. Mangalica szalonnát. Egyéb szalonnát. Mindegyik rendben volt, de egyik sem győzött meg, hogy visszamenjek.
Sajnos a piac erős közepes minőségi szintet üt csak meg, de mindezt barátságos, szellős és nem túllihegett módon. Az épület oldalában találunk még egy Ázsia élelmiszer nevű üzletet is, ahol keleti alapanyagokat és fűszereket találunk, Ceep Calm we're Open Sundays felirattal. Ezenkívül minden a régi Józsefvárost idézi, csak épp kisuvickolva, kifényesítve, tisztán.
Rákóczi téri piac
Cím: 1084 Budapest, Rákóczi tér 7.
Nyitva: H 06:00 - 16:00, K-P 06:00 - 18:00, SZ 06:00 - 13:00
A poszt elérhető angol nyelven is a Helpers jóvoltából az Egy nap a városban angol nyelvű kiadásában.