English

Egy nap a városban

Körbejárjuk Budapest legizgalmasabb terét, 2. rész - Csiga

szucsadam 2015 június 09.

Van egy éledező tér Budapest központjában. Régen a legrosszabb hírű terek egyike volt, mára viszont egy ütött-kopott, életteli kis ékszerdoboz, ahol egymás mellé feszül, de amúgy jól elvan egymással a száz éves és a modern építészet. A Rákóczi téren minden megvan, amiért izgalmas Józsefváros: különös alakok osztoznak a medence körüli ülőhelyeken, noha az itteni emberekben láthatóan alig van valami közös. A kártyázó öregek, a babakocsis anyukák és a könyvet olvasó bölcsész mellett a kemény élettől elvetemült arcok és nagyon bizarr jelenségek is megtalálhatóak. Csak ki kell ülni, és figyelni.

Az első részben a helyi közönségdíjas éttermet, a Rákóczi tavernát néztük meg. Itt találkozik egymással a pizza, a rántott hús, a nyúlpaprikás és a velős pacal és persze a név: taverna. Egy olyan hely, ami változatlanul áll a tér sarkán, és mutatja, hogy milyennek kell lennie a józsefvárosi konyhának. Átmenti az értéket ebbe a megújult térbe, és itt ugyanúgy megállja a helyét, mint a korábbi állapotában.

Most pedig csak néhány lépést megyünk innen, a Csigába.

p1280436.JPG

A Csiga egy kávézóval egybeöntött gasztropub, bárkvalitásokkal. És ha valaki csodálkozna, hogy mit keres itt egy ilyen, annak csak be kell ülni egy délután, hogy lássa: ez a hely ide született.

Nem is tudom, hol kezdjem. A hely dizájnja nem áll össze a fejedben egykönnyen, de ha megvan, akkor nem ereszted. Fafelületek, kovácsoltvas csigavonalak, és sok-sok ablak, amin beáramlik a napfény. És a növények: rengeteg cserepes virág, kaktusz meg hasonló van kitéve az ablakokban, hogy a fele fényt hasznosítsák, és oxigént termeljenek. A falon festmények, helyenként mérsékelten még izgalmasak is, a kortárs művészetnek nem is lehetne jobb otthont adni, mint egy józsefvárosi kávézót.

p1280426.JPG

p1280275.JPG

p1280272.JPG

"Főznek: Geri, Gyuri. Segítenek nekik: Csabi, Sanya. A desszerteket általában Sanyinak köszönhetjük. Jani ott segít, ahol tud. Mindig itthon van."

Ezt olvashatjuk az étlap alján. És ez nem valami modoros jópofiskodás, ők tényleg ilyenek. Határozottak, de készségesek, és az udvariaskodást nem viszik túlzásba. Nyersen kedvesek, vagy ha pörgős a délután, még annyira sem, de ez egyébként nem baj. Itt nagyon furán hatna valami simulékony stílus.

Amikor még tíz évvel ezelőtt Pillangóként ismerték a helyet, egészen más volt a közönség, mint most. Akkor még alvilági arcok jártak ide, és a hangulat sem volt ennyire fesztelen. Most az asztalok felénél a környékbeli fiatalok ülnek laptoppal, a másik felénél turisták, az öreg rókák pedig a pultot támasztják. A hely, annak ellenére, hogy sokan tényleg dolgozni járnak ide, hangos. Akkor is, ha senki nem beszél. Beszűrődik az utcáról, ott van a levegőben, akár csak a lehetősége. Ebben a kávézóban senki nem szól rád, ha felállsz, és elkezdesz énekelni egy parasztkantátát. Tök oké minden, csak ne verd ki a pincérnő kezéből a kaját.

Ebédre 300-400 forintért leveseket, 600-700 forintért főételeket adnak. 200 forint a pohár sör vagy a fröccs mellé. A reggelikre azonban még büszkébbek, ahogy az egyik felszolgálótól megtudtam. Tapasokat, omletteket, spanyol reggelit (bacon, tojás, paprika, burgonya, hagyma, olíva) adnak, de én mégis a francia vonal felé mozdultam egyik nap, miután körülöttem majdnem mindenki ezen a nyelven beszélt (egy fél busznyi francia érkezett épp, nagy hátizsákokkal, megnézni egy kultikus helyet). Kértem egy Croque Madame-ot.

p1280431.JPG

A francia melegszendvicsben besamel-alapú mártás, sajt, sonka található, a tetején meg egy tükörtojás. Igazából nincs ezen kívül kötött formája, lehet vékonyabb, vastagabb kenyérből készíteni, lehet egy vagy több réteg sonkával ízesíteni. Itt a kenyér brutálisan vastag volt.

p1280430.JPG

p1280435.JPG

De egyébként a maga kíméletlen módján minden nagyon rendben volt: a kenyérben aszalt paradicsomdarabok voltak, a sonka helyett főtt-sült tarját tettek bele (ettől magyaros jellegűvé vált). A sonka alatti sajtréteg kissé penészes ízével fogott meg, a tükörtojás meg egyszerűen csak jó volt. Pont ide illett ez a reggeli, tökéletesen passzolt. Józsefvárosi Croque Madame, a képen látható narancslével és kávéval 1450 forintért.

Mi még a különleges a helyben? A rumfelhozatal. A pulton egy egész szekciót szenteltek ennek az italnak, nekem nincs sok lövésem hozzá, talán nektek mondanak valamit a palackok. Mindenesetre felkészültek az éjszakai üzemre is.

p1280284.JPG

Józsefváros átalakulásának egyik fontos, ha nem a legfontosabb értékmérője, hogy milyen minőségű kocsmákat tud kitermelni magából. Onnan rugaszkodik el a társadalom: ha nincs egy jó alap, egy gondosan ápolt italozó kultúra, találkozási pont, az ideológiák ütköztetésének lehetősége, akkor nincs Nemzeti Dal, nincs Nyugat, csak poshadás van. És úgy tűnik, lassan egyre több jó hely nyílik: itt van a Drunken Tailor a maga különös, műfajhoz nem köthető belső tereivel, a Macska vagy a Csiga. Mindegyik olyan hely, ahol a hangulat a legmeghatározóbb. "Ne legyél ideges. Hát nem szar mindegy?" - teszi fel a kérdést odabent a közeg, te meg elégedetten nyugtázod, hogy végül is, az.

Csiga
Cím: 1084 Budapest, Vásár u. 2. (Rákóczi tér)
Nyitva: H-Sz 09:00 - 00:00, V: 10:00 - 00:00

süti beállítások módosítása