Tudom, most nem úgy tűnik, mintha ez már tényleg a tavasz lenne, a Börzsönyben, a Mátrában és a Bükkben tegnap még havazott is, esős-szeles idő van. De higgyétek el, a húsvéti hétvégére azért sokkal jobb lesz a helyzet, ráadásul ha borvidék közelébe utaztok, nagy baj nem érhet benneteket. A pincébe ritkán esik be az eső.

Tavaly csapattunk egy autós hétvégét Évivel a Zemplén körül, nagyjából ilyen időben. És olyan helyeket láttunk, amiket mindenkinek látnia kell. Ezeket veszem most sorra.

Abaújszántó (Cekeháza): egy üres kastélybirtok

A Fűszer és Lélek blogon bukkantam rá egy írásra, ami Cekeházát mutatja be. A képek alapján rögtön megtetszett, de nehézségbe ütköztem, amikor a Google Maps-szel próbáltam megtalálni. Nem volt ilyen település. Viszont találtam egy Abaújszántót, amihez tartozik egy Cekeházi utca. A Cekeházi utcák meg általában Cekeházára vezetnek.

Egy utolsó, településszéli, egy autó széles utat találtunk, a falu romák lakta kisebbsége tömörödött ide. De amikor elhagytuk a lakóházakat, felbukkan az, ami miatt érdemes ide eljönni. Az egykori Patay kastély, és a kiszolgáló épületei egy elhagyatott falu benyomását keltik, minden egykori épületet benőttek a növények, azok a falak pedig, amik eddig nem omlottak le, láthatóan nemsokára rászánják magukat. Mintha az itt élő sok-sok ember egy nap gondolt volna egyet, és elrohant volna otthonról örökre.

A galériáért kattints:

Vágáshuta: a világ vége

Régóta viseli a magyar Toscana nevet a Káli-medence, de nekem inkább hasonlított az olasz autós kiránduláshoz a zempléni zsákfalvak meglátogatása.

A szűk utcák felfelé kanyarognak a dombon, hogy egyszercsak végük legyen, és egy buszfordulóval visszatérítsenek minket is. Egy mókus az út szélén nézi a mellette elsuhanó autót, láthatóan ritkán lát ilyet.

Vágáshuta talán a legszebb ilyen zsákfalu. Szokatlan a szemnek, hogy bármerre nézel, mindig több a levél, a zöld szín a látómeződben, mint bármilyen más emberalkotta tárgy.

Tállya-Mád-Abaújszántó: szőlők, pincék

Megéri sétálni egyet a világ egyik legkülönlegesebb borvidékének legjobb minőségű borait adó területein. Mi az Oroszlános borhotelben szálltunk meg (az általában üres wellness részleg életmentő, de a ház borait nem ajánlom senkinek), itt biciklit is kaptunk a szobához, amivel feltekertünk a szőlőbe. Már ameddig engedte a sár.

Mádon két ajánlott programpont a Holdvölgy Pincerendszer, ahol egy több kilométeres pincerendszerben kell megtalálni a kóstolandó borokat egy térkép segítségével, és a Gusto élményműhely, ami egészen különleges gasztronómiai izgalmakat kínál. Hogy mást ne mondjak, itt volt az első tökéletesfalat-élményem.

Abaújszántó picit kilóg a sorból, de itt meg a domboldalba vágott pincerendszer látványa fogott meg. Ja, és Tállyán van Európa mértani középpontja. Ha valahol ki szeretnénk billenteni a kontinenst az egyensúlyából, az itt tutira nem fog menni.

Tolcsva: egy különös francia

Egy francia házaspár nyitotta az Ős Kaján éttermet már sok évvel ezelőtt. Egészen különleges élmény, egyszer érdemes ellátogatni ide: tökéletesen öntörvényű. Orvosi kellékek, könyvek, földgömb: minden megtalálható a falakon és a vitrinekben, amit csak el tudunk képzelni. Feletted a plafon helyenként mintha le akarna szakadni, feléd hajlik és reped, de valahogy ez is rendben van itt. A tányéron ugyanez az öntörvényűség: a tálalás bohókás, az ételek háziasak, de valahogy furcsák. Nem tudok jobb szót kitalálni erre. Csapongóak. Szeleburdiak.

Ha pedig már úgyis itt vagyunk, érdemes egy látogatásra bejelentkezni az Oremushoz. Nagy és modern borászat, a spanyol Vega Sicilia tulajdona, és tartozik hozzá egy elég méretes pincerendszer is, ahol a kóstolókat tartják. Pár ezer forintért végigkóstolhatjuk az elég drága palackokat, sőt olyan bort is kapunk, amiket boltokban nem árulnak. De a Tilia Hárslevelű (az egyetlen, ami nem furmint) megéri a kóstolást: nem bonyolult, inkább kedves, könnyű, csajos, mégis fegyelemezett.

Encs: olasz minden napra

Korábban már írtam egy hosszú posztot az encsi Anyukám Mondta étteremről, így most ezt nem ismétlem meg. A lényeg, hogy a minőség olyan magas, az árak meg annyira rendben vannak, hogy ha itt tőlünk néhány napot, érdemes akár minden nap ide foglalni asztalt. De foglalni kötelező: a településen egyértelműen ez a leglátogatottabb turistalátványosság.

Regéc: buszmegálló

Regécről jókat lehet kirándulni fel a várba, ahonnan sok kilométerre elláthatunk, én mégis az egyik buszmegállóról emlékeztem meg a blogon még korábban. A legszebb, amit valaha láttam.

Erdőbénye: a lehetőség

Fesztiválidőn kívül elhagyatott, sok a felújított, eladásra váró ház. Mégis érdemes itt sétálni egyet a Bor, mámor, Bénye programjain kívül is.

Karcsa: Árpád-kori, román stílusú kerektemplom

Csak hogy egy kis építészeti ajánlás is álljon itt.