Most néhány poszttal innen a Bartók Béla útról jelentkezem, mert annyira izgalmas, egyben ellentmondásos hely. Mint a Béla, legutóbbi posztom alanya, pont ezt a két jelzőt használnám rá is. Szóval miután a Bélából kijöttem, és jobbra elfordultam, megláttam a Faur Zsófi galériát. Nem valami új…

A budapesti kiállítóterek abszolút szentélyében, a Magyar Nemzeti Galéria “A” épületében, ami inkább hasonlít egy templomhoz, mint egy múzeumhoz, ismét egy felkavaró kiállítás nyílt. 13 vásznat állítottak ki, 13 hangfallal, és mindegyik vásznon Cate Blanchett mond el egy filozófiai kiáltványt,…

A blogon már sok posztot olvashattatok az újcirkuszról, vagyis a cirkuszi előadások megreformálásáról, “kézművesítéséről”, tartalommal megtöltéséről. Az állatokat száműzték a porondról, a porondot is száműzték, helyette behoztak friss zenét, koreográfiát, narratívát, romantikát. Így született meg ez…

Bocs, nem tudtam felvenni. Egy művészeti telepen, egy régi sörgyár tetején volt egy megbeszélésem, de ami a legfurcsább, hogy mellettünk, a tetőn, egy lila Zsigulit polírozott két különös arc, a fiún úgy emlékszem, rózsaszín póló volt pandamackókkal. Ezek a mondatok az én számat hagyták el tegnap…

Sosem volt egy barátságos épület a Jókai utca 6. Sokan mutogatnak a panelházakra azzal a felkiáltással, hogy “szocreál”, pedig valójában a francia eredetű, házgyárban készül monstrumok egyáltalán nem, viszont ez az 1954-ben elkészült épület nagyon is mutatja a szocreál jellegzetességeket. Vagy épp a…