2012. tavaszán indítottuk el új szolgáltatásunkat , amibe mindent beletettük. A blog írásának három éve alatt szerzett tapasztalataink alapján összeszerveztünk egy tökéletes napot Budapesten tele olyan helyszínekkel, amik miatt szerethető a város: épületekkel, hajókázásokkal, titkos sarkokkal, exkluzív szolgáltatásokkal, különleges minőségű termékeket kínáló kereskedőkkel, remek falatokkal, jó italokkal, jópofa játékokkal. 

Arra gondoltam, hogy vasárnapra egy könnyed posztsorozatot indítok Budapest szemmagasság felett címmel. Ezt akkor határoztam el, amikor meglátogattam a checkmybudapest.blogspot.hu oldalt, és úgy éreztem, Anita pont az a fotós, akire szükségünk van. Kértem tőle néhány képet, és a gyanúm beigazolódott.

Így hát fogadjátok szeretettel Anita fotóit minden héten, amikkel kapcsolatban egyetlen feladat hárul rátok: ki kell találnotok, merre járunk, és leírni kommentben. Minden héten kaptok egy ilyen feladványt, hol könnyebbet, hol nehezebbet. A képek alatti csillagok száma mutatja meg a rejtvény bonyolultsági fokát:

1 csillag: csípőből válasz
2 csillag: közepes kihívás
3 csillag: eléggé elgondolkodtató
4 csillag: irány a könyvtár
5 csillag: csak ha az ablakomból látom

Ma egy 2 csillagossal készültünk, nehogy elkedvetlenedjetek, de azért ennek a megfejtéséhez is szükséges a legfontosabb vasárnapi játékos tulajdonság: a gyakori séta Budapesten, felszegett fejjel. Mert érdemes.

(a képre kattintva a fotó kinagyítható)

Nehézség: 5/2

A válasszal a nap végén frissül a poszt, érdemes visszanézni. Addig pedig mehet a találgatás. Ha pedig tetszik az új játékunk, és azt szeretnétek üzenni nekünk, hogy még-még-még, lájkoljátok a posztot.

Megoldás: látom a sok helyes választ, ami remek, ez természetesen a Szervita-tér, azon belül is a Török-Bankház. A Török A. és Társa 1905-ben írt ki pályázatot az épületre, végül Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervei alapján valósult meg a bankház - bár nem a pályamunkák szerint. A feltűnő üvegmozaikot Róth Miksa készítette, középpontban a trónon ülő Patrona Hungariae látható. A ház 1976 óta műemlék. Bővebb történet itt olvasható.

Gratulálunk minden megfejtőnek, nyeremény ezúttal nem volt, de a későbbiekben, nehezebb feladványoknál azt is kerítünk majd. Taps nektek.

(x)

Az alábbiakban a Nikon programajánlóját közöljük.

Izgalmas fesztiválhelyszínné változik az egyébként is mozgalmas Erzsébet tér július 31. és augusztus 4. között. Itt debütál ugyanis a Nikon ProfilPimp sátra, melynek profi szakemberekből álló gárdája bárkit átalakít, hogy aztán egy greenbox segítségével elrepítse egy vágyott világba, amely néhány kattintással már meg is jelenik a vállalkozó kedvűek Facebook borítóképén. Nézd meg a bemutatkozó videót:

A Nikon most mindenkiből kihozza egyénisége rejtett színárnyalatait – egy borítókép erejéig! Ha valaki a reneszánsz korba vágyik, részt vehet egy vizuális időutazáson, ha példaképe bőrébe bújna, smink, jelmez, kellék nem lehet akadály, ha pedig egyszerűen csak polgárpukkasztó szeretne lenni, válogathat az eszközökben. Mindebben egy egész csapat segíti a sátorba betérőket: sminkes, stylist és fotós gondoskodik arról, hogy bárki magára találjon. 

A ProfilPimp a belváros után célba veszi a nyári fesztiválokat. Ott lesz a Szigeten, a SZIN-en és a LikeFesten. Ezeken a helyszíneken az élménysátor mellett egy felfrissülést ígérő chillout rész is kialakításra kerül a kitikkadt fesztiválozók számára. Aki nem jut el a ProfilPimp sátrához, a megadott sablonok segítségével online is elkészítheti felpimpelt borítóképét.

Az újdonsült fotót pedig nem csak mutogatni érdemes, de megéri benevezni a COOLPIX gépekért folyó versenybe is. A Nikon ígéri: „Lesz hozzá képed!"

Részletek: www.nikonjatek.com

Nemrég jártam a 25-es számban, és a poszt megjelenése után nem sokkal egy levelet kaptam a szemben lévő ház egyik lakójától. Elmesélte, hogy az ő lépcsőházukat azért is érdemes lenne megnézni, mert pozitív példa: a lakóközösség összefogott, és apránként, pályázatokból és saját erőből felújította a belső tereket. Hogy jobb érzés legyen hazatérni, és hogy megőrizzék azokat a szépségeket, amiket már ők is csak örököltek.

Aki mostanában járt a repülőtéren, tudja, hogy mekkora a változás: egy évvel ezelőtt még máshogy hívták, és utasok is akadtak bőven. Mostanra néhány fontos döntéssel sikerült átnevezni Ferihegyet Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, és a Malév utód nélküli csődbe engedésével jelentősen csökkenteni az utasforgalmat Budapesten. Azok közül, akik megtehetik, sokan Bécsből repülnek, a mérhető tömeg és bevétel jelentős részét adó üzleti utasok közül meg néhányan autóba kényszerültek: akad olyan fontos helyszín, amit most el sem lehet érni repülővel Budapestről.

Éppen ezért aki reggel kimegy a reptérre, azt meglepő látvány fogadja: a fapadosok átterelésével a nemrég felújított egyes terminál ugye szépen-lassan elsorvad, a most átadott kettes meg bizonyos idősávokban hatalmas tömegjeleneteknek a szemtanúja, máskor meg tökéletesen kihalt.

A legnyomasztóbb talán az a rész, amikor valamelyik forgalmas európai repülőtérről hazaérkezik az ember: alig néhány gép ácsorog a placcon, a Malév-flotta nélkül olyan a Liszt Ferenc, mint valami neutronbomba-támadás rosszkedvű áldozata.

Kesergés helyett viszont próbáljunk a szépre emlékezni. Itt van egy remek videó, ami az extrém mélység-élleségnek köszönhetően úgy fest, mintha makettvárosban játszódna (pedig nem), és amit akkor forgattak, amikor még volt Malév és volt élet Ferihegyen (RIP):

Itt meg egy videó, amit még én forgattam Münchenben, és ami megmutatja, hogyan néz ki egy reptér, ha van rendes házi légitársaság in da house: