Hirdetőnk a Funspotter, ami csak látszólag egy egyszerű programajánló oldal. Valójában egy szuper algoritmusról szól, ami személyre szabott javaslatokat mutat neked: mit csinálj ma a városban.

Máslányi Zsolttal 2010 elején beszéltem először, egy Appleblog-interjú kapcsán. Akkoriban a Spreadsong nevű startup egyik fele volt, és első ránézésre teljesen lökött dolgokat csinált. Többek között Panamában fejlesztett, egy havi 700 dollárért bérelt magánszigeten, az esőerdőben. Hogy mást ne mondjak.

A vállalkozásuk első időkben a zenehallgatást szerette volna megreformálni a kiadók szerepének csökkentésével, aztán végül is a tőkét egy Free Books nevű alkalmazás hozta el számukra. Éveken keresztül dominálták ezzel a könyvpiacot minden nagyobb mobil üzletben, és az éhenhalás széléről hirtelen milliomosokká váltak a Spreadsong alapítói.

Múlt héten Zsolt újra megkeresett. Elmondta, hogy az Appleblognak hála sikerült egy nagyon jó csapatot felépíteniük, annyira, hogy nemrég a céget sikerült eladni, és most már az Egyesült Államokban viszik az üzletfejlesztést. De nem ezért keresett meg, hanem mert egy új ötletbe vágott bele. Szintén nemzetközi projektnek készül, de egyelőre csak Budapestre céloz. A neve: Funspotter.

A Funspotter egy személyre szabott programajánló. Abból az alapötletből indul ki, hogy senkinek nincs kedve keresztülrágni magát egy rakás érdektelen programon, mire eldönti, milyen filmet nézne meg, hová ülne be, milyen kiállítás, szabadidős program érdekelné. És tényleg, itt vagyunk 2013-ban, ezt már jó esetben szoftvereknek kellene helyettünk tudnia.

A Funspotter ebben lehet jó, hiszen nem maga a weboldal, hanem a mögötte dolgozó algoritmus a "termék". Ez egyrészt a facebookos aktivitásainkból képes egy gyors következtetést levonni az adott bejelentkezőről. Miket lájkolt, miket osztott meg, ésatöbbi. Egyszerűen csak azt veszed észre, hogy az ízlésednek megfelelő találatokat kapsz.

Második körben - és ez még fontosabb -, az oldal a Funspotteren lévő aktivitásaid alapján kezd el egyre jobban megtanulni téged - állítja Zsolt. Hogy mire kattintottál, hol mennyire voltál érdeklődő az adott program iránt, miket osztottál meg. Az algoritmus minden tevékenységet súlyoz, összehasonlítja más regisztráltak szokásaival, és ezek alapján olyan dolgokat ajánl neked, ami valószínűleg érdekel. Minél többen használják minél hosszabb ideig, annál okosabb lesz a rendszer.

Épp ezért most még csak próbaüzemben megy az oldal. Több funkció nem működik még, és előfordulhat, hogy nekünk nem illő találatokat kapunk. Ugyanis most arra lenne szükség, hogy egy kritikus tömeg kezdje használni a szolgáltatást, és beinduljon a dolog. Én szívesen használnám például, próbálgatni is fogom, mert az oldal végtelenül egyszerű és könnyen használható. Annyit kell megmondani, hogy ma, holnap, vagy valamikor a héten mennék valahová, és hogy milyen típusú program érdekel. A többi már a háttérben történik, nem kell kézzel szűrni, gombokat nyomogatni, keresőbe gépelni meg hasonló elavult dolgokat művelni. Kiszolgálnak.

Zsolt jól megfogalmazta a lényeget:

Hogy szemléltessem, gondolj a barátaidra akikkel együtt jársz el szórakozni, és arra, hogy mennyi mindenben egyezik az ízlésetek. Ezért is töltitek együtt a szabadidőtöket.

Viszont biztosan egyből eszedbe jutnak a különbségek is: lehet, hogy te szereted a színházat míg a többiek nem. Lehet hogy az egyik haverod rajong a néptáncért, téged azonban hidegen hagy.

Amikor valaki eldönti, hogy kivel tölti a szabadidejét, akkor csak a pár tíz/száz fős baráti köréből tud válogatni, az alapján, hogy mennyire egyezik az ízlése a többiekével. Képzeld el, ha nem pár száz főből kellett volna megtalálni ezeket az embereket, hanem több tízezerből. Ez leszünk mi. Elő fognak bukkanni a valódi "rokon lelkeid," és az ő ízlésük alapján lesznek neked szűrve, mit ajánlunk neked.

Lesznek emberek akik menő klubokba járnak partizni de vasárnap smooth jazz-t szeretnek hallgatni egy kávézóban, lesz, aki metál koncertre jár de mindene a néptánc és rendszeresen jár a táncházba. Az oldal képes lesz feldolgozni a különleges igényűeket is.

Szóval használjátok minél többen, ne kedvetlenedjetek el, ha az elején nem pontos, vagy nem annyira szép az oldal minden részlete. Majd az lesz.

Ki vagyok én, hogy nemet mondjak, ha Klág Dávid hív?

Szóval futott még a nagy hamburgertesztünk, amikor már javában építették a Burger & Love-ot. Tök egyedül kikövetkeztettem a nevéből, hogy ez valami hamburgeres hely lesz, és bíztam benne, hogy a teszt vége előtt kinyitnak, de nem, csak három hete kezdtek, most meg gyorsan le is teszteltük a helyet.

Figyeljetek: itt nemcsak hamburger van, de menükoncepció is. A Basic igazából csak egy burger, a Classicban már Ciabattát kapsz meg sült krumplit, de magadnak is összerakhatod a kaját. Sima hátszínnel 1700-2400 forintba kerül a burger (140 és 200 grammos hús), Angusból 2200-3000. Kiválaszthatod, hogy mennyire süssék át, de csak a medium fokozaton belül, kérhetsz sima bucit és ciabattát, és azt is eldöntheted, hogy milyen zöldség és milyen szósz kerüljön a burgerbe.

Én egy classicot kértem 140 grammos Angusból úgy, ahogy szerintük a legjobb.

Ezt kaptam:

Jópofa tálca, saját márkás pohárkák, ebben a formában ehetetlen burger.

Ezért:

Gyönyörű darab, de a hús nem akar a ciabattában maradni, szétcsúszik, mindened tiszta ragacs lesz, ami persze nem baj, csak érdemes számolni vele. Hamburgert eszel, az egy ilyen műfaj. Az íze egyébként kiváló. Nyilván a hús a lényeg, amit gyönyörűen sütöttek át, az íze tiszta volt, az állaga remek, ott van a legjobbak között. A ciabatta okés, de nem a legjobb, a körítés meg kiváló minőségű, bár nem a legeredetibb. Így egyben, ahogy van, a klasszikus hamburger tökéletesre csiszolt reinkarnációjának tűnt, különösebb csavarok nélkül, de kikezdhetetlen.

A krumplira szintén büszkék, állítólag Heston Blumenthal receptje szerint készült. Szóval így:

Pont olyan konyhabútorom van, mint Blumenthalnak!

Nem ez a lényeg: a fickó egy zseni, és elhiszem, hogy a Burger & Love pontosan azt valósította meg, amit a videón látunk, és nem is találtam hibát a krumpliban, de lázba sem hozott különösebben. Szemben mondjuk a hússal, ami tényleg fantasztikus, érdemes kipróbálni.

Burger & Love

Ny: 11:30-24:00
Budapest, Október 6. utca 6.
06703332150

Nem tudom, ti hogy vagytok a karácsony előtti torlódásokkal, én pár nap alatt telítődöm vele. A hétvégén például ellátogattam a Vörösmarty térre, és csak arra emlékszem, hogy nem a saját lábamon sétáltam körbe, futószalagon vitt az áradat. Volt egy olyan érzésem, hogy itt már mindegy, mit árulnak az egyes bódékban, ha valaki ki tudja verekedni magát valahol a tömegből a partra, azonnal vásárol, mert ilyen alkalom nem lesz több. Mindegy mi, csak piros legyen.

A Szent István téren egy fokkal jobb a helyzet, ahogy láttam, ráadásul a Bazilika fényfestése is ad egy jókora pluszt az itteni nézelődésnek. De azért itt sem szívesen keresnék elveszett fülbevalót.

Aztán vasárnap megtaláltam a nekem való helyet. Képzeljetek el egy szép bevásárló központot, ahol egy csomó jó dolgot lehet kapni, alig vannak, simán leparkolsz, és ha bemész egy üzletbe, olyan lelkesedéssel fogadnak, hogy majdnem ledöntenek a lábadról. Mert ott te vagy aznap a tizenakárhányadik vásárló - nem az ezertizenakárhányadik.

A Bálna Budapest ilyen.

Először azért mentem oda, mert a Bazilika előtti bőrtáskaárus mondta: ott van állandó üzletük. Az egyik táskát akartam megvenni, de össze volt karcolva, így aztán átautóztam a november óta nyitva lévő épületbe.

Nem tudom pontosan, de nagyjából harminc vásárló volt az egész komplexumban, a három szinten eloszlatva. De annak ellenére, hogy a Bálna kongott az ürességtől, mégsem volt ijesztő, vagy a tipikus Váci utcai zombipláza hangulata. Jó volt sétálgatni itt pár órát.

Az állandó bérlők mellett ideiglenes szerződéssel beengedtek kézműveseket, galériákat, művészeket egy-egy üresen álló bérleménybe, amitől az egésznek lett egy spontán, kellemes hangulata.

A próbafülke:

Tavaly már írtunk a Reflexshopról, a bolt akkor is hirdetőnk volt, és most is az, ami megint egy szerencsés konstelláció: olyan szolgáltatást mutatunk be, amit egyébként is szívesen ajánlanánk.

Mert beszabadulsz az apró hatodik kerületi boltba, és akárhova nézel, elhatározod, hogy innentől kezdve csak tőlük vásárolsz ajándékot a gyerekednek. Vagy a rokonaidnak. De leginkább persze magadnak. Itt ugyanis a logikai játékoktól kezdve a szürreális mikrobolygókig mindent megkapsz, de menjünk szépen sorba, nézzük át, hogy az üzemeltetők szerint mik az idei év legnagyobb dobásai.

 Kezdjük a legegyszerűbbel. Nem, kezdjük a legdurvábbal: a minibolygó, az Ecosfare. Egy üveggömbbe zárt mikrokozmoszról van szó, amiben minden benne van a néhány éves túléléshez. Csak annyi a dolgod, hogy gondoskodj a nem túl sok napfényről, amitől elkezd algásodni a víz, ez már elég a gömb alján úszkáló rákocskáknak ahhoz, hogy legalább három évig táplálékhoz jussanak. A körforgás gyönyörű: a növények oxigént termelnek, amiből eleve van egy kevés a lezárt üvegben, a rákok esznek, így letakarítják az üveget, és alapvetően mindenki remekül elvan az Ecosfare-ben. Nem olcsó, 15 ezer forinttól indul az ára, de elég menő, és ha hirtelen szanálnák a Földet, ezek a kis dögök néhány évig még akkor is remekül elszüttyögnének a gömbjükben, vészhelyzet esetén ők lehetnének tehát a bolygó nagykövetei!

 Van az Ecosfare-nek egyébként egy olcsóbb verziója is, ez az Aqua Dragon instant háziállat, amihez csak vizet kell adnod, és már működésbe is lép az ökoszisztéma, az alvó peték életre kelnek. A kis rákok hermafroditák, szaporodnak, így a prehisztorikus kor állatkáinak komplett életciklusát meg lehet figyelni.

Aztán: ott a Powerball karerősítő, ami a megfelelő fordulatszámot elérve megpróbálja kitépni magát a kezedből, de neked ellen kell állnod. Remek eszköz, ha egyszerre akarsz játszani és alkart erősíteni, nekem két perc után már fájdalmaim voltak, ami persze csak azt bizonyítja, hogy satnya vagyok. Ideális teniszezőknek, squash játékosoknak, falmászóknak, mindenkinek akinél befolyásolja az elért eredményt a karjának erőnléte.

És az én kedvenceim: azok a gyönyörű, magyar Marbushka-társasjátékok. Megnézed őket, és soha többé semmi mással nem akarsz majd játszani:

Tovább: AeroPress, a kávéfőzés forradalmasítója, amivel két perc alatt olyan kávét lehet készíteni, hogy az elvetemült baristák is elégedetten csettintenek (főleg, hogy többségük már ilyet használ otthon). Nem viccelek, a világbajnokságon harmadik helyet elért fickó is azt állítja, hogy remek eszköz, ami ráadásul strapabíró is, szóval ha kimész az erdőbe kempingezni, ott is hibátlan kávét állíthatsz elő a segítségével. A Forbes magazin is a Top 5 karácsonyi ajándék között tartja számon, amit rendszeresen utazó barátainknak is adhatunk.  

Duncan yo-yo: az amerikai cég 1929 óta gyárt jojókat, ezek olyan professzionális szerkezetek, hogy a világbajnokok is ezt használják. Konkretizáljuk: a cég által támogatott magyar versenyző, aki konkrétan aranyérmes lett a legutóbbi versenyen. Egy Duncan jojóval.

A Bilibóról, a több nemzetközi díjat nyert készségfejlesztőről, tavaly óta sem derült ki, hogy mire való, de pont ez a cél: olyan eszközt hoztak létre, aminek nincs konkrét funkciója, viszont rengeteg mindenre használható, szóval a gyerek tudja kikísérletezni a játék határait, miközben fejlesztik a saját mozgásukat, kreativitásukat.

Vannak Rubik-kockák is, meg hasonló logikai játékok. A V-Cube görög gyártó, más technológiát használ és általában több kockát, mint a magyar, de a játék lényege nagyjából ugyanaz. A legkülönlegesebb a cég kínálatából talán a magyar zászló színére festett 6x6-os kocka. 

Szintén izgalmas az Escher grafikáival ellátott puzzle. Lényeg, hogy a kis kockákban tükrök vannak, ezek verik vissza a keretben és a többi kocka szélén látható képeket. Úgy kell forgatnod a kockát, hogy a végén megjelenjen Escher egyik grafikája. Egyszerűnek tűnik, de ez is van olyan nehéz, mint egy Rubick-kocka.

És ha már: vannak eredeti Rubikok is. A szabadalmat őrző gyártó nem pihent az elmúlt évtizedekben és egy egész családot hozott létre az eredeti ötletből, így most már vannak amorf kockák és vannak társasjátékok, amik szintén a színes kockákra építenek, csak közben a gyorsaságra is (3,5-5 ezer közötti árakkal).

 Ha valamiért azt gondoljuk, hogy a gyerek szobájának a plafonja túl sötét, vehetünk neki szobaplanetáriumot, vagy az északi fényt utánzó világító izét (állítólag kábé 3-3,5 méteres belmagasságig egész jól működnek), az én kedvencem viszont inkább az a felfújható Földgömb volt, amin majd értelmesen el tudom magyarázni a lányomnak, hogy mi az az Afrika, és hogy miért nem kell attól félni, hogy az oroszlánok váratlanul felbukkannak az utcánkban.

Persze nem maradhatnak ki a shop sztárjai sem, a frizbik, főleg, ha már egyszer itt van egy rakás rekorder. Például a lila, amivel dobtak már 406 métert is, de egy focipályát állítólag minimális gyakorlással majdnem bárki képes átdobni vele, aztán van ebből olyan is, ami olcsóbb, kisebb, kisebbet is repül, de még mindig nagyon messzire szál, meg ott van a vízi verzió, ami nem süllyed el nyáron sem, ha a Balatonban dobáljunk. És ott van az antiszociális emberek frizbije: a bumeráng. Kapható olyan, amit a francia és a kanadai nemzeti bumerángválogatott edzőkapitánya faragott.

Végül a kártyák: papír alapon műanyag bevonat. És semennyire sem tapad. Kivettem a dobozból és a kezemből akadály nélkül a földre hullott az összes. Tök jó trükkökhöz, gyorsan tudod keverni, meg attól sem kell félni, hogy a tervezettnél eggyel több lapot mutatsz meg pókerezés közben.

És persze van még ezer játék odabent. Eredetileg csak a szponzorált cikk elkészítése miatt mentem az üzletbe, de az lett a vége, hogy a lányomnak a legtöbb ajándékot tőlük vásárolom majd meg karácsonyra. Sokkal jobb, ha minőségi játékokat tép darabokra, tör szét, rág meg, mintha valamilyen fantáziátlan tömegtermékkel tenné ugyanezt.

Reflexshop
1067 Budapest, Eötvös utca 39.
Szombaton és vasárnap is nyitva

Disclaimer: az írást a Reflexshop támogatta

Mindenki tudja, hogy mit érdemes Bécsben karácsony környékén csinálni, csak épp majdnem mindenki rosszul. A Mariahilfer Straße tele van magyarokkal, de minek, amikor pont ugyanazt lehet kapni, pont annyiért, mint otthon? A Benetton ugyanaz, mint Budapesten, csak nem ötféle kabát van, hanem nyolcféle. Ugyanaz a Zara, és még inkább ugyanaz a C&A, meg a H&M. Persze vannak olyan üzletek, amik lényegesen többet nyújtanak, mint az itthoniak, amik miatt már érdemes lenne utazni: a Louis Vuitton például itt üzemelteti a második legnagyobb európai üzletét és van egy Vivienne Westwood-szalon is, az egyetlen, Londonon kívül, de meglepne, ha emiatt telnének meg a két főváros közt ingázó Railjetek. 

Ami miatt érdemes ilyenkor Bécsbe látogatni, az a gasztronómia, de leginkább a kultúra, amiről a környező szlávok tudnak is, hiszen a múzeumok közönségének kábé negyede szlovákul, csehül, vagy valami hasonló nyelven beszél. Az arány kábé ugyanaz, mint a magyar nyelvvé a bevásárlóutcákban, kár, hogy a kiállításokon magyar szót a miénken kívül nem is nagyon hallottunk. Vagyis csak egyet.

Szóval, ha utazol, ne vásárolni menj, mert csalódni fogsz. Menj kulturálódni, és boldogság lesz. Azt is megmondjuk, hogyan.