Ádámmal mit sem sejtve sétáltunk a nyüzsgő belvárosi turistaövezetben, amikor váratlanul Budapest egyik legkihaltabb pontján találtuk magunkat.

Egy plázában.

A belvárosban.

Tegye fel a kezét, aki egyáltalán már hallott a Millenium Centerr Shopping Passage nevű bevásárlóközpontról! Én például eddig összesen egyszer jártam benne, akkor is csak azért, mert a Váci utcán dolgozott egy ismerősöm, aki azt javasolta, hogy a forró nyárban a hűtött plázán keresztül közelítsük meg a Március 15. teret.

Azóta vagy százszor mentem el mellette úgy, hogy észre sem vettem, de most újra megkerestem és megnéztem, hogyan fest az emlékeim szerint kihalt épület.

Ez a bejárat, ami, jegyezzük meg, nem tesz túl nagy erőfeszítéseket azért, hogy becsalogasson minket:

De aki itt belép, jó ideig nem fog összesen annyi embert látni, ahányan az utcán húszméteres körzetben vannak.

A plázában egy, a kintitől minden elemében különböző világba botlunk. A zegzugos, meleg, zsúfolt belvárost egy egyszerű, hűvös, üres tér váltja fel:

A pláza feletti irodaházban bérlők akadnak bőven, üzletből, pláne olyanból, ami nyitva van, és legfőképp olyanból, amiben vásárlók is akadnak, már sokkal soványabb a választék az 1996-os építésű házban.

Pedig van itt könyvesbolt, ruhakereskedés, kávézó, borbély, ráadásul az ország legforgalmasabb utcájáról nyílik a pláza, mégis ez az alapvető benyomás odabent:

Az üzemeltetők valószínűleg nem örülnek, szerintem viszont nagyon jópofa ez a kontraszt a kinti és a benti világ között, meg valahol az is vicces, hogy a fogyasztói társadalom legfontosabb bevásárlóutcájában ilyen üres tud lenni egy pláza.

Ha érdekelnek Budapest eldugott zugai, szerethető környékei, boltjai, éttermei egy tökéletes napba foglalva úgy, hogy estére jobb lesz az angoltudásod, mint valaha, vegyél részt az Egy nap a városban blog szuper egynapos túráján.