Amióta az Akváriumnál megjelent egy külön terasz kizárólag ennek az italnak szentelve, tudtuk, hogy Budapestre is végképp elért az Aperol Spritz őrület. A Bols meg is kért minket, hogy teszteljük le az újonnan nyílt söntést, de mi emeltük a tétet: azt mondtuk, inkább kipróbáljuk több helyen is a városban a narancssárga frissítőt, hogy megtudjuk, mekkora különbségek vannak a spriccek között.

Az Aperol Spritz képlete egyszerű: keverj össze proseccót és Aperolt, dobj bele néhány jégkockát, pár szelet narancsot, és nyomj rá egy gondolatnyi szódát. Kész.

A két legkarakteresebb összetevő tehát az olasz narancsos-gyógynövényes, édes aperitif, és a szintén olasz, pontosabban észak-olasz habzóbor. Előbbit 1919-ben mutatták be a Barbieri testvérek, az első padovai nemzetközi vásáron, ahonnan gyorsan Olaszország egyik legkeresettebb likőrjévé vált. Mivel egyrészt alacsony alkoholtartalmú (11%) és édes-narancsos italról van szó, a 30-as években már a nőket (és persze a játékos kedvű férfiakat) célozták meg az Aperol-hirdetésekkel. Persze nem sima narancslikőrről van szó, kesernyés, gyógynövényes jelleget ad neki a többi összetevő, többek között a kínafa, a tárnics és a rebarbara.

Itt van az ital története ötletes, mozgó képekben elbeszélve.

Az ital fröccsösödése azonban csak néhány éve indult be, gyorsan meghódítva az összes helyet, ahol meleg van, és az emberek szomjasak. Budapesten is számos helyen kapható már, és tapasztaltaim (meg a józan ész) szerint két dolog különbözteti meg egymástól ezeket:

• a prosecco minősége (az Aperol ugye adott), a tesztelés során emiatt külön kértem egy pohár proseccót is
• a keverés aránya (a marketing részeként is hirdetett 3 rész prosecco - 2 rész aperol - 1 rész szóda ugyanis kicsit azért eltolódik)

A forgalmazó tippjei alapján végigkóstoltam néhány helyet, lássuk, hol mit kapunk, és mennyiért.

1. Trattoria Pomo d'Oro

Lipótvárosba látogattam el elsőként, Gianni éttermébe. A prosecco remek, az olasz tartályos habzóborokhoz képest szokatlan testtel, gazdag aromákkal, kis kesernyével az utóízben. Argeo Ruggeri DOC, önmagában is remek nyári ital.

Ehhez ad egy jó adag cukrot, narancs ízt és még több keserűséget az Aperol. A pincér szerint 2 cl Aperolt tettek csak a koktélba, ennél én többet éreztem, valószínűleg a 2 rész Aperolt értette félre a 3-2-1 arányban (hiszen az nem űrmértékre vonatkozik). Mindenesetre ha a mennyiséget nézzük, nem sokat kapunk 1500 forintért, de ami a pohárban van, az egy töményebb, ízlelgetősebb cucc. Nekem ez jött be a legjobban, bár ezt inni inkább már koktélozás, semmint fröccsözés.

2. Aperol Garden

Az Akváriumban a terasz egy része műfüvet, narancssárga székeket és egy Aperol Spritz házikót kapott, ahol hétköznap este minden asztalnál ülnek, és isszák a 990 forintért locsolt italt. Ezen a helyen látszik leginkább, mekkora divat lett az olasz fröccs.

A mennyiség itt sem orbitális, de az árat nézve ez teljesen érthető. Viszont 4 cl Aperol kerül az italba, ami mellé egy az előzőnél könnyebben felejthető, de egyébként teljesen rendben lévő, csapra vert Frizzanti prosecco locsolás kerül, meg egy kevés szóda, jég és narancs, ahogy kell. Ebből könnyen lecsúszik három-négy pohár, és úgy kerülsz emelkedett hangulatba, hogy észre sem veszed, hogy alkoholt ittál.

Melletted csobog a szökőkút, és ahogy döntöd le egyiket a másik után, úgy lesz egyre hangosabb a víz, és úgy érted egyre kevésbé, miről is beszélnek körülötted a társaid.

3. Klikk Bistrobar

A Gozsdu udvar nyüzsgésében a Klikket látogattam meg. Egy hatalmas, elképesztő, orbitális méretű spritzet kaptam:

Itt állítólag 6 cl Aperolt öntenek fel 1 deci processóval és szódával, vagyis itt hosszabban időzött a csapos keze a szóda adagolóján. Ennek megfelelően az eddigi leghígabb Aperol Spritzet kaptam.

A prosecco (Francesco Yello) ráadásul szerintem itt volt a leggyengébb, kissé kellemetlen, gyógyszeres aromák bukkantak fel a külön kóstolásnál, persze ezeket az Aperol növényei úgy elnyomták, hogy semmit sem éreztem belőle. Itt arra az egyetemes igazságra jöttem rá, hogy nehéz olyan proseccót találni, amit az Aperol ne tüntetne el maga mögött annyira, hogy csak sejteni lehessen a hibáit.

Ja, és itt is 1500 forintot fizettem.

4. Cafe Vian

Ez már a Liszt Ferenc tér, ahol leginkább turisták között kortyolgattam az italt.

Mivel ez volt a negyedik helyszín, ennek megfelelően a negyedik Aperol - prosecco párosításom, kellően vigyorogtam mindenkire, aki csak rám nézett. Néha mellényúltam a pohárnak, mert a napernyő pont olyan színt vetített az asztalra, hogy alig láttam. Meg úgy egyébként is.

Az adag itt is hatalmas, 6 cl Aperolhoz adnak egy deci processót, az Aperol Gardenből már ismerős Frizzantit. Töményebb vonal tehát, de nagy meglepetés már nem volt benne. Az ára itt 1450 forint.

Összességében azt mondom, hogy a Cafe Vian vagy az Aperol Garden lehet a jó irány azoknak, akik baráti társasággal ülnének le aperolozni, aki viszont töményebb élményre, jobb proseccóra vágyik, és ezért hajlandó többet fizetni, annak a Pomo d'Oro-t javasoljuk. Kóstolásra pedig az ára miatt egyértelműen az Garden a jó választás: ha nem ízlik, csak 990-et kockáztatunk. Az édessége, behízelgése miatt az Aperol Spritz ugyanis nem mindenkinek jön be, de akinek igen, azok le sem tudnak jönni róla.

Disclaimer: a Bols az Egy nap a városban hirdetője.

Közkívánatra folytatódik a menő lakásokat bemutató sorozatunk és szintén közkívánatra megint egy olyan lakást mutatunk be, ami kevés pénzből, kevés négyzetméteren nagyon menő.

Tivadar megvett egy 32 négyzetméteres lakást Újlipótvárosban. Szuper környék, de a tér mindenképp szűkös volt, a kerületben sokszor még a nappalik is nagyobbak ennél az egész kéglinél, de most ebből kellett kihozni a legtöbbet. A belmagasság mindenesetre segítette az átalakítást: 3,6 méterrel már lehet úgy játszani, hogy térérzet is legyen, meg használható galéria is, és ahogy azt már Amichay Éva lakásainál láttuk, a galériára vezető lépcsősor a legjobb beépített szekrény, amit csak el lehet képzelni egy ilyen apró térben.

De Tivadar egy másik trükköt is alkalmazott a tér növelése érdekében: a netről megvásárolt egy nagyfelbontású fotót a Cinque Terre egyik településéről: az észak-olasz halászfalu csodálatos hatással van az egyébként kevés színnel játszó, letisztult lakásra. A minimalista részletek találkozása az öreg házak penészes homlokzataival mindkét környezetből a legjobban hozza ki, így egyszerre lesz a nappali tágas, barátságos és letisztult. Eszembe sem jutott volna, hogy egy poszter a falon jó hatással tud lenni a lakókörnyezetre, de itt meggyőztek az ellenkezőjéről.

És nézzétek csak, honnan indult a lakás:

És meddig jutottak:

Egyébként sikerült egy tágas nappalit, egy teljesen jól használható konyhát, fürdőszobát és egy szintén nagy, igaz, csak 1,5 méter magas hálószobát berendezni ezen a 32 négyzetméteren, ami a valóságban persze az ügyes részletek miatt kábé másfélszer ennyinek tűnik. És a legjobb, hogy nem is került irreálisan sokba a lakás: szuper áron, alig 7 millió forintért sikerült hozzájutni, míg a felújítás az egyedi tervezésű bútorokkal sem került 3 milliónál többe, szóval 10 millióból összejött a csomag, jó környéken. 

Ha te is szeretnél átverések nélkül, a legmegbízhatóbb, tehetséges stáb segítségével menő lakást magadnak úgy, hogy nem merülnek fel felesleges költségek, nézd meg az Egy nap a városban blog új szolgáltatását, az Én menő lakásomat, ahol közvetlenül is elérheted a legmegbízhatóbb kivitelezőket és legötletesebb belsőépítészeket. 

Ritkán írunk cikket ugyanarról a helyről kétszer, ha valamit teszteltünk, akkor az le van tesztelve, és csak akkor kerül újra elő a téma, ha jelentős változást tapasztalunk a minőségben, bármelyik irányba. A Deliziát viszont annyira szeretjük, olyan gyakran járunk hozzájuk vásárolni és a tulajdonosok olyan szépen kérték, hogy kóstoljuk meg az első írásunk óta született újdonságokat, hogy nem tudtunk nemet mondani.

Kis alapozás: majdnem három éve jártunk náluk először, és imádtuk a szimpatikus házaspár őrült jó sütijeit, meg kekszeit. Utóbbi meglepett, mindig gyűlöltem a kekszeket, viszont amit a Deliziában ettem, az annyira ízlett, hogy azóta is rajta vagyok az anyagon és nem bírok lejönni róla. Szerencsére sokan döntöttek még hasonlóan, így a néhány éve még az egyik napról a másikra élő boltocska fennmaradt, megerősödött, és lett egy rakás törzsvendégük is. Akik megkövetelik az újdonságot, ezért intenzív fejlesztésbe kezdtek, ebből született meg egy néhány szeretni való új íz.

Persze megmaradtak az örök slágerek, a csokivánság egyszerűen kihagyhatatla, a tökmagos chillis-csokis szintén, a kandírozott narancsos, az epres, az összes macaron, vagy a meggyes linzer mind hibátlan, ráadásul vannak őrült jó fagyik is.

Na de: itt van ez a lepény, aminek fantasztikus, könnyű tésztája van és olyan baracklekvárt töltöttek bele, amilyen a nagymamám készített annak idején - és ő elég jó volt az ilyesmiben. Egyébként egy nénitől szerzik a lekvárt Kelet-Magyarországról.

Vagy: málnás kosárka vaníliakrémmel: a három alapanyag egymást erősíti, remek, még mindig erőteljes málna van a visszafogott krémen, alatta egy mindezt keretbe foglaló tésztakosár.

Karamellkrémes sárgabarack torta: a kötelező kör, mindenképp kóstold meg, ha betévedsz a Deliziába, a barack és a karamell mostantól a legjobb barátoknak számítanak a fejemben. De nagyon jó a krémes, málnás sajttorta és a tönkölyös szederkrémtorta is, ezek hihetetlen távolságra vannak a legtöbb boltban, cukrászdában elérhető ipari vackoktól.

Szóval: a Delizia még jobban ajánlott, mint néhány éve, sütizz náluk, jobb lesz a kedved.

La Delizia
Budapest, Jókai utca 13.
H-Szo: 10-20
06303040531

Vagy egy piac Budapesten, ami az átlagosnál sokkal kisebb figyelmet kap, a kézművesség páriája, annak ellenére, hogy sokkal központibb már nem is lehetne az elhelyezkedése. Az átépítés előtt a Kossuth téren volt minden pénteken, de én például annak ellenére sem futottam bele soha, hogy napi rendszerességgel arrafelé bringáztam a belvárosba. Most átköltöztek a Szabadság térre, gyanúsan közel a Hold utcai piachoz, de itt sem láttam még a Vidéki Mustrát, pedig ennél csak akkor eshetne jobban az utamba, ha beköltöznének az előszobámba, a bejárati ajtó elé.

Múlt pénteken viszont elmentem izomból, nem bíztam a véletlenre a dolgot és Reagannel együtt megnéztem az árut.

És ezt vettem észre, hogy hiába vagyunk tök jó helyen, másnak se tűnt fel nagyon a Vidéki Mustra. Biztos, mert folyton banknegyedek és minisztériumok közelében működnek, és az öltönyhöz nem passzol annyira a fél mázsa hízó, meg a zsák krumpli.

Akárhogy is, a negyven standnál alapvetően vidéki, háztáji termékeket árulnak azzal a céllal, hogy összekössék a vidéket Budapesttel, szóval hogy mi elkényeztetett, hülye belvárosi polgárok szembesüljünk azzal a ténnyel, hogy a tojás nem gépekből jön, hanem élő állatokból. A termelőkkel egyébként a hét legtöbb napján a vásárcsarnokban is találkozhatsz, bár láttam én olyat, akivel Budapesten még az életben nem futottam össze, de a füredi ökopiacon, vagy Káptalantótiban például már többször is (galériában az összes kép).

A kínálat egyébként nagy meglepetést nem fog okozni, kábé ugyanaz van itt, mint a legtöbb hasonló piacon, hasonló minőségben: van néhány igazán jó zöldség, gyümölcs és akadnak azért olyanok is, amik nem ütnek el olyan nagyon a megszokott, bolti minőségtől. Vannak jó szándékú, de kevéssé forradalmi felvágottak és vannak nagyon eltalált kolbászok, vagy éppen halételek, esetleg rillette-ek. Mivel a piacosok köre nagyjából konstans, érdemes végigpróbálni őket, aztán megtalálni a legszimpatikusabbat.

Vidéki Mustra
Szabadság tér
Minden pénteken 4-ig, de 2 körül elkezdenek csomagolni

Budapest legújabb sztárja egyértelműen a Roket nevű ital, Magyarország első csapolt cold brew kávéja. Az Orbit Gasztro Sikerdíj közönségdíjasait teszteltük az elmúlt egy hétben, és mivel a Kontaktra is sokan szavaztak, a zsűrizés miatt egyébként is hivatalos voltam a kávézóba. Így aztán kipróbáltam az új őrületet.

Kezdjük ott, hogy mi az a cold brew? Azt jelenti, hogy a durván darált kávészemeket hideg vízben áztatnak, így nyerik ki belőlük az aromákat. Egész másokat, természetesen, mint 80-90 fokos vízzel. Az így kapott italt palackozhatják is, mint a sört, vagy - ritkább esetben - csapolhatják. Mint a sört.

Csak nálunk új dolog ez, természetesen maga a cold brew eljárás több száz éves. Viszont csapolva csak mostanában jött divatba az Egyesült Államokban a tulajdonos, Péter szerint, ők is az interneten összeollózott, USA-ból származó tippek, információk alapján kísérletezték ki a saját csapszéküket, ahol nitrogénnel juttatják a pohárba az előre 12-14 óráig kávén áztatott vizet.

Sorok állnak az italért, hatalmas kedvenc lett Budapesten is, ahol a kávézás a mai napig inkább desszertként funkcionált, a szomjas ember sosem gondolta volna, hogy három deci jeges, egyáltalán nem tömény, frissítő, keserűséget nyomokban tartalmazó kávé lehet a megoldás. Amit Budapesten úgy hívnak: Roket.

És tényleg működik, tényleg frissítő, csak át kell kattintani az agyban valamit. Először is azt, hogy a szájhoz emelt hideg ital egész más íztartományban mozog, mint bármi ezelőtt, amit ilyenkor ittunk. A hosszúkávét képzeljük el jó savakkal, kevés keserűséggel. Így kell szeretni, a cukor csak ront rajta, tejjel meg műfajt váltunk, és elveszítjük az eredeti koncepciót. Nem lettem rajongó, nem fogok visszajárni roketezni, de elhiszem, hogy sokaknak bejön ez az új élmény. Viszont a kávézóba elmegyek máskor is, mert kedves, barátságos hely, elszigetelve a Károly körút zajától.

De a Kontaktban nem csak Roketet kapni, van házi müzli házi joghurttal, mindent Péter és Anna készít. Igazi bajnokok reggelije, édes, tartalmas müzli és könnyed joghurt brutális mennyiségű kombinációja. Mellé egy smoothie, és a reggelink után egyből a vacsora következhet.

Egyébként büszkék a többi kávéjukra is, egy La Marzocco GS3-mal főznek, Casino Mocca single origin kávét, amit Budafokon, frissen pörköltetnek. Igazi elhivatott, újhullámos kávésok ők.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy új divatot robbantottak be a fővárosba, aminek a hatását meg is lovagolják rendesen. Hamarosan Roket bicajokkal viszik körbe a városba a csapolt kávét, hogy senki sem maradhasson le róla, és új kávébabokkal kísérleteznek, hogy különféle aromákat érhessenek el. Hónapokig tartó kísérletezgetésen már túl vannak, ennyivel tehát a konkurencia elé kerültek, de én biztos vagyok benne, hogy nemsokára megjelenik máshol is a csapolt kávé.

• étel/ital: 5/5
• dizájn: 5/5
• hangulat: 5/4
• potenciál: 5/5
• átlag: 5/5

Kontakt
Cím: 1052 Budapest Károly körút 22., Röser udvar
Nyitva: Hétfő - Péntek 08:00 - 18:00, Szombat 10:00 - 14:00

Disclaimer: az Orbit az Egy nap a városban hirdetője