English

Egy nap a városban

Séták Budapest peremén: Modern kastélyok a Normafán

Budapest külső kerületeit végigjáró sorozatomban Rákospalota és Mátyásföld után most egy klasszikus kirándulóhelyre látogattam el. Közhely, hogy Budapesten hegység, síkság és folyó csodásan változatos városképet hozott létre, sokan mégis elkerülik a budai oldal magaslatait. Sőt, időnként nem is hisszük el, hogy azok is a főváros részei. Pedig légvonalban ugyanolyan messze vannak a város középpontját jelző Clark Ádám téri „0” kilométerkőtől, mint mondjuk a Népliget.

A Normafa nevét egy öreg bükkfa adta, ami mellett a mondák szerint Mátyás király is megpihent. A Nemzeti Színház tagjainak is kedvelt kirándulóhelye volt, állítólag ők nevezték el a bükköt Normafának, a Bellini Norma című opera címe alapján. Ennek az egyik áriáit adta elő ugyanis a fa alatt az egyik híres színésznő, Schodelné Klein Rozália. A fát egy villám aztán 1927-ben elpusztította, ma már csak emlékoszlop hirdeti a névadó helyét.

A Normafát leginkább a Libegő miatt szokás emlegetni (én is mentem vele egy kört), ami az elhanyagoltsága ellenére mégiscsak egy közkedvelt BKV-jármű. Az utóbbi évtizedekben nem sok minden változott körülötte, hacsak a néhány éve felújított Erzsébet-kilátó és maga a kilátás nem. A távolban látszó Budapest képe ugyanis még ilyen messziről is módosult itt-ott a Libegő 1970-es átadása óta, még ha nem is számottevően. Egy-két palota azért kinőtt a földből a közelben.

A látvány egyébként lenyűgöző, Budapest legmagasabb pontjáról, 527 méterről a tenger felett mindenkinek rá kell néznie a városra.

P1210968.JPG

P1210975.JPG

De a János-hegy ennél még sokkal többet tartogat. A környéket végig behálózó Jánoshegyi és Tündérhegyi utat érdemes végigjárni, -kocogni, -biciklizni. Vagy, mint ahogy én, végigtrikke-olni (a Trikke Budapest visz körbe embereket itt):

ai56j.gif

Ez a környék egyébként pont egy alapos megújulás előtt áll, a tavaly szeptemberben elfogadott Normafa-törvény ugyanis egy hatalmas sportkomplexum létesítését tűzte ki célul. Sétautak, bicikliutak, downhill-pályák épülnének, egymástól elszeparálva, kondipark, közösségi terek nyílnának, ahol szabályozottabban megélnek egymás mellett a látogatók. Most ugyanis akadnak konfliktusok bőven, és a felújítás is nagyon ráfér a környékre. Mutatom, miért:

P1210997.JPG

Ez itt egy “illegál” downhill-pálya. A száguldó biciklisek olyan meredeken zúznak le, ahol lenézni sem mindig merek, és sokszor keresztezik a futók, meg a kevésbé adrenalinfüggő biciklisek útvonalát. Nekik épülne egy elszeparált pálya, például.

P1220016.JPG

Ez itt a Harangvölgyi sípálya, legalábbis ami maradt belőle. Korábban itt egy sífelvonó is működött, összesen négy volt üzemben. A síelők, szánkósok ezeket használhatták a Harangvölgytől a pálya indulási pontjához visszajutásra. Most, akik ide jönnek szánkózni - érdemi síelésről nem nagyon beszélhetünk a meleg telek miatt -, azok a pálya alján haladó helyi busszal mennek el a Széll Kálmán térre, onnan átszállással pedig eljuthatnak a pálya tetejére. Itt is fejlesztések várhatóak, bár a klímaváltozás miatt egyre kevésbé esélyes, hogy rendes síelést tudnának itt összehozni természetes erőforrásokkal.

P1220045.JPG

Olimpia szálló. Itt rohad már jó régóta, 1972-ben adták át, az az évi olimpiára készülő magyar csapat lakott a 188 szobás épületben. Most meg így néz ki, ideje lenne kezdeni vele valamit.

P1220008.JPG

Elhagyatott büféház a Mátyás király út végén. Ez is megérett egy felújításra, most sok esélyünk nincs például bármilyen frissítőt venni errefelé túrázás közben.

P1210982.JPG

Kétnyílású barlang, ahová a gyerekek előszeretettel másznak be, majd ki a másik oldalon. Sokszor azonban inkább csak vécének használják sokan, így nem nagyon ajánlott a belépés egyelőre.

P1220011.JPG

Kossuth-szobor, szinte elrejtve, félig az erdőben. 1837-ben nagyjából itt foghatták el, amiért ellenzéki lapot szerkesztett, és három évre börtönbe zárták. Nem igazán törték meg ezzel, angolul tanult, sokat írt és olvasott, mire 1840-ben kiszabadult.

Innen a Mátyás király és a Normafa úton egy egészen más világba csöppenünk. Szokás azt hinni, hogy igazi kastélyok csak a 18.-19. században épültek, utána már csak nagy házakat emeltek maguknak a tehetősebbek. Na, itt elfelejtjük ezt: valódi, sok tornyos, sok szintes, szökőkutas, iszonyú pénzekből felhúzott paloták vannak errefelé sorban, modern és historizáló formák egyaránt. A Normafa úton inkább régebbi, de felújított házak, az igazi durva dolgokat a Mátyás király úton találjuk.

P1220022.JPG

P1220031.JPG

P1220025.JPG

P1220042.JPG

P1220033.JPG

Ja, és a kajálási lehetőségekről is néhány szót. A Normakert vendéglőt kipróbáltam, nem ajánlom. Úgy hallottam, a Normafa Grillel jobban járunk, de ezt egyelőre nem próbáltam, így fenntartom a tévedés lehetőségét. A Szamos Marcipán-féle Szépkilátás Cukrászdát meg a gyermekkel érkezőknek ajánlom, bazi nagy zárt kertjük van játszótérrel, lehet kicsit lazítani a teraszon. A síház mögötti rétesező nagy kulthely, én megkóstoltam a itt kapható, papírszáraz lapokkal összesodort dolgokat, nektek szerencsére már nem kell. Viszont a kilátás innen szintén zseniális.

P1220048.JPG