English

Egy nap a városban

Egy budapesti vállalkozás beindítása - üzleti terv

szucsadam 2016 július 22.
Címkék: vállalkozás

Posztsorozatunkban arról írunk, hogyan lehet beindítani egy budapesti vállalkozást. Megmutatjuk, mit kell tenned, hogyan kell tervezned, és mire számíthatsz, ha a fővárosban nyitnál egy új helyet. Akik eddig alkalmazottak voltak, így belelátnak, milyen kockázatokkal jár a vállalkozás, akik pedig vállalkoznak, segíthetnek a posztokon, kommenteken, emaileken keresztül, hogy mások is vállaljanak kockázatot, mert - általában - megéri.

Ha már megtaláltuk álmaink helyét, amit kibérelnénk, és könyvelővel, ügyvéddel is beszéltünk, és megalapítottuk a vállalkozást, már csak egy teendő van az első kapavágás előtt. Az üzleti terv elkészítése.

Ez eléggé bonyolultnak hangzik, pedig egyáltalán nem az. Itt most nem arra gondolok, hogy a nagykönyv szerint egy egy bonyolult szervezeti felépítést képzeljünk el egy távoli jövőre nézve (amikor már több száz fős a vállalatunk, ami valószínűleg nem lesz az), piackutatási felméréseket készítsünk, elemezzük a versenytársak erősségeit és gyengeségeit, működési és pénzügyi tervet készítsünk. Ha ezeket így felsoroljuk, elborzadunk az egésztől, pedig magától értetődően válaszoljuk meg magunkban ezeket a kérdéseket, amikor egy kockás lap fölé görnyedve elkezdjük a számolást:

megéri ez nekem, vagy ráfizetés lesz?

Egy vállalkozás megtervezése a természetes emberi gondolkozásunk szerint úgy indul, hogy mennyi lesz a kiadásom? És mennyi lesz a bevételem? És mennyi a kettő közti különbség? Ha ezzel kezdünk, tökéletesen logikusan állunk neki, minden más kérdés és válasz felbukkan, ahogy ezt elkezdjük tervezni.  A most következő számokhoz két budapesti csúcsvállakozás segítségét kértem, a Zing és a Pékműhely (plusz a Kedveskrém) tulajdonosa segített nekem kiszámolni, hogyan alakulnak a számok a hamburger, a kenyér, és a fagyi esetén. 

p1140565.JPG

Először is kiszámoljuk, mennyi pénzre lesz szükség az induláshoz. Ez persze változó, attól függ, milyen minőségre törekszel. A hamburgerező az egyik legolcsóbb műfaj, ha nincsenek nagy igényeid. A helyiség kialakítása, vagyis az átépítés költségei nélkül (amiknek egy külön posztot szentelek majd), már egymillió forint környékén beszerezheted az elektromos sütőt, a rostlapot, a pénztárgépet és a hűtőszekrényt. Egy új Zingnél már komolyabb tételekről beszélünk, hiszen a pénztárgép (200.000 forint) mellé kell egy feltéthűtő (200.000 forint), mélyhűtő láda (használtan 60.000 forintért lehet venni, de az gyorsan tönkremegy), melegen tartó (200.000 forint), egy spéci kontakt grillező (újonnan 5, használtan 1-1,5 millió forint, 15 évig használhatóak körülbelül), fritőz (50.000 a legegyszerűbb használtan, nehéz jót találni), plusz mindenhová rozsdamentes felületeket alakítanak ki, ami megint megdobja az árat. Máris 1,7 milliónál vagy minimum (az elszívást és konyhai kialakítást az építkezés költségeinél taglalom majd, egy másik posztban).

Ha kávét árulnál, megint csak nagy végletek vannak. 200 ezer forintért már lehet venni használtan valamilyen kávégépet, meg lehet venni újonnan egy La Marzoccót hárommillió forintért. Egy szuvidálógép vákumozóval félmillió. De akár egy gyümölcsturmix is lehet ennyi, ha jó minőségű, ipari cucc.

A lényeg, hogy ezt a kezdeti befektetést annak szenteled, hogy beinduljon az üzlet, ami majd szép lassan visszatermeli ezt a pénzt, majd ha ezt megtette, elkezdi termelni a valódi nyereséget is. Azt, amiért egyáltalán elkezdtél vállalkozni. Hogy ez meddig tart?

Úgy kell tervezni, hogy három év alatt ez lehetőleg megtörténjen.

Miután ezt kiszámoltuk, jöhetnek a rendszeresen, havonta felbukkanó költségek, amiket ki kell fizetnünk majd. Ezek között vannak olyanok, amik minden hónapban ugyanannyiba kerülnek (bérleti díj, alap rezsi, a saját járulékaid, a könyvelő stb.), ezek a fix költségek. És vannak, amik a forgalommal arányosan változnak (alapanyagok, marketing stb.), ezek a változó költségek. Ezeket kell sorra venni, és megbecsülni, mennyit tesznek ki.

Egy kezdő kis streetfoodos, aki alap berendezésekkel számol, az alábbi tételekre számíthat.

VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK

Ezeket mindig százalékban számoljuk, hiszen a bevétel arányában nő vagy csökken.

1. ELÁBÉ - Eladott Áruk Beszerzési Értéke

Vendégként ezt szokás kiszámolni, amikor be akarjuk bizonyítani, menyire átvertek minket az étteremben, és erre utalnak azok a kommentelők, akik az "otthon ezt harmadennyiből megcsinálom" hozzászólásokat teszik.

És milyen igazuk van! Az ELÁBÉ-t úgy kell kitalálni - tehát az alapanyagokat úgy kell megválasztani -, hogy az

nagyjából a bevételünk egyharmadát tegye ki.

Egy mezei lángosos, egy profi hamburgeres, egy fagyizó, de még egy nemzetközi gyorsétteremlánc, ahol nagyon olcsón is árulnak kaját, ehhez igazítja magát. De ez nem azt jelenti, hogy a kaja árának kétharmada profit, dehogy. A 33% betartása mellett 15 százalék profitot elérni már jónak számít. Mondom is, miért.

2. Bérek, jutalékok

Ez a másik hatalmas falat a költségek között. Nemcsak a munkavállaló bérét kell ideérteni, hanem az utána fizetett járulékokat és adókat. Egy jól működő adórendszer esetében most azt mondanám: a gyakorlat az, hogy a szakács, pincér ennyibe megy ennyibe kerül, az összesen ennyi járulékvonzattal jár. Csakhogy ez esetben egészen biztosan sokkal kevesebb helyen lehetne kaját venni a városban (csak a legsikeresebbek maradnának életben), vagy sokkal silányabb alapanyagokat felhasználva, hiszen a fent említett 15 százalék profit nem enged olyan óriási mozgásteret.

Úgy érdemes számolni, hogy egy étterem bevételeinek 20-22 százalékát teszik ki a bérek, egy kisebb kajáldának 15 százalék körül, de 10-11 százalék már nagyon jó eredménynek számít. Egy fesztiválon, ahol a munkavállalók egyfolytában dolgoznak, 4-5 százalékra is lemehet ez a szám (hiszen egységnyi munkaerőre több eladott termék jut). Erre jön még rá a TB és a járulékok, és a borravaló, ami a csapatnál marad (de pultos kiszolgálásnál ez nem mértékadó).

moszkva-ter-11.jpg

Azt látjuk, hogy az ELÁBÉ-ra és a bérekre elment a bevételünk több mint fele. Mi van még, amire fizetni kell?

3. Üzemelési Költség

Eldobható eszközök, szalvéta, papíráru, vegyi áru, konyha felszerelés, irodaszer, nyomtatvány, égők, gyógyszerek, stb. 1%-ot érdemes számolni rá.

4. Marketing, promóció

Erre legyintenek most sokan, pedig nem szabad. A legalapvetőbb, hogy a munkavállalók logózott pólóban dolgoznak, vásárolunk dekorációkat a boltba, nyomtatunk tájékoztató fecniket, fizetjük a szállodáknak a jutalékot, hogy küldjék hozzánk az embereket. És persze az egyéb hirdetések. Erre az USA-ban 2-4%-ot, az EU-ban 2-3%-ot számolnak, a bevétel arányában. Egy százalék alatt nem érdemes számolni vele, akármennyire kezdők vagyunk.

Egy nagyobb szabású, buszoztatással egybekötött újságíróetetésre 800.000 forintot kell szánni nagyjából (az Egy nap a városan blogon mi megkíméljük ettől a helyeket, nem szoktunk elmenni rájuk).

5. ÁFA, egyéb adók

Ez ugyan adó, és nem kimondottan költség, de a változó költségeknél érdemes foglalkozni vele. Az áruk beszerzéskor kifizetett ÁFA (amit kifizettünk) és az általunk eladott termék közti ÁFA (amit nekünk fizettek) közti különbség. 10%-ot érdemes rá számolni.

kiraly60-1-szulinap-04.jpg

 

Ez azt jelenti, hogy 67% változó költségem van. A bevételem kétharmada tehát máris kifizetésre került. És erre jön még rá:

FIX KÖLTSÉG

6. Bérleti díj

Lehet havi 200-300 ezer forint, de egy jó helyen egy 40 négyzetméteres talponállóra is ki kell fizetni másfél millió forintot. Az első részben taglaltuk, mennyibe kerülnek a városban a helyek.

8. Rezsi

Minimum 100.000 forinttal érdemes számolni, a Király utcai Zingben 600.000 forint havonta. Persze a rezsi a forgalommal együtt növekszik (minél többet használod a sütőt, annál nagyobb az elektromos- vagy gázszámla), de van egy tekintélyes mennyiségű alaprezsi, amit mindenképp ki kell fizetni, akár eladsz valamit, akár nem.

7. Szerződött szolgáltatók

Munkavédelem, orvos, ügyvéd, könyvelő, hatósági díjak ésatöbbi. Szintén 100.000 forinttal kell számolni legalább, havonta. 

8. Gépvásárlások, beruházás

Havi 20 ezer forintot még a legalapabb berendezések javítására is el kell különíteni. Kelleni fog.

A fenti számok alapján azt látjuk, hogy havi 2,1 millió forint bevételünknek kell lenni ahhoz, hogy nullán legyünk. Ekkor csak a fenti költségeket fizettük ki, mi nem jutottunk pénzhez (hacsak nem fizettünk magunknak bért), nem "törlesztettük" a kezdeti beruházást, és nem hagytunk bent a cégben nyereséget, hogy majd valamikor valami bővítést hajthassunk végre. 

A fenti számokkal azt látjuk, hogy napi 100.000 forint bevételt kell termelni ahhoz, hogy azért már maradjon 300 ezer forint körüli, leadózandó profit, de igazából napi 150.000 forintot össze kell szedni ahhoz, hogy nagyobb biztonságban legyél. Fontos látni, hogy ez nem stabil bevétel: ha szombaton 100.000 forintot hozol össze, akkor hétfőn csak 35-40.000 forintot fogsz látni a kasszában. A hónap elején, a fizetésnapok körül sokkal többet költenek nálad, mint a hónap végén. Más a tél és a nyár. A fenti napi bevétel csak az átlag.

Itt a költségeink megoszlása napi 100.000 forint esetében, egy induló, egyszerű streetfood árusnál (havi 3 millió forint bevételen így osztozol a költségeiddel):

screen_shot_2016-07-22_at_08_01_38.png

Itt a költségeink megoszlása napi 150.000, havi 4,5 millió forint esetében:

 

screen_shot_2016-07-22_at_08_02_49.png

 

És miközben a fentiekkel tervezel, óhatatlanul érinted egy üzleti terv többi sarokpontját is. Például úgy kalkulálsz, hogy eleinte te állsz majd a pult mögött, és egy személyben leszel ügyvezető és felszolgáló. Ekkor a bérekre elkülönített pénzekből is kapsz, tehát kisebb a kockázat a kezdeti tapogatózásban. De ez nyilván nem célod az üzlettel: szeretnéd, hogy idővel legyen egy ügyes üzletvezető, jó alkalmazottak, te pedig mindemellett megkeress mondjuk havi x százezer forintot a dologgal. Ennek a pénzügyi tervezéséhez tudod kell, hogy egy gondolkozni képes, proaktív ember, akire otthagyhatod a boltot, és egy normális szakács is megkeres 300-350 ezret, plusz az utánuk befizetendők. Ehhez már 4-5 millió forintot kell termelni, havonta. 

Aztán egyre több mindent szervezhetsz ki, ahogy a bevételeid engedik: a marketinget és promóciót, a sales-t, raktárkezelő szoftvert bérelsz ésatöbbi. Mind növelik a változó költségeidet, ami simán elmozdulhat a 66 százalékos arányról felfelé, de ha mennyiséget tudsz eladni, nem bánod, mert a nyereség mégis több lesz a végén.

Ahhoz pedig, hogy ezt elérd, elemzed a környezeteben kapható hasonló termékek árát és minőségét, megpróbálod kitalálni, miért inkább hozzád jönnek majd az emberek ahelyett, hogy ott költenék el a pénzüket. És voilá: máris készítesz fejben egy marketing tervet, a piac elemzésével, máris egy működési terv rajzolódik ki a fejedben, és kész is vagy.

A következő posztban megmutatom, hogyan csinálják a nagyok, és a fenti arányok hogyan alakulnak azoknál, akik a minőségre is adnak, azokhoz képest, akik nem. Foglalkozunk még a munkavállalók felvételével, a megfelelő helyiség dizájnjának kialakításával, és bemutatunk néhány példát arra, mire számíthatunk a hatóságoktól.

süti beállítások módosítása