Mivel hallani lehet mindenfélét erről a kérdésről, összeszedünk néhány érdekes információt. Úgynevezett tényeket, amik persze sokkal unalmasabbak a párhuzamos univerzum álomvalóságánál, de ha konkrét milliárdokról van szó, akkor érdemes ezt a realitást is figyelembe venni.

Első körben azt gyűjtöttük össze, hogy mik voltak az elmúlt évek legnagyobb budapesti beruházásai, és hogy mekkora részt vállalt ezekből az Európai Unió. Tökre leegyszerűsítve: hogy jót tett-e a városnak a tagságunk, vagy inkább vérszivattyúként pumpálta ki innen az emberek életörömét.

A veleje: a húsz legnagyobb budapesti beruházás összértéke az elmúlt nyolc évben 433 milliárd forint volt, ebből 321 milliárdot az unió fizetett. Még izgalmasabb a kérdés, ha a legnagyobb harminc támogatást kapott projektet gyűjtjük össze: 745 milliárdból 450-et az unió fizetett ki.

A legnagyobb összeget persze a négyes metró vitte el, ott a 417 milliárdos összköltségvetésből 221 volt az eu-s támogatás (ha lett volna értelme megépíteni a metrót, még többet fizettek volna), de sokkal izgalmasabb szerintem inkább úgy vizsgálni a helyzetet, hogy ha nincs a közösség, az elmúlt nyolc évben a metrón kívül nem épült volna Budapesten SEMMI. Sőt, még a metró sem, mert a saját forrásból fejlesztésekre kicsengetett 295 milliárd még arra sem lett volna elég, csak a beruházás kábé hetven százalékára.

Szóval: EU nélkül van egy háromnegyedig kész metrónk, és a most következő felsorolásból egyáltalán semmi.

Nézzük meg, hogy mi nem készült volna el az EU nélkül:

M0 körgyűrű. Végre jó tempóban meg lehet kerülni a várost, még a neutronbomba-támadáson átesett, tökéletesen kihalt Budapesttel is közel versenyképes a kiszélesített körgyűrű, ami jelentősen csökkentheti a szmogot a belvárosban.

Liszt Ferenc zeneakadémia. Korszerű, hagyományos, gyönyörű: világszínvonalú lett a zeneakadémia Budapesten, van minek örülni:

Várkert Bazár: még nem adták át, de attól még az unió állta a cechet:

Margit híd: sokáig vártunk rá, hogy elkészüljön, de a felújítás alatt legalább megtanultuk, hogy a város a Margit hír nélkül is tud élni. A felújítás óta meg sokkal szebb, mint előtte. Mondjuk a déli oldalon nem sikerült megoldani a biciklis közlekedést, de ez nem az EU hibája.

A Ferenciek tere és környékének rehabilitációja: ez is elkészült, és még ha nem is sikerült olyan szépre a megvalósítás, ahogy azt a BKK képzelte, mert a városvezetés szerint továbbra is az a legfontosabb, hogy gyorsan be lehessen jutni autóval a munkahelyre, szebb, szerethetőbb része lesz ez a városnak:

Városligeti műjégpálya: csodálatos lett a fogatóépület, szép a tó, nyáron mehet a szaftozás, hajókázás, télen a korcsolyázás. Az megint nem az unió hibája, hogy rossz hatékonyságú hűtőrendszert építettek be, és így az enyhe tél lenullázta a jégpályát.

Károly körút és környéke: lehangoló országút volt a város közepén, most tele van zölddel, szökőkutakkal, kockafákkal, egy könnyen szerethető része lett a városnak a környék. Ami óriási előrelépés (fotó innen):

Belváros új főutcája: a kedvenc beruházásom, ami alapvetően határozza meg a modern Budapest arculatát. Persze, a díszburkolat itt-ott repedezik, bőven van mit javítani a minőségen, de ez semennyit sem von le a dizájn értékéből: világos, elegáns kövek, a lámpától a szemetesen át a padokig egységes koncepció mentén megvalósított elemek. Pont ez hiányzott a fővárosból.

Március 15. tér: volt egy tér, a kutya nem sétált arra, áttervezték, újraburkolták, most meg kedvenc találkozási pont lett. Az új főutca stílusában. Fűszernövényekkel.

És ha valaki esetleg azt gondolná, hogy oké, az EU adta a pénzt az összes fontos budapesti beruházásra, és hogy oké, az EU nélkül itt semmi sem épült volna, de közben egy rakás lóvét fizettünk be a közösbe, és csak a saját lóvénkat kaptuk vissza, az elég nagyot téved: csak 2004 és 2010 között tízmilliárd euróval, háromezer milliárd forinttal volt pluszban az egyenlegünk, ami felfoghatatlanul sok pénz. És ehhez 2011-ben még hozzájött 4,5 milliárd euró, amivel arányaiban Magyarország kapta az egész EU-ban a legtöbb pénzt. Összesen tehát 14,5 milliárdról beszélünk, amiben a két utolsó év még benne sincs, és ami több, mint amennyiből most atomerőművet építtetünk az oroszokkal.

Lényeg, röviden: Budapest fantasztikus hely lett az elmúlt években, ami jelentős részt mindenféle központi irányítástól független, civil kezdeményezéseknek köszönhető (romkocsmák, minőségi éttermek, jó szórakozóhelyek, szuper programok, biciklik, koncepciók), másrészt meg annak a mérhetetlenül sok pénznek, amit az EU lapátolt bele a városba. És persze azoknak a tervezőknek, szakembereknek, akik igyekeztek ezt a pénzt láthatóvá tenni.

Köszi EU!