Amikor utazunk rajta, néha egészen hosszúnak tűnik, persze ez lehet akár azért is, mert helyenként nagyon lassan haladnak a szerelvények. Amikor meg a föld fölött állunk a dugóban, mert az útvonalunkon nincs metró, biztosan túl rövidnek érezzük.
De most vége a tippelgetésnek, Neil Freeman oldalán ugyanis megtaláltam a világ fontosabb metróvonalainak azonos léptékű vázlatát, amiből kiderül, hogy hogyan is állunk. Nyilván nehéz a hálózatokat összehasonlítani, hiszen akad, ahol az elővárosi vasút is befut a föld alá, és a térképeken ezeket is jelölik, ettől azonban még érdekes látni, hogy mekkora területről lehet bejutni a belvárosba, néhány méterrel az utca szintje alá.
Itt van tehát a budapesti hálózat, persze még a négyes metró nélkül:
Ami nem is tűnik olyan kicsinek a brüsszeli mellett. Mondjuk Budapesten 1,7 millió ember lakik, a belga fővárosban meg az egész régióval együtt is csak 1 millió (maga a város 142 ezres):
A Budapesthez hasonló méretű Bécsnek és Münchennek már azért érezhető a fölénye:
Párizs azért érdekes, mert viszonylag kis területen van nagyon sok vonal:
Míg Moszkva, Oszaka, London és Berlin meg inkább csak azért került be ide, hogy lássuk, milyen brutális méretűre tud nőni a földalatti közlekedés, ha akar.
Egyébként tervek ugye nálunk is vannak, a nyolcvanas években például így képzelték el a budapesti metróvonalat:
...amiből a hármas metró két vége nem épült meg, a Budafok-újpalotai vonal egy része most készül négyes metró néven, a Kelenföld-észak-budai vonalat más déli iránnyal meg épp most tervezik Vitézyék belegyömöszölni a következő uniós pénzügyi ciklusba.