Itt a cikksorozat második része (még kettő van hátra). Aki lemaradt az első írásról, annak egy kis alapozás: eljutott hozzám a BKK négy nagy projektjének a tervezete, amire a 2014-2020-ig tartó uniós pénzügyi ciklus biztosítaná a fedezetet. Ezeket a terveket várhatóan szerdán ismerteti részletesen Tarlós István - az Egy nap a városban blogon azonban már most elolvashatjátok a beruházások részleteit.
A tervek megvalósítása 800 milliárd forintjába kerülne az EU-nak, és azok alapvetően változtatnák meg a budapesti tömegközlekedést és városképet. Remek ötletekről van szó, amiknek az előkészítése már gőzerővel zajlik, rövidesen elkezdődik a szakmai egyeztetés is, hogy mire megjön a pénz, bele lehessen vágni a munkába. További részletek a háttérről és a Gödöllői HÉV metrósításáról itt, most nézzük meg a második nagy projektet.
Ami hivatalosan nem is ötös metró néven fut, pedig arról van szó. Lényegében egy észak-déli gyorsvasútról beszélünk, ami Budapest alatt kötné össze a szentendrei HÉV-et a csepelivel, óriási távolságokat lehetne tehát utazni átszállás nélkül úgy, hogy százezreknek lenne sokkal könnyebb bejutni a belvárosba.
Szedjük szét a projektet részekre: ott van a déli szakasz, ami Csepel és Ráckeve felől hozza az embereket. Utóbbi el sem jut a körútig és a 4-6-os villamosig, a Közvágóhídnál megakad, pedig 1888 óta tervezik, hogy beljebb húzzák a vonalat. Így most át kell szállni a kettes villamosra, aztán valamilyen más közlekedési eszközre, elég tragikusan működik a rendszer, nincs is rajta nagy forgalom. A másik vonal sikeresebb: a Szentendrei HÉV sok utast szállít, de elöregedett a pálya és a kocsipark, ezek komoly fejlesztésre szorulnak.
És ha már belevágnak a projektbe, elkezdenek nagyban gondolkozni: a megállók, pályák, kocsit felújítása mellett (ezek elővárosi gyorsvillamosok lennének, amik nemcsak kényelmesen, de rövid idő alatt szállítanák a budapestieket a belvárosba) a Lágymányosi (Rákóczi) hídnál föld alá vinnék a HÉV-et és az alagúton át behúznák azt a belvárosba, majd a vonalat összekötnék a budai oldalon a Szentendrei HÉV-vel.
A tervekből remek útvonal rajzolódik ki: a HÉV-metró a Boráros után a Kálvin felé fordulna, aztán következne az Astoria, majd a Liszt Ferenc tér környéke, a Nyugati pályaudvar vagy a Lehet tér, utána meg a legmenőbb megálló: az, aminek az egyik kijárata a Szent István Parknál van, a másik meg a Margit szigeten. Így nemcsak metró-összeköttetés lenne a szigettel, de megvalósulna egy gyalogos híd is, csak a Duna alatt, amin keresztül Újlipótváros lakossága simán átsétálhatna a túlsó partra. A következő megálló már a Kolosi tér környékén lenne, ott jönne ki a felszínre a metró és folytatná tovább az útját Szentendre felé.
A tervekből sok további fejlesztés következik. Egyrészt felmerül, hogy a HÉV ráckevei ágát elterelnék a pesterzsébeti lakótelepek felé, így százezrek bejutását könnyítenék meg. Másrészt opció a csepeli vonal fejlesztése is, hogy a környéken lakók kevesebb sétával érjék el a HÉV-et. Harmadrészt, és a belvárosiaknak a várhatóan csökkenő autós és buszos forgalom mellett ez a legfontosabb hír: a vonal föld alá döngölésével megszűnnének a sínek a Millenniumi városközpont előtt, így a Lágymányosi (Rákóczi) és Petőfi híd közti szakaszon csodás sétányt lehetne kialakítani a mostani sétálórész és parkrész összekötésével.
Szóval a projekt várható hatásai: Szentendréről, Csepelről és Pesterzsébetről is átszállás nélkül lehetne kényelmesen, kulturáltan bejutni a belvárosba, ami csökkentené az autóforgalmat Budapest szívében. Csökkenteni lehetne a buszforgalmat is, ami javítaná a levegő minőségét. És be lehetne fejezni a Millenniumi városközpont parkosítását.
Hát így.
Nyomj egy like-ot, ha tetszik a projekt.
A sorozatot a sétálóutcák és a villamosvonalak bővítésének terveivel folytatjuk.