Aki azt hitte, hogy a Nordsee majdnem vége, és a Gerlóczy-környékének csődcunamija után nem jöhet rosszabb, az tévedett, ugyanis váratlanul bezárt Magyarország első gyorsétteremlánca, az egyetlen tagból álló Gusto, aminek alig több mint egy éve írtunk a nyitásáról.

Alapvetően mindig is gyanakodva méricskéltem az éttermet, nem nagyon értettem, hogy miről szól. A stíluselemek ugyanolyan profik voltak, mint a McDonald's-nál, de ez még nem visz el egy éttermet a hátán. Az árak sem különböztek. Ennél valamivel furább, hogy az ízek sem: sikerült előállítani pontosan azt a minőséget, amit a 119 országban, 33 ezer étteremmel működő, naponta 68 millió vendéget kiszolgáló amerikai cégnek, csak épp azt nem tudta elmagyarázni senki, hogy ennek így egyáltalán mi értelme van.

Arról nem is beszélve, hogy bár a személyzet kedves volt, sokszor óriási sokkot lehetett okozni nekik azzal, ha kértél tőlük egy sajtburgert, néha 5-10 percet kellett várni a legegyszerűbb fogásra.

Ezzel együtt én örültem neki, hiszen a miénk volt, és most sajnálom, hogy csődbe mentek, de attól még tény, hogy nincs többé Gusto, úgyhogy aki csak emiatt tervezte, hogy a környékre látogat, az inkább tervezzen magának valami mást.