Már nem tudom pontosan, milyen térképes weboldalon vagy alkalmazásban kotorásztam nemrég, amikor Budapest nevét gépelve rögtön több alternatívát kínált fel a program. Először észre sem vettem, csak valami olyasmit mondtam magamban, hogy hát melyik lenne, te roggyant. Aztán leesett, mit láttam. Rájöttem, hogy új az információ. Visszamentem, és rákerestem, hol van még a világon Budapest nevű település, és mi is a története.
A Wikipedia szerint van ilyen nevű közösség, nem is egy, az Egyesült Államokban Missouriban és Georgiában is. Utóbbiról lehet több adatot fellelni a neten, ha a Google Mapson rákeresünk, megtaláljuk a Budapest utat, ami a 78-as főútról ágazik le:
Vas Emese, a Atlanta Hungarian Meetup Group tagja írt egy rövid leírást az ottani Budapest történetéből, egy magyar kolónia fejlődéséről és bukásáról a 20. század elején. Lássuk.
A 19. század folyamán minden szempontból jelentős kulturális keveredés volt megfigyelhető az Egyesült Államokban, a bevándorlókon kívül a helyi származású lakosok is igen gyakran változtatták helyüket. 1880-ban Georgiában egy új etnikum bukkant fel: a magyarok. Ralph L. Spencer, connecticuti üzletember hívta meg őket erre a területre, egy speciális feladat miatt. Korábban pennsylvaniai bányákban dolgoztak, Georgiában viszont nemesebb munka várt tájuk: be kellett indítani a bortermelést a vidéken. Ők értettek hozzá, legalábbis ezt gondolták, mégiscsak magyarok.
Körülbelül 200 család költözött ide, Budapesten kívül újra megalapították Tokajt és Nyitrát is. A helyiek állítólag nem annyira szerették őket, mert a zárt magyar közösség nem igazán akart megtanulni angolul, és egész más életstílust képviseltek, mint az itteniek. Nem tudom, pontosan mit jelent ez, talán karikás ostorral csattogtattak a gulyásos kondér körül. Mindenesetre épült itt iskola és katolikus templom is, szépen fejlődött a közösség.
28 évig éltek így együtt. 1908-ban aztán a szesztilalom miatt felhagytak a borkészítéssel a területen, a magyarok pedig visszamentek északra, a bányákba dolgozni. 1964-ig éltek még itt az akkori telepesek leszármazottai, mára leginkább már csak a temető viseli az itt élt emberek nevét, a magyar vezetékneveket.
2008-ban a temetőt rendbe tette az Atlanta Hungarian Meetup Group a helyi katolikus közösséggel, találtam egy weboldalt is, ahol a sírok is le vannak fényképezve. Mary Fekete, Rosalia Lakatos, Helen Rado és mások nevét lehet olvasni a képeken.
Érdekes kis sztori, tetszik a második Budapest története is, amit ugyan csak egyszer vertek szét, de akkor nagyon. Itt találhatunk eredeti dokumentumokat is, és részletesebben belemászhatunk a történetbe, ha van kedvünk.