English

Egy nap a városban

Hogyan éljük túl a kánikulát?

simon mondja 2010 július 14.

Olyan meleg van a városban, hogy szinte beleolvadunk a forró aszfaltba séta közben. Ilyenkor nincs szó szabadtéri programokról, kellemes vacsorákról, eszem ágában sincs előadásokról, kirándulásokról beszélni, ilyenkor egyetlen célja lehet a városlakónak: a túlélés.

Több olyan tanács is van, amit érdemes megfogadni.

Először is ne irigyeljük azokat, akik nyaralnak. Nevessük ki őket! Higgyétek el, a legjobb, amit a harmadfokú hőségriadó alatt tehetünk, hogy egy légkondicionált irodában vészeljük át a poklot. Ilyenkor ugyanis nem jó a napon feküdni, sem otthon pihenni, legjobb a hűvösben dolgozni, és onnan kuncogni azokon, akik nyaralás címén épp gutaütést kapnak a strandon (egyébként sem érdemes nyár közepén menni nyaralni, de erről majd később).

Nem árt persze az otthon hidegéről sem gondoskodni. A klímán kívül erre egyetlen jó mód van: be kell csukni minden ablakot, és el kell sötétíteni minden szobát. Sokan éreznek kísértést ilyenkor a szellőztetésre, a forró gonosz csábítása erős, de ez a legrosszabb, amit tehetünk, hiszen csak beengedjük a meleget. Ablakot nyitni szigorúan csak sötétedés után szabad, és akkor sem árt, ha kereszthuzatot csinálunk: az ellentétes oldalon található szobaablakokat kell kinyitni úgy, hogy alvás közben a szél útjában legyünk.

De legjobb, ha haza sem megyünk: délután, ha tehetjük, menjünk el egy légkondicionált plázába. Általában ellenzem az efféle időtöltést, de ez bocsánatos bűn, ha az életünkről van szó: mozizzunk, nézelődjünk, töltsük az időt, amíg 30 Celsius fok alá nem esik a hőmérséklet, hiszen a tekergés ingyen van, az élet meg mindig drága.

Ha a belvárosban ér minket a kánikula, keressük a szökőkutak, medencék közelségét. Alapvetően remek ötlet például ilyenkor kiülni a Gödör mellé, és egy óriási kalap alatt lógatni a lábunkat a vízbe. Kár, hogy most már annyi szemét van abban a medencében, hogy a hőség átvészelésén túl biztosan elkapunk valami egzotikus betegséget is.

Ráadásul van olyan megoldás, ami ugyanúgy hat, mint egy medence, de egyszerűbben összehozható: akik nem tudnak légkondicionált irodában vagy medence partján ücsörögni, azok tegyenek nedves rongyot a csuklójukra. A véráramon végigszalad a hideg, ami hűti a bőrt, a szerveket, az agyunkat, érdemes kipróbálni, szinte instant hat, és pofonegyszerű. Bevállalósabbak az egész fejüket leönthetik hideg vízzel, bár akinek erre van lehetősége, az többnyire zuhanyozni is tud naponta többször, hideg vagy langyos vízzel, ami szintén remek megoldás.

És akkor a szokásos tanácsok: világos, bő ruhákat viseljünk, akár papucsot, szigorúan zokni nélkül. Ne igyunk alkoholt, ellenben fogyasszunk sok folyadékot. Sokan a meleg italokra esküsznek, mert az arab népek is ilyet fogyasztottak annak idején a sivatagban, de ennek szerintem ahhoz is köze lehet, hogy annak idején a sivatagban elenyésző volt a hűtők száma. Nálam nem vált be, egy forró teától a melegben azonnal leizzadok, de lehet próbálkozni.

Ha van még ötletetek, írjátok be a kommentbe, én a magam részéről a fent leírtakkal próbálom túlélni a következő napokat.

· 2 trackback
süti beállítások módosítása