A Bors szendvicsező népszerűségén nincs mit magyarázni: jó séfek tisztelettel álltak a gyorskajához, ráadásul jó időben léptek - az “álljunk tisztelettel a gyorskajához” társadalmi mozgalom elején -, mindennek tetejében a Kazinczy utcában, ahol fürtökben özönlenek azóta is az emberek, és közülük…

Ha azt mondom, leves plusz szendvics, a reakció minimum egy unott ásítás. A Bors a mai napig a legnépszerűbb hely ebben a mezőnyben, az emberek mindig fürtökben lógnak a bejáratnál, és sokan próbálkoznak azóta a sikerük átültetésével. Végül is, egy levest csak megtanulunk főzni, szendvicset meg…

Mert hogy két napig tart a marhaszegy pácolása, két nap a szuvidálás, majd négy órán keresztül egy fűszerkéreggel párolják a végén a húst, az kerül be a szendvicsbe grillezett savanyúkáposztával, mustárral, sajttal és öntettel. Az eredmény egy zseniális pastrami. Majdnem…

Végre. A francba is, végre. Annyi átlagos hely, újonnan nyíló, külsőségekben toplistás, a falatok színvonalában ásítóan unalmas hely kóstolása után (nem is írtam róluk persze), végre igazán tűzbe tudott hozni valami. A street food forradalom púpos gyerekei elkullogtak…

Azt gondoltam, rendben, streetfood-forradalom van, nyitottnak kell lenni. Az csak egy hülye előítélet, hogy nincs hideg streetfood, hogy mindenképp valami meleget, de legalább langyosat kell harapdálni az élvezethez. Csaba is evett egy jó, hideg szendvicset nemrég. De nekem mégis a Subway…