English

Egy nap a városban

Nektek is vizes lesz a feneketek a Bubin?

szucsadam 2017 március 27.
Címkék: közlekedés bubi
Hölgyeim és uraim: harapok!

Egész éves Bubi bérlettel állíthatom: szeretem a szolgáltatást. Az első naptól kezdve odavagyunk Csabával a bérbringa-rendszerért, ami sok szempontból jobban működik, mint más városokban. Párizsban például párszor futottunk már üres tárolóra, ez itthon nagyon ritka. 

Budapesten a várt jelenség ütötte fel inkább a fejét: ahogy a biciklik műszaki állapota romlik, egyre gyakrabban lehet belefutni problémás példányba, amit épp nem tudtak még javítani. Vagy épp sokszor van, hogy egy “Bérelhető”-ként, zölddel villogó bicikli a kód beírása után fél perccel átvált a piros “Nem bérelhető” jelzésre. Van, hogy az állomáson található mint az öt eljátszotta velem ugyanezt, értékes PERCEKET lopva az életemből. De tegyük hozzá: a probléma javulni látszik, ma már ritkább az ilyen esetek száma.

De ez mind semmi. A legutóbbi problémám ugyanis a legkellemetlenebb az eddigi Bubizási nehézségeim közül. 

Tudniillik vizes lesz a seggem.

Akkor is, ha már sok napja nem esett eső. Eleinte azt hittem, hogy velem van a baj. Nincs problémám a visszatartással, úgyhogy egy reggel véletlenül magamra rántott műbőr alsónadrágra gyanakodtam eleinte. Mármint hogy beleizzadtam. Aztán kiderült, hogy ez nem okozhatta, mert történetesen nem volt rajtam műbőr alsónadrág, hálistennek.

Úgyhogy megfogtam a Bubik nyergét. Semmi. Tökszáraz.

Aztán legközelebb megint megtörtént: a valagamon éktelen két vizes folt jelentkezett, rögtön a leszállás után. Ennek a fele sem tréfa, gondoltam, és újra megfogtam, immár rendíthetetlenül, a nyerget. Semmi. Megnyomtam. Semmi. Megnyomta tiszta erőből Ági, az Egy nap a városban túraszervezője. Sikerült:

dsc02178_copy.JPG

Vizet fakasztottunk a Bubi-nyeregből. Nem én vagyok bolond!

Csabával még nem fordult elő, így gyanakszom, hogy a köztünk lévő súlykülönbség lehet az oka a dolognak. De szeretnék a végére járni, mielőtt az illetékesekhez fordulok, úgyhogy szeretnék egy gyors felmérést készíteni 

 

update: a BKK így reagált a megkeresésre:

"A MOL Bubi kerékpárok nyergeinél azért tapasztalhatók az ön által leírtak, mert az erős napfény miatt repedések vagy a használat miatt kisebb sérülések keletkeznek a bevonaton, a belső így elázik, és sajnos nehezen szárad meg.

A BKK-hoz is érkeztek ezzel kapcsolatban bejelentések az ügyfelektől, ezért a BKK felszólította a MOL Bubi kerékpárokat üzemeltető Közbringa Kft.-t új nyergek beszerzésére és cseréjére. Ennek köszönhetően az üzemeltető elkezdte azok cseréjét, így már több kerékpár is található az utcákon az új nyeregtípussal, és a nyergek cseréje folytatódik.  Az új nyergek teljesen vízállók, ezáltal a MOL Bubi bármilyen ruházatban bármikor, bármilyen időben kényelemesen használható. 

Munkánkat jelentősen segíti, ha ügyfeleink a hibabejelentőn keresztül (applikáció, weboldal) jelzik számunkra, hogy melyik azonosító számú kerékpáron tapasztalták, hogy átázott a nyereg, így karbantartó kollégáink azt azonnal cserélni tudják a hibajegy alapján."

Szuper program mára: a Kőbányai Víztározók

Magyarósi Csaba 2017 március 25.
Címkék: szórakozás

Ma délelőtt 10-től délután 4-ig ingyen és szabadon látogatható a Kőbányai Víztározó. A fenti két körülmény egyike sem szokott rendelkezésre állni, ugyanis a tározóban jellemzően nyolc méter magas víz áll, szóval oda lényegében képtelenség bejutni normál körülmények közt, pláne sétálgatni benne. Köszönöm csapatépítő angyalunknak, Áginak, hogy szólt, mert én aztán alaposan lemaradtam volna róla.

Pedig ilyen jó móka:

Némi további infó: a tározót eredetileg még gőzgépek segítségével látták el vízzel, a mai Kossuth tér mellől nyomták fel ide, jó 33 méterrel magasabbra a Duna szűrt vizét, ma már korszerűbb technológiákkal, de lényegében hasonló elven töltik fel a hatalmas medencéket.

És a videóban fel nem ismert izé egyébként a levegőztető.

Szóval: pulóvert érdemes vinni és érdemes arra számítani, hogy lesznek sorok, de ha nincs program szombatra, ezt mindenképp érdemes beiktatni, mert remek helyszín, ami ráadásul többnyire tökéletesen megközelíthetetlen.

A helyszín az Ihász utca 29, a létesítmény megközelítése tömegközlekedéssel ajánlott, mert a parkolás a környéken nehézkes. Az Örs Vezér tere és Kőbánya-Kispest felől a 85-ös, Kőbánya Alsó Vasútállomás felől a 185-ös busszal, míg a Puskás Ferenc Stadiontól a 95-ös, a Kápolna tértől a 217-es busszal érhető el.

Részletek itt.

Bazi jó zsidó kaják: Macesz Bistro

Magyarósi Csaba 2017 március 24.

A Város Hősével az van, hogy miközben látszólag minden a régi mederben zajlik, valójában rengeteg ponton dolgozunk azon, hogy a rendszer még átláthatóbb, hatékonyabb legyen és hogy még több kisgyereknek tudjunk segíteni.

Aki még sosem hallott róla: a Hős (aki lehetsz akár te is) átutal havonta valamilyen összeget az éhező gyerekeknek, cserébe elintézzük neki, hogy egy rakás budapesti étteremben kedvezménnyel fogyaszthasson, szóval a befizetett összeg kedvezmény formájában vissza is vándorol a zsebbe: úgy tudsz segíteni, hogy az nem került semmibe.

Már több száz kisgyereket etetünk közösen a Hős Csapattal, ami nagyon menő dolog, és a hősösség egyre híresebb, amit tök jól bizonyít, hogy rengeteg étterem jelentkezik nálunk azzal, hogy be akar állni a sorba. Mi meg kimegyünk Ádámmal, teszteljük a helyet és ha jó, akkor tárt karokkal várjuk.

Szóval: új taggal bővül a csapat, a Macesz Bistro ugyanis olyan jó, hogy nem értem, miért nem kerestem meg őket rögtön az induláskor.

Ez egy zsidó étterem a belvárosban a Kazinczy utcánál, de a szokásos romkocsmás vagy a hangulatot kizárólag egy krétás táblával megteremteni kívánó helyektől eltérően igazi klasszikus belső térrel. Ilyet nem sokat találsz a bulinegyedben, vagy ha mégis, akkor az vagy erősen túl van árazva, vagy pocsék a kaja, vagy én még nem találtam rá.

Fehér abroszok, szép teríték, a falakon régi emlékek, a csillárokon porcelánok. És zsidó kaják minden mennyiségben.

Előételnek zsidó tojást ettem pászkával és kenyérrel. Könnyű start (nem), betolod, és érzed, hogy bajban leszel, de hát a munka az munka.

dsc07336.JPG

Főételnek nyilván jöhetett egy kis sólet: az előétellel együtt ez már bármelyik tisztességes felnőtt embert kiüti. A sólet amúgy remek, a bab, a gersli állaga, mennyisége, íze pont olyan, amilyennek lennie kell, a kicsit zsíros, kívül ropogós, belül omlós libacombért meg tapsikolnak örömükben azok, akik valamiért tapsikolni szoktak, ha jó sóletet esznek.

dsc07343.JPG

dsc07340.JPG

dsc07341.JPG

Őszintén szólva desszertet már egyáltalán nem akartam enni, de muszáj volt, mert ez a flódni a felajánlás: aki a Maceszben főételt rendel, flódnit kap ajándékba, ha Hős.

dsc07345.jpg

És a desszert árát elnézve ez elég nagylelkű felajánlás, de a desszert íze alapján meg abszolút indokolt az ár. Ez ugyanis az egyik legjobb flódni, amit életemben ettem, már maga az alapsüti is kiváló, jók a rétegek, az arányok, az állagok, az alapanyagok, de az a körtés hab mellette már túlmegy minden határon, olyan finom tőle a végeredmény.

Szóval: welcome Macesz a Hősök közt, welcome!

Macesz Bistro
Budapest, Dob u. 26, 1072
0617876164
H-Sz: 12-16 18-23
Cs-V: 12-16 18-24

Verssel fizettem a kávémért, amit egy költő hozott az asztalokhoz

szucsadam 2017 március 23.

A költészet világnapja számomra ugyanolyannak tűnt elsőre, mint bármelyik más világnap. Attól, hogy szép nevet kapott, mégiscsak egy kedd. Teljesen véletlenül azonban erre a napra időzítettem az éppen próbaüzemen működő Magvető kávézó látogatását, és kiderült, hogy jobb napot nem is választhattam volna.

A világnap szelleme utolért. Mindjárt elmondom, miért.

A Dohány utcában járunk, a Síp és a Nagy Diófa közötti szakaszon. Ezt az utcarészletet nyugodtan nevezhetnénk a könyvesboltok birodalmának, hiszen egy alig száz méteres szakaszon van itt egy nagy Libri (gazdasági bejárata) egy Bookline átvevő pont hátsó traktusa, egy Fókusz könyváruház, egy Líra és Lant központi raktár. Annyira minden a könyvekről szól itt, hogy ha bekukkantasz egy nyitva hagyott ablakon, ott is könyvraktárat látsz.

Itt nyitott meg nemrég a Magvető Kiadó kávézója, a Magvető Café, ami annyira ráérzett valamire, hogy szerintem egycsapásra a város kötelező célpontjai között találja magát. Ugyanis hiába telt el száz év, Budapesten még mindig szorosan összefügg egymással az írott szó és a kávé, ahogy összefüggött ez a nyugatosok idején az egész városban, amikor az összes irodalmi nagyságunk ötméteres belmagasság alatt, márványlapos asztaloknál körmölt, vitatkozott, hülyült és itta a feketét.

A Magvető Café tele volt. Még a lépcsőkön is ültek, még a hátsó folyosón is, ami egyébként a szomszédos könyvesboltba vezet, és ahol az asztalok inkább tűnnek egy dolgozók számára fenntartott pihenőnek. Az asztaloknál 14 és 60 év között mindenféle korosztály EGYMÁSSAL beszélget, anyukát kísértek el kamasz fiai, és így tovább. A pult mögött és az asztalok felé sietve a személyzet nem tűnik személyzetnek. Oké, nem ritka, hogy a bölcsészek végül pultosként kénytelenek elhelyezkedni, de ez itt nem tűnt kényszernek: a Magvető kávézójában tényleg úgy látszott, hogy a tejet gőzölő bármelyik embernek van legalább három ki nem adott regénye.

“Elnézést, hogy ezt mondom, de olyan különös a személyzet itt. Például te is, nem tűntök pultosoknak, inkább irodalmároknak” - próbálkozom a hölgynél, aki a süteményeket kínálta nekem még korábban. Mosolyog. “Akik az asztalokhoz viszik ki a kávét, tényleg írók és költők. A költészet világnapja alkalmából besegítenek”.

És tényleg. Egyenesen börleszkbe illik, ahogy az egyikük sehogy sem találta az asztalokat, tétován nézegetett körbe, hogy kinek lesz a kapucsínó és a dupla eszpresszó. Aztán, miután valaki kiált helyette egyet, és a célszemélyek jelentkeznek, a következő rendeléssel ugyanez. Aztán megint a következővel. Költő, Závada Péter.

A kínálat: semmi különös. A kávé tűrhető, a kekszek, a piték közül a csokis jó, a citromos nem annyira, van még tart, répatorta, hasonlók. Nagyon nem kell elájulni, de nem is ezért járunk majd ide, hanem a hangulatos berendezés, és az OSB lapokból emelt könyves dobogó miatt, ami játszótérré változtatja a helyet.

Az asztaloknál egy rakás lap, amin a Julius Meinl kínálja fel, hogy ebben a kávézóban is verssel fizethetsz a kávédért. Sajnos, ez csak március 21-re volt érvényes.

dsc02141_1.JPG

Egy rakás másik hely is részt vett az akcióban, ami egyébként zseniális. És ott körmöl egy rakás ember, görnyed gondolkozva a papír fölött, és írja akár a saját versét, amit eddig senkinek nem mutatott meg, és most felajánlja a jogokat a szabad felhasználásra. Nem az ingyenkávé miatt, persze az is jópofa. Hanem mert a felhívás megmozgatta az embereket, akik arctalan tömegeknek mutathatják meg a versüket akár anonim módon, vagy egymás asztalon felejtett verseit is olvasgathatják. Mint ahogy velem is megtörtént, és kamaszkorom utolsó nagy művén, a “Büdös van, és fázom”-on is elnevetgélt az utánunk következő csapat.

Nem tudom, mi lesz a versek sorsa. Nem tudom, mi lesz a Büdös van, és fázommal, hogy végre elfoglalja-e méltó helyét a világirodalomban egy Julius Meinl-es piros borítós kötetben, de nem is számít. Olyan ez, mint spermabankba menni: te a magot elszórtad, aztán hogy hol hajt ki, már nem a te kompetenciád.

Magvető, értitek. 

Hehe.

Magvető Café
Cím: 1074 Budapest, Dohány u. 13.
Nyitva: H 15:00 - 22:00, K-Szo 08:00- 22:00, V 08:00 - 15:00

 

Pata Negra Asador: gyerekállatok a csúcsra pimpelt spanyolban

Magyarósi Csaba 2017 március 21.
Címkék: gasztro

Miután az őszt elég alaposan Spanyolországban töltöttük, és ott elég alaposan megettünk minden létező spanyolos fogást (mert az éttermi árak, főleg Andalúziában, viccesen alacsonyak európai összehasonlításban), kellő önteltséggel önbizalommal vágok neki egy spanyol étterem tesztelésének.

De azért engem is érhetnek még meglepetések.

A helyszín a Pata Negra Asador, ami a harmadik Pata Negra a városban, de az első, ami idén nyílt, és ami tök más, mint az első kettő: azok barátságos tapas bárok, nem olcsók, de megfizethetők. Ehhez képest az Asador főleg grillezett húsokat ad, a tapasok itt valójában másfélszeres méretű, tehát jóval drágább előételek, a környezet meg nem annyira közvetlen, inkább jutt eszedbe valami elegánsan high-techre pimpelt barbár rítust a beltérről, mint egy baráti falatozgatás valahol Sevilla belvárosában.

Ja, és az árak is magasabbak. Jóval magasabbak.

Szóval belépsz az étterembe, a falakon bikaviadalokról, meg hasonlókról készült kiváló minőségű képek, amik ugye porral és vérrel járnak, ezekkel erős kontrasztban ott van a modern, letisztult, már-már hideg belső tér és az enyhe grillszag, ami a hatalmas sütőből tör elő néha.

dsc07233.JPG

Nem azt mondom, hogy az Asador barátságtalan, csak sokkal kevésbé barátságos, mint a többi Pata Negra.

Viszont az ételek itt is kiválóak, sőt, olyan ételek is megjelennek az étlapon, amik nemcsak a másik két étteremben, de még Magyarországon is ritkák.

Van például borotvakagyló, ami elég visszataszítóan tud viselkedni a tengerparton:

Viszont tök jó a tányéron:

dsc07206.JPG

Ugyanígy finom volt a szívkagyló, bár nem jobb, mint egy hasonló fogás a másik két Pata Negrában, csak drágább, de cserébe nagyobb is az adag, meg már a másik két helyen is eleve jó a kaja.

dsc07207.JPG

És ettünk még faszénen sült zöldségeket kecskesajttal, ebben a fogásban főleg a kecskesajt volt a jó, egy kicsit szétcsúszott a koncepció mind vizuálisan, mind ízében a tányéron:

dsc07210.JPG

A főételeknél bajban voltunk, mert az Asadorban főleg gyerekállatokat sütnek meg, ami teljesen jó választás, hiszen ezeknek friss, puha a húsuk, de Ádám az egész műfajtól elvette a kedvem két éve Segoviában, ahol bébimalacot raktak elénk, ami annyira omlós volt, hogy tányérral vágták szét a húsát. Ott ez a szokás.

Szóval a szám szélét nyalva estem neki a malacnak, amikor Ádám látványosan közbemerengett, majd arra jutott, hogy gyerekállatot enni egyszerűen nem helyes. Erről aztán vitatkoztunk egy kicsit, hogy miért jobb a disznónak, ha egy év múlva vágják le, mintha azonnal, meg ez az élőlény úgyis csak azért jön a világra, hogy megegyük, de végül Ádám merengésre valahogy átterjedt rám is és azóta nem tudok jó érzéssel megenni valamit, ami csak azért tölt el több hónapot az anyja hasában, hogy születés után egyből torkon szúrja egy joviális böllér.

Szóval hiába volt az Asadorban tejesbárány lapocka, vagy tejesmalac lapocka, esetleg tejes kecskegida, amik biztos mind egytől egyig fantasztikus fogások, sőt, hiába volt bresse-i bébicsirke (pedig legalább öt éve akarok bresse-i csirkét enni végre, és itt van, itt VAN!), ezek valahogy kiestek, de sebaj, mert jött egy kis ibériai sertésnyak, ami bőven kárpótolt mindenért, főleg a zöldbors mártással és életem legjobb köretével, a grillezett, sajtal és serrano sonkával töltött burgonyával.

Mert ez tényleg fantasztikusan jó fogás volt:

Pedig az ember viszonylag ritkán fut bele félig átsütött disznóhúsba, kacsával vagy marhával szokás ilyesmit művelni, de itt olyan jó minőségű volt az alapanyag, hogy simán alkalmas volt az féligátsütésre. Remek fogás, és egyetlen kis állatot sem kellett levágni a kedvéért.

Desszertből, ne kérdezzétek, miért, csokoládét kértem olíva olajjal, pirítóssal és sóval, szóval olajos kenyeret csokival, ezt már egyszer kikértem a Kálvin téri étteremben is, és utólag akkor sem értettem magam, pedig sokkal jobb, mint amilyennek hangzik.

dsc07226.JPG

A többiek ilyesmiket rendeltek, azokba is beleettem, finomak voltak:

Az Asadorban tehát ehetsz tök jó dolgokat, de valamivel formálisabb a környezet, mint a másik két helyen és az árak is magasabbak, ezt érdemes figyelembe venni választás előtt.

Pata Negra Asador
1061 Budapest, Paulay Ede utca 39.
+36 1 406 2728
Ny: 11-24

süti beállítások módosítása