Csaba kakaós csigás kalandjainak volt egy állomása ez a Szabadság tér közeli kávézó-étterem, ahol reggelizett. Erről a csigáról kiderítettem, hogy a hely saját maga készíti, nem beszállítja, úgyhogy ezért külön taps.
Viszont a reggelizős-kávézgatós hangulat csak a hely egyik arca. Igaz, eléggé erős arca, hiszen a kávéház hangulat nagyon meghatározó itt, ráadásul olyan csempékkel burkolva és úgy berendezve, hogy bárhonnan nézve is kiváló fotótémát nyújt a hely. Mintha egy lisszaboni pékséget és egy magyar kávéházat összegyúrnánk, hozzáadnánk egy kis csemegepulttal is rendelkező minőségi közértet, meg egy viszonylag jó konyhát, és profi pincéreket.
Nehezen lehetne megmondani, miért jó érzés itt lenni, de jó. A hely a kialakítása miatt nem mondható otthonosnak, nem is kimondottan kényelmes. Nem is az a klasszikusan elegáns, a hangulat a pincéreknek köszönhetően pedig fesztelen, de profi. Lehetséges, hogy az asztalok közötti kimondottan nagy terek az okai ennek a jó érzésnek, hiszen esélyünk sincs, hogy az itt beszélgető vendégek zavarják egymást, sok kis önálló burkok az asztalok. És a fények annyira jól kitaláltak, hogy esténként ahol kell, kellemes félhomályt adnak, ahol kell, kimondottan bőkezűek a fotonokkal. Mindenesetre ha végzel a kajával, nem itt fogsz eltölteni még két órát emésztve, hanem késztetést érzel továbbmenni.
Még közszereplőink is egymást hívogatják meg a helyen, annyira kellemes itt lenni (meg annyira közel van a munkahelyük).
Az étlapon tizenhárom főétel (plusz a séf ajánlata), mind húsos vagy halas, így a vegák három fogás közül választhatnak: sajttál, kuszkusz saláta, vagy padlizsánkrém. Igaz, ezek is nagyon jók, de pici - na jó, nagy - hiányosságot érzek itt. Egyébként a konyha ügyes: gyöngytyúkmell (a logóban is szereplő állat húsa) sütőtökös rizottóval: remek. Hortobágyi palacsinta: a mártás nem elég sűrű, viszont ízletes, a palacsinta és a töltelék együtt nagyon krémes állagú, itt hiányzott volna egy kis roppanás, de alapvetően ezen ah elyen büszkén mutathatjuk meg ide látogatók turistáknak ezt a magyaros fogást (a benne lévő töltelékről itt írtam pont a napokban).
A szarvasragú házi tésztával nagyon ütött szintén. Erőteljes, határozott, a házi csuszatészta pont eleget főtt, és szuper köretet ad a vadhúshoz. Hanem a roston sült kacsamáj, az de jól csúszott, szuper állagokkal, remek ízzel. A bárány szalontüdő is szuper volt, igazi merész választás egy ilyen helyen, ahol politikusok próbálnak eltávolodni szülőfalujuk gasztronómiától (hogy aztán a végén mégiscsak visszatérjenek meglett korukra a bogrács mellé), jól is van ez így. Vagy mondhatjuk, hogy ezzel legalábbis nincs baj.
A hely saját márkás csapolt sörét a domonyi Bigfoot főzde szállítja, és külön kiemelném, hogy a cseh Bernard is van csapon. Egyébként egész viselhető áron poharazzák a jóféle borokat is. A főételek 2200 forintról indulnak, a 3000 átlagosnak tűnik, szóval ez a része is eléggé rendben van. Még egyszer elnézést, hogy két posztot is szenteltünk ugyanannak a helynek, de így lett teljes a kép. Kávézó + étterem.
Börze
H-V: 7:30-24:00
1051 Budapest, Nádor utca 23.
0614265460