Minket elsősorban egyetlen kérdés foglalkoztat, amikor kipróbálunk egy új kajálós helyet: milyen minőséget kapunk a tányérba? Mennyire jó az alapanyag, mennyire ötletes az elkészítés, milyen a hangulat, ami körbevesz.
Van azonban egy másfajta szempontrendszer is. A Felelős Gasztrohős szempontrendszere.
Az oldalt, és ezzel később az egyre nagyobbra növő mozgalmat négy ember barátsága hozta össze, akik 2009-ben ismerkedtek meg egy környezetvédelmi konferencián. 2012-ig csak apró projektekben dolgoztak együtt, majd tavalyelőtt belevágtak valami újba: összehozták a gasztronómiát a környezetvédelemmel. Elkezdték aszerint megvizsgálni az éttermeket a városban, hogy azok mennyire terheli meg a környezetet.
Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni. Egy perlátor a csaptelepeken, energiatakarékos izzók, egy Airblade kézszárító már sokat tud javítani az összképen, persze ennél több mindent vizsgáltak: mi történik az élelmiszerhulladékkal, van-e féladag étel, mekkora az import alapanyagok aránya a friss, szezonális, helyi terményekhez képest (importnál ugye a romlás miatti hulladék, csomagolás, szállítás és esetlegesen a fejlődő országokban tapasztalható alacsony élelmiszeripari hatékonyság rányomja a bélyegét az itteni helyre is).
Hat étteremmel indították el a Felelős Gasztrohős Hálózatot, ennyien mentek át a lécen az elején. Most 27 hely van a listán, és idén először már nem ők jelölik az éttermeket a díjra, hanem azok jelentkeznek önként. Kapnak egy száz kérdésből álló kérdőívet, és ha elérik a 40 pontot a 100-ból, egy helyszíni ellenőrzés után megkaphatják a gasztrohős plecsnit.
A tevékenység pedig még szerteágazóbb már az alapítványnál: ma már több helyen van külön gasztrohős menü, és szerveznek Carrotmob akciókat, amikor egy adott hely aznapi bevételének egy részét saját konyhájának környezetvédelmi fejlesztésére fordítja. A Fogj kezet a termelővel pedig egy olyan hely, ahová bárki feltöltheti saját sztoriját a kedvenc piaci termelőjével, hogy mások tudják, melyik kofához érdemes menni, hol kapni háztáji elbánást.
Juditot, az egyik alapítót megkértem, hogy állítsunk össze egy best of the best rangsort, olyan kajás helyeket Budapesten, ahol tényleg nagyon figyelnek ezekre az értékekre. A sorrend nem feltétlenül adja vissza az erőfeszítés mértékét, bár az első helyen tényleg a legmagasabb értékelésű csúcstartó található. Jöjjenek a nevek, és utána pedig Judit rövid leírása, értékelése.
Igazi farm-to-table étterem, az étlapon még a beszállítók nevét is feltüntetik! Extra még a lebomló tányérok és evőeszközök (bár ennél azért az jobb lenne, ha elmosogatnák a hagyományos tányérokat és egyebeket; de erre jelenleg nincs lehetőség).
Már dizájnban is látszik, hogy fontos számukra a fenntarthatóság: FSC fa bútorok, információs táblák a wc-ben a lebomló tiszítószerekről, elemgyűjtés, lebomló elviteles csomagolóanyagok, sok vega opció (az állati eredetű ételeknek nagyobb a környezetterhelő hatása, mert ahhoz növénytermesztés is szükséges a “metános” állati mellett).
Fontos szemléletformáló étterem, hiszen csak hazai halakat árulnak! Emellett hazai szörpök vannak kóla helyett, és egyéb nyalánkságok.
Egyik legújabb tag. A környezetvédelmi fejlesztéseikről sokat kommunikálnak a közösségimédia-oldalaikon - erre korábban nemigen volt példa.
Ez egy no brainer, de a bio és/vagy fair trade italok, ételek miatt különleges. Plusz környezetbarát tisztítószer, lebomló elviteles pohár, újrahasznosított wc papír/kéztörlő.
Házhozszállítás biciklivel, betétdíjas (!) dobozban. Plusz főleg helyi, magyar alapanyagokból főznek és az megmaradt ételt rászorulóknak adják. Az egész egy szép kis társadalmi vállalkozás.
Az egzotikus is lehet fenntartható! Vietnámi étterem, de az alapanyagok legnagyobb része hazai, emellett pedig az étteremben egy csomó energia- és víztakarékos megoldást szereltek be. Nyitás előtt még együtt gondolkodtunk rajta, hogy mi a legjobb megoldás a pho levesük elviteles csomagolására: az eredmény 3. helyezést is nyert egy design versenyen. Ők azt hiszem az első étterem (a gyorséttermeken kívül), akik kiadtak egy teljes étrendi tájékozatót.
Ő is egy új tag, ami érdekes bennük az az, hogy makrobiotikus és vegán kajákat árulnak. A vega/vegán az eleve jó pont, hiszen a hús (főleg marha és bárány) és a tejtermékek a leginkább erőforrás-igényes élelmiszerek, de a makrobiotika még kifejezetten arról szól, hogy szezonális, helyi alapanyagokból főzzön az ember (kapható náluk néhány keleti termék egyébként, de a kaják hazaiak).
Az Ars Poetikájuk elég sokatmondó. Emellett jelölik az étlapon az allergéneket (mondjuk ezt azért már egyre többen megteszik, szerencsére), és befőznek, van sok vega kaja, "boldog tyúkok", stb.
+1 Hatpöttyös
Székesfehérváriak, megváltozott munkaképességű alkalmazottakkal dolgoznak és non-profit az egész működés. Még a tésztát is ők készítik, befőznek, szörpöt adnak lekvár helyett, akadálymentesített az étterem - ja, és nagyon jól is főznek!
Disclaimer: közösségi gazdaságról szóló sorozatban az Egy nap a városban blog együttműködő partnere a Magyar Telekom. Ők azok, akik összeszedték, és egyben tálalják elénk a hasonló megoldásokat, valamit az infrastruktúrát, a szélessávú mobilnetet adják a fentihez hasonló oldalak mögé. Itt írtunk róla bővebben.