English

Egy nap a városban

Új polgármestere van Budapestnek, lássuk, mire számíthatunk!

szucsadam 2019 október 14.
Címkék: budapest városkép

Tegnap győzött az ellenzék jelöltje Budapesten, Karácsony Gergely személyében új főpolgármestere van a városnak. Ráadásul a kerületek élén is rengeteg az ellenzéki politikus, így kijelenthető, hogy

Budapest nagy változások előtt áll.

De legalábbis

a vezetésében beállt szemléletváltás máról holnapra gyökeresen változott meg.

A kettő között optimális esetben csak időbeli különbség van. Ha egy polgármester másképp gondol a városra - lásd legutóbbi posztomat a zöldfelületekről -, akkor a város egy idő után, lassan, elkezd abba az irányba változni. Karácsony programjában fontos tényező volt a zöldfelületek pótlása, nemcsak törzsszámban, hanem valós mennyiségben, össztömegben. A korábbi posztomban látható városfelfogásbeli különbség, a körzővel körberajzolt fák vs. az önmagáért szeretett természet vitája eldőlt. Az utóbbi nyert.

Nekünk most a legfontosabb, hogy tudjuk, mire számíthatunk. Az Egy nap a városban blog indulása óta nem volt ilyen sok kérdés a fejemben: akkor (2010) úgy láttam a várost, mint egy ezer lehetőséget kínáló helyet, ahol bármi megtörténhet. Aztán szép lassan olvadt a dolog: egy idő után már csak 999 lehetőséget láttam a város számára, aztán már csak 998-at. Így fogyott el a lendület, egyre jobban zsugorodott a szám. Most megint érzem a bugit.

Viszont választópolgárokként újra fel is kell nőnünk, komoly felnőttként kell magunkra gondolni akkor is, ha ilyen komolyan nem vett minket senki a vezetői oldalról az utóbbi sok évben: számon kell kérnünk azt, amire vágyunk. Nem kell beletörődnünk, hogy az 1000-ről vissza kell számolnunk, egyre lejjebb.

Így aztán most az a feladatunk, hogy végigolvassuk újra az új főpolgármester ígéreteit. És el kell képzelnünk, mit lehet elérni ezekkel a szándékokkal. A továbbiakban az új polgármester programjából idézek részeket, amik főként arra irányulnak, hogy egy budapesti hogyan érzi magát az utcán sétálgatva, ha körülnéz.

 

A fejlesztéseket (lakó- és irodaberuházásokat) az átmeneti zónába és a külvárosokba irányítjuk – lélegezzen fel a belváros, fejlődjön a külváros! A nagyobb ingatlanfejlesztéseket szigorúan a gyorsvasúti megállóhelyek (metró-, HÉV- és elővárosi vasút) közelében engedélyezzük, előnyben részesítve a barnamezős területeket. Újraélesztjük a Műemléki Alapot, fontos az épített örökségünk oltalma és megújítása.

Itt kevés a megfogható konkrétum, de az irány jó. Főként az épített örökség védelme itt az, amit kiemelnék, a többi egy önszabályozó rendszer keretében magától is megvalósulhat.

Ösztönözzük a külvárost a belvárostól elválasztó rozsdagyűrű zölddominanciájú megújítását, kössük össze a bel- és külvárost népszerű helyeknek otthont adó parkokkal, kertekkel.

Ez gyakorlatilag a Városliget körgyűrűvé téleléről szól, ami nagyon jól hangzik, de legalább 20 év kellene a megvalósításához. Tényleg, mi van a Városligettel?

A nyilvánosság előtt újratárgyaljuk a Liget-projektet, a Városligetet közparkként újítjuk meg, a múzeumi épületeknek pedig máshol keresünk új helyet. Megtiltjuk a zöldterületek építési területté való átnyilvánítását.

Sajnos a kormánynak több lehetősége is van, hogy kicsavarja a kezéből a főpolgármesternek a lehetőségeket - budapestiekként ezeket a kicsavarásokat majd kéretik kellő felzúdulással kezelni -, de a Liget projekt újragondolása mindenképp jó ötlet (még ha nyilván szerződések százai betonozzák is be azt). A programban sok konkrétum olvasható arról is, hol lesznek az új zöldterületek, városi parkerdő, vagy ahogy a programban nevezik: Budapesti Nagyerdő (34. oldal). Ha csak a fele sikerül, már sokkal élhetőbb lesz a város.

Várható egy “közlekedési alapjövedelem”, egy támogatás, amit az itt lakók tömegközlekedés felhasználására költhetnek el. Ennek elvileg gyors hatása lehet az autók számának csökkentésében, gyakorlatilag azonban a távolról érkező, és emiatt autót használók száma ettől a támogatástól nem csökken. A P+R megoldások, és az autó kinnhagyásának egyéb ösztönzőit nem találtam a programban, inkább csak dízelautó-visszaszorítást a belvárosi, kialakításra kerülő “alacsony kibocsátási övezetekben”, valamint általános forgalomcsillapítást és sebességcsökkentést a főutak kivételével.

A közlekedési csomópontoknál B+R kerék- páros parkolókat létesítünk. Növeljük a kerékpárszállítás lehetőségét a közösségi közlekedés járművein. Gyors és biztonságos kerékpáros főhálózatot alakítunk ki a kerületek közötti egyszerű közlekedés biztosítására, kerékpárosbaráttá tesszük a belvárosi főutakat, anyagi ösztönzőket vezetünk be a kerékpározás népszerűsítésére. Támogatjuk a megosztáson alapuló közlekedési megoldásokat.

Ez volt ugye az a pont, ahol Tarlós eléggé régimódi elveket vallott, nem haladt együtt a fővárosiakkal a tekintetben, hogy mit szeretnének ők látni a belvárosban. Nagyon nagy mértékben vezetett ez a bukáshoz, Karácsony eltalálta azt, amit szeretnénk, de a közösségi rollert azért érdemes lesz nagyobb odafigyeléssel kezelni.

A pesti alsó rakpartot fokozatosan átadjuk a sétáló, kerékpározó, rollerező emberek számára. A budai alsó rakparton szükségszerűen megmarad még az autóforgalom, de úszóműveken és a hozzájuk vezető, sűrűn elhelyezett zebrákon ott is le lehet majd jutni a víz közelébe. A hajók tartósabb kikötésére szolgáló kikötőket a folyó külsőbb szakaszaira valamint a függőleges partszakaszokra költöztetjük, így a lépcsőzetes partfalaknál az emberek találkozhatnak a vízzel. Megtiltjuk a szállodahajók aggregátorral történő energiaellátását.

A legnagyobb csalódás akkor ért engem, amikor Budapest egy moccanást sem tett abba az irányba, aminek több cikkel is konfettiesőt hullajtottunk itt a blogon: a kétlábúaknak átadott Duna-part ötlete fantasztikus volt, és noha a megvalósítás nyilván nehéz, arra számítottunk, hogy érettek vagyunk egy ilyen város létrehozására, akár apró léptekkel. 2011-ben a Szeretem Budapestet mozgalom terveinek örültünk:

belgradrakpart_nappal_1.jpg

belgrad-rakpart_latvanyterv_1.jpg

Aztán 2015-ben azt hittük, történni is fog valami, ezek voltak az irányok:

rak-park_korzotervezesistudio_3_1.jpg

rak-park_korzotervezesistudio_5_1.jpg

Azóta a rakparton annyi a változás, hogy büdösebb van, és Saly Noémi történész ablaka elől eltakarodtak a hajók, mert gyakorlatilag hadjáratot indított ellenük.

Mára elértünk odáig, hogy ha megjelenik egy cikk, hogy "ilyen lesz Budapest pár év múlva", akkor mosolyogva lapozgatjuk végig, hogy naja, persze.

Eddig autóspárti városvezetés volt, így nem történt semmi, és noha a fenti ígéretek nem biztosítanak minket a fenti grafikák megvalósulásáról, és a pesti alsó rakpart forgalmának elvezetésével sem foglalkoznak, az irány mindenképpen jó. A szállodahajók okozta dízelfüst a Dunán pedig azonnali beavatkozást követel, egyetértek.

Szóval olvasgassátok, számítsatok ezekre, és érdeklődjetek a városvezetésnél, hol tartanak a projektek. Én is így teszek, hiszen visszanyertem a lelkesedésem. Reméljük, az eredmények, ha lassan is, de igazolják ezt a lelkesedést.

süti beállítások módosítása