A Bartók Béla út mellett pár lépéssel találunk egy új helyet. A sörpadok már messziről mutatják, hogy ez bizony egy sörös szentély lehet, ha azonban az iszonyú meredek lépcsőn letekintünk a pincehelyiségbe, még nem sejtünk semmit. Na jó, a korlát gyanús, olyasmi cső, mint amin keresztül nagyon sok sört lehet A-ból B-be pumpálni (valójában csak korlát, nincs benne semmi persze).
Odalent egy klasszikus pincét találunk, természetesen nyerstégla falakkal, emellett a leggrandiózusabb sörpulttal, amit el lehet képzelni.
Egyrészt a makulátlan tisztaságra utaló, csillogó csempefalon 32 karos sörcsapoló látható. Mindegyik csapon más sör folyik ki, mondanom sem kell. Tovább borzolták a kedélyeket azzal, hogy egyáltalán semmilyen felirat nem árulkodik a külvilágnak arra vonatkozóan, honnan mi jön. Még csak számozás sincs, legalábbis én nem láttam ilyesmit.
A pult felett egy olyan sörtábla(-tévé), mint amivel a reptereken az induló járatokat mutatják. Ha van, ami a krétatábla ellentéte, hát akkor ez az:
Totálisan összezavar a látvány, de a rá kellene vágnom két szót hirtelen jellemzésként, a pontosságot és a tisztaságot mondanám, úgyhogy csillagos ötös a dizájnért.
És ha már 32 féle csapolt sör - 19 magyar, 13 külföldi -, ehhez passzoló a felkínálás is. Lehet ugyanis kérni öt darab egy decis kóstolót bármelyik sörökből, ez egységesen 2000 forintba kerül. Végre berúghat a magamfajta kóstolgatásmániás úgy, hogy 15-20 féle italt is megkóstolt néhány óra alatt. És nem is akárhogyan hozzák ki a kóstolókat, megadják a módját, és nekünk egy cetlin jár a segítség is (a számokat az itallapról válthatjuk át sörnévvé):
Én autóval voltam,úgyhogy csak pici kortyokat mertem inni Ági söreiből, aki viszont nem szereti a sör ízét, és így kért egy ötös kóstolót. Basszus, megoldották: olyan finom meggyes sört adtak, amit még nem ittam, de volt teljesen cukormentes gyümölcsös sör is a sorban - a mangós baromi jó (Mad Scientist Mago Bay) -, a végére a kávés pedig konkrétan olyan volt, mintha kikértem volna egy vacsora után ülepítő feketét (Fehér Nyúl Baristaut). Képzelem mi lesz, ha visszamegyek RENDESEN sörözni.
És a konyha is elég jó. Az étlap kifejezetten csábító, olyan tételekkel, mint a rizses hús kovászos uborkával, lecsós máj, amikért hatalmas köszönet. Nagyon vártam már, hogy a régi, anyukánk és nagymamánk ételeit elénk rakja valaki. Még akkor is, ha ennyire közel még sosem volt egymáshoz rizses hús és lecsós máj (mindkettőnek ugyanaz a paradicsomos-paprikás alapot álmodták meg, úgyhogy a rizses húst nevezzük inkább rizses lecsónak némi kockára vágott desznyóval).
Valószínűleg ez lehet a “Keg Art” kiegészítés az étlapon a rizses hús neve mellett, ami rögtön el is helyez minket a Bartók Béla úton: úgy hangzik, mint egy kortárs összművészeti projekt.
Oké, tehát a hely hűvös, egyben teraszos (bár azt most elbontották felújítás miatt állítólag), a sörök választéka elszédít, de egyben legyűrhető, ingyen van a szóda, a kaja pedig egész jó, és kifejezetten a sörrel való leöblítésre tervezett. Minden kicsit kolbászosabb, kovászosabb, savanyúbb, ízesebb. Van házi kenyér, kicsit vastag a héja, de ki a franc akar kenyérbelet enni egy ilyen helyen, ugye. Miért a kedvenc helyem MÉG?
A tulajdonos, Zoltán miatt. Zoltán ugyanis egy végtelenül szerény és halk szavú ember, akinek azonban a tekintetéből süt az intelligencia és a kíváncsiság. Az első benyomásom szerint az a pali, akivel bármikor leülnék sört iszogatni úgy, hogy egyikünk sem szólal meg, mégsem lenne feszengés.
Minden stimmel. A hely befogadóképessége száz fő feletti, úgyhogy mi Ágival hivatalosan is bevettük az ajánlott helyek közé céges csapatépítőinkhez, ha velünk jöttök várost nézni (szóljatok a HR-eteknek), itt is megállunk egy gyors sörsommelier-bemutatóra. Ha ti is akarjátok, persze.
KEG Sörművház
Cím: 1114 Budapest, Orlay u. 1.
Ha este jönnétek, foglaljatok. Délután viszont kong a hely, szóval hat előtt menjetek inkább.