Mióta fut ez a blog, téma nálunk a rakpart, az egyik első cikkünk is pont azokról a tervekről szólt, amik megszüntették volna a Dunát leválasztó autópályákat és parkokat, sétányokat hozott volna a helyükre.

Akkor még kemény ellenállásba ütköztek ezek az elképzelések, aztán ahogy teltek az évek, egyre többen ismerték fel, hogy a kényelmi szempontokat felülírják sokkal fontosabb tényezők. Megmondom, miért nem érdekel engem sem az autós lobbi ellenállása:

• megbocsáthatatlan egy ilyen szép várost autópályákkal elválasztani a Dunától ahelyett, hogy azt bevonnák a mindennapi életbe - ennél nagyobb pazarlás nincs
• én is autós vagyok, a belvárosban is lakom, indokolt is lenne autóznom a rakparton, az esetek 99 százalékában mégis meg tudom oldani máshogy a közlekedést
• aki nem belvárosiként félti kedvenc útvonalát, az jobb, ha tudja, hogy Budapesten évente 1700 ember hal meg idő előtt a légszennyezettség miatt, átlagosan három évvel élünk kevesebbet az elvárhatónál, a belvárosban ez a szám azonban még nagyobb, szóval néhány százezer ember életéből kieső 5-7 év bizony üti a könnyű átjárhatóság érvét.

Igen, tudom, vannak akik azt mondják, hogy ha eldugítják a rakpartokat, többen pöfögnek majd a párhuzamos útvonalakon, de valójában az ilyen átalakításoknak az a következménye, hogy sokan vagy lerakják az autót, mert utálnak órákat egy helyben állni, vagy keresnek egy belvárostól távolabb eső útvonalat. Mindenesetre az tényleg őrület, hogy sokan még mindig Budapesten át és nem az M0-áson kerülik ki a várost, mert erre rövidebb néhány perccel - az elkerülőt lerövidíteni nem lehet, azért kell tenni, hogy ne érje meg átvágni Budapesten.

Hú, de rohadt hosszú lett ez a bevezető.

A mondanivaló lényege, hogy a belváros élhetősége, Budapest városképe és főként az itt élők egészsége sokkal előrébb való a közlekedési szempontoknál, szóval a rakpart átalakítása fantasztikus és előremutató hír és valószínűleg vagy száz éve nem volt itt olyan beruházás, ami hasonlóan jelentős átalakulást hozhatott volna magával.

Szóval következzen a tervpályázat első helyezettje a Korzó Tervezési Stúdiótól: 

És kompromisszumos megoldás született, mert az autósok sem lettek teljes egészében elzavarva a belvárosból, sőt, csökkentett forgalom mellett lényegében mindenhol lehet majd közlekedni. A déli szakaszon szinte minden sáv megmarad, aztán észak felé haladva szűkül a forgalom, bár a sávok száma itt sem változik, csak kevésbé adja majd magát az autózás. Középen, a korzóval egy vonalban egy élettel teli zónát hoznak létre úszóművekkel, szóval a vízen kialakított platformokkal, amiket bármi lehet (nyáron például nézhetsz koncertet vagy ihatsz a fröccsöt a Dunán himbálózva), az északi, Parlament körüli részt meg majd parkosítják.

A rakpart átalakításával párhuzamosan belenyúlnak majd például a Széchényi térbe és számos kapcsolódó köztérbe, szóval valóban egészen más lesz a város, mint megszoktuk. Pontosabban nemcsak egyszerűen más, mert az önmagában még nem lenne erény, hanem százszor, ezerszer jobb, mint eddig megismertük, mert a Duna bevonásával egy páratlan lehetőséghez jut Budapest, a legfantasztikusabb, eddig semmire sem használt adottságát használjuk majd ki, amihez hasonló tartalék már egyszerűen nincs.

Szóval ez a felújítás nagyobbat szólhat, mint bármi.

A tervezést 2016-ban fejezik be, 2017-ben megindulhatnak a munkálatok, ami a tervek szerint meglepően kevésből, már ötmilliárd forintból kijön, ezt az összeget egyébként az Európai Unió fizetné ki.

Tűkön ülünk!

Minden kép nagyban a galériában: