A Central Passage a hét legtöbb napján azért jó, mert ha felveszel egy zajszűrő fülhallgatót és a forgalmas Király utcának háttal állva végigsétálsz rajta, átélheted, hogy milyen lenne Budapest, miután a lakosságot felzabálták a zombik.

Üres, elhagyatott, hiába új építésű a ház, hiába van a nyüzsgő belváros közepén, alapvetően nem jár arra senki.

Viszont minden csütörtökön 13 és 21 óra közt tele van: ebben az idősávban van ugyanis Budapest első esti piaca, ami úgy telik meg emberekkel, ahogy nő az órák száma. Este hét körül például már felbukkan a tömeg:

Elmondom, hogy miért jó ötlet ez a piac:

- a legtöbb ember napközben dolgozik, esélye sincs kijutni olyan helyre, ahol közvetlenül a termelőktől vehetne árut

- ezen a környéken a vasárnapi Szimpa piacot leszámítva eleve nincs is piac

- a Gozsdu udvar is tök üres volt addig, amíg el nem kezdtek Goubát szervezni. Aztán látjuk, mi történt.

Nem állítom persze, hogy a Centrál lesz az új Gozsdu, de az tény, hogy iszonyú jó cuccokat lehet vásárolni az éjszakai piacon - néha iszonyú drágán.

Oké, nincs mindennek horrorára, de alapvetően hiába vannak odabent jó minőségű termékek, a legtöbb esetben erősen vakarod a fejed, amikor arra keresed a választ, hogy megéri-e. Mondok egy példát: vannak házi készítésű sajtok. Vettem is belőlük, méghozzá konkrétan a medvecsalogatót:

Jó? Szenzációs! Hatalmas eredmény, hogy ma már Magyarországon is tudnak hasonlót készíteni, korábban ilyesmire esély sem volt a régióban. De majdnem 13 ezer forintba kerül kilója! Ennyiért már nagyon-nagyon menő francia, holland sajtokat tudsz vásárolni, sőt, ennyiért konkrétan nehéz sajtot kapni, annyira magasan jár a medvecsalogató ára, de tény, hogy ízre is van olyan karakteres, mint egy nagyon-nagyon menő francia, vagy holland sajt.

De a Magyar Virtus nevű paprikakészítmények például egyáltalán nem kerülnek sokba, 950 forint egy üveg, de a legtöbb olyan erős, hogy évekre elég lesz egyetlen tégely. Én a dominátort kóstoltam, aztán utána percekig semmit, olyan masszív volt, a még keményebb Mennydörgés, vagy a végső megoldás Attila már sorra se került:

Óriási menőség, hogy a piacon árulnak Tarnamenti felvágottakat is, többször nyert már a szalámijuk országos versenyt, megérdemelten, olyan csodás dolgokat készítenek mangalicából, szürkemarhából meg a többi háztáji lényből, hogy kóstolás után átértékeled, amit eddig vásároltál. Régebben volt kenőmájasuk is, ígérik, hogy majd ide is hoznak, de a kínálat már most is izmos a virslitől a kolbászokon át a szalonnáig.

Hát olcsónak mondjuk ez se olcsó, a szalonna kilója 3 ezer, a kolbászé 5 ezer, a virslié 3,2 ezer, viszont ez utóbbit például felesleges árban összevetni a boltokban kapható szójázott rettenetekkel, és hiába kerül sokba minden Tarnamenti cucc, otthon, a kóstolónál kiderül, hogy okkal (bár a virslit leszámítva a piacon is végig lehet enni mindent).

Egy másik hentesnél találtam a disznósajtot. Eddig nem is tudtam, hogy szeretem az ilyesmit, de olyan jól nézett ki, hogy muszáj volt venni, és itthon kiderült, hogy szenzációs gusztustalanság, ha egyetlen képpel kéne elmagyaráznom egy külföldi barátomnak, hogy milyen a magyar gasztronómia, ezt küldeném neki (és sajnálnám, hogy nem látom az arcát, amikor megnyitja a csatolmányt):

A piacon vannak még zöldségek, sütik, kekszek, diabetikus termékek és pástétomok, titkos tipp a legolcsóbb közülük, az olivás, ez az egyik legjobb, és kilónként 3600 forintért a legmegfizethetőbb is:

Nézzétek meg, jó mulatság.

Like-old a cikket, ha tetszik a piac és mondd el, mit érdemes kipróbálni, ha te is vásároltál már ott!