Figyelj, mi az, amire biztosan nem számítanál a belváros szélén egy kis szuterénben, ahol viszonylag olcsón adják a büfékaját, pofás díszletek nélkül?
Hát arra, hogy remek portugál konyha üzemel odalent.
Pedig.
Én sem számítottam rá. Ami mondjuk nem tudatlanság, hanem hülyeség: több barátom mesélte már, hogy milyen jó a Picante, hogy vagy nyolc éve hozza a színvonalat, sőt, olyat is hallottam, hogy a helyi brazil közösség ide járni enni, illetve egy részük csak ide jár.
Ami azért elég valószerűtlenül jól hangzott. Hogy nem egy csúcsétterem menüjén keresztül kell megismerned a portugál konyhát, mert van itt egy a Castelo de Sao Jorge felé vezető meredek sétálóutca sikátorából átteleportált autentikus kifőzde.
Mindenesetre jó jel, hogy odabent ketten voltak, de a csapat ötven százaléka semennyire sem beszélt magyarul, csak portugálul. És hogy volt ugyan a napi kínálatban sárgaborsó főzelék meg székelykáposzta (a Székely egy híres luzitán dinasztia, I. Szerencsés Manuel királytól származtatja magát a család), de akadtak eredeti, portugál ízek is: mondjuk a húsos lasagne még csak félút Budapest és Portó között, a cebolada viszont igazi portugál étel.
Gyorsan kértem is ebből a kettőből, aztán megindult az őrületes kóstolás. És az a helyzet, hogy remek ebédünk volt, megfizethető áron. A lasagne például jobb volt, mint a legtöbb versenyző a hazai mezőnyben. A sütése, a konzisztenciája, az arányok, az ízesítés mind kiemelkedő, ennél képtelenség vagy őrültség lenne többet elvárni 950-ért, de másfélszer-kétszer ennyiért sem húznám a számat. Főleg nem ilyen méretek mellett. Egymagában elmegy egy ebédnek.
És remek volt a cebolada is. A cebolada a fordítógép szerint csak hagymát jelent, de rákerestem a google-ben, és a képtalálatok közt ugyanazt a sárgás-szószos ételt találtam, mint a Victor Hugo utcában. Szóval ez így biztosan létezik, szerencsére. Remek ízesítés, szaftos, fűszeres, de nem zavaróan, hozzá odafigyeléssel elkészített krumpli és rizs. A hús egy picit lehetett volna puhább, de nem a szokásos kifőzde-szinten volt vele problémám, csak az egyébként remekül működő koncepcióhoz képest.
Végül pedig jött a csokitorta, amivel a magyarul beszélő tulajdonos állítólag hónapokig kísérletezgetett, mire megszületett, de megérte a meló, mert egy harmonikus, elegáns édesség született a végén.
Próbáljátok ki!
Picante kifőzde
Budapest, XIII. Victor Hugo utca (a Lehel piac felőli vége)
Nyitvatartás: hétköznap 08-15
Telefon: 06-30-306-0683