English

Egy nap a városban

Áruházlánc is nézhet ki jól - Aldi és a lovarda

Hirdető 2013 augusztus 06.
Címkék: hirdetés

Mindig is megakadt a szemem a Tűzoltó utcai Aldi épületén. A Trafó szomszédságában lévő nyerstégla-homlokzatú épület minden évszakban rohadt jól néz ki, és az áruházlánc beköltözését jelző cégér is nagyon ízléses méretűre sikerült. Merthogy ilyen egy átlagos Aldi:

Bp Köves (1).jpg

Ilyen pedig a Tűzoltó utcai:

P1170067.JPG

aldi-07 copy.jpg

aldi-12 copy.jpg

P1170069.JPG

Aztán nemrég pont az Aldi keresett meg minket, hogy miként tudnánk együttműködni, mi meg arra gondoltunk, hogy van egy rakás érdekes épületük, a legjobb lenne, ha azokról tudnánk meg néhány intim részletet, amit megoszthatunk veletek. Nemsokára már a helyszínen találkoztam Simon Pál hálózatfejlesztési vezetővel és Kendik Gézával a Studio A4 építész irodától, aki a felújítás-építkezés vezetője volt 2010-ben. Így született meg ez az írás.

Még korábban megtudtam, hogy a téglapépület egy lovarda volt eredetileg, az 1845-46-ban épült Mária Terézia laktanya részeként a századfordulón húzták fel (a tervei 1895-ben születtek). Bár a "felhúztak" könnyelműen hangzik, hiszen az épületet nagyon komolyan összerakták, az építész elmondása szerint a fém tartóvasak közül talán egyet kellett javítani, a többi 29 simán tartotta magát. "Szeretnénk mi ma ilyen szerkezeteket építeni, csak nem tudunk" - tette hozzá.

Aztán a kommunizmus, a BÁV-raktár sors (évtizedekig bútorraktárként üzemelt) sokat rontott az épület állapotán, állagmegóvásra nem sokat költöttek, ráadásul barbár módon nyúltak a műemlék jellegű épülethez. Az Aldi ezzel az állapottal szembesült, amikor megvásárolták az épületet a BÁV-tól, további fotók ebből az időből:

aldi-15 copy.jpg

aldi-16 copy.jpg

aldi-18 copy.jpg

aldi-19 copy.jpg

Orrán-száján ázott az épület, a téglafalak felújításra szorultak, egy ütött-kopott, rogyadozó valamiből kellett egy menő, friss, lendületes áruházat faragni. Noha elsőre látszott, hogy egyszerűbb (és sokkal olcsóbb) lenne az egészet lebontani, és egy szabványáruházat felhúzni a helyére, a német cég magyarországi vezetése kitartott az elképzelése mellett: maga a lovarda lesz az üzlet. Megtehették volna, hogy lebontják, megvásárolták a lovardát, de nem romboltak.

A beruházás jelentős része, értékben mintegy a fele az épület rekonstrukciójára ment el. A patkánytelepet kitakarították, a réseket betömték, a tartószerkezeteket megerősítették. A katedrál üvegeket utángyártották, aztán megint újra, amikor nem stimmelt tökéletesen a megmaradt példányokhoz. Ahol kellett, pótolták a téglákat (10-12 ezer téglát cseréltek), pedig nem volt könnyű: sok a sárga színű az épület falaiban, ami egyértelműen a korra utal, hiszen az ilyen színű agyagtéglákat az 1920-as évek után felváltotta mindenhol a vörös. Ezt beszerezni pedig nem könnyű.

P1170082.JPG

A kialakítás végül az "épület az épületben" elv szerint valósult meg, vagyis egy Aldi-kapszulát helyeztek be a lovarda külső héja alá, ami dimenzióit tekintve megegyezik az áruházlánc szabványos méreteivel. Ez a megoldás két dolgot tesz lehetővé, ami mindenkinek jó: az egyik, hogy a kapszula és a külső héj közé el lehet helyezni a gépészet nagy részét, így nem kell a homlokzatot, tetőt csúfítani kültéri berendezésekkel, légtechnikai gépekkel satöbbi. A másik, hogy a lovarda épülete akkor is áll, ha a belső kapszulát valamiért kiemelik, így bármilyen más funkcióra is alkalmas lehet a későbbiekben. Érzékenyen nyúltak tehát az épülethez.

Erről árulkodik még egy apróság, ez a külön védelemmel ellátott, 1913-as cirill betűs írott tégla is, amit a parkolóban találunk, és aminek az eredete még a kiterjedt kutatásokat végzett építész számára is rejtély:

P1170085.JPG

P1170084.JPG

Odabent csak annyit érzékelünk, hogy a tér összeszűkül, ami utal a kapszulahatásra, de annyira megszoktuk ezt a látványt, hogy nem feltűnő a jelenség.

P1170089.JPG

Ugyanúgy érezzük magunkat, mint bármelyik másik Aldiban - ami a vezetőségnek külön preferenciája egyébként. Amikor hátramegyünk a konyhába, az egyik ablakon kinézve látjuk a megoldást:

P1170090.JPG

A nagy reklámmolinók és nagyra nőtt márkajelzések helyett tehát van egy patinás épület, a nagy, átlátszó üvegfelületek helyett korhű ablaktáblák és nyerstégla, aminek a szabálytalan elrendezését is trükkösen oldották meg: minden nap más brigádot állítottak az állványokra, összesen négyet, akik mindig az előző csapat munkáját folytatták. Így a szabálytalanság nem mesterkélt, valóban hasraütés-szerűen követik egymást a különböző színű alkotórészek, nincs se szándékolt szabályosság, se szándékolt szabálytalanság.

És a vásárlóknak igenis számít, hogy egy ilyen épületbe járnak bevásárolni. Beszélgettem az üzletvezető-helyettessel, aki elmondta, folyamatosan érdeklődnek, vizsgálják a vélt golyónyomokat az épület falán, dicsérik az üzletet. Mert az ember akkor is szereti a szépet, ha az árcímkét vizsgálva látja a szeme sarkából. Akkor is befogadja, akkor is hatással van rá. Az építészet jobban befolyásol minket, a hangulatunkat, mint gondolnánk, ezért élik meg sokan nehezen, amikor modern épületekkel találkoznak a századfordulós homlokzatok között. Pedig a szépség fontosabb a megszokásnál.

P1170100.JPG

Egyvalamit szeretnének még elérni: a szomszédos Liliom parkot rányitni az épületre. Jelenleg egy kerítés választja el az Aldi egyre zöldebb parkolóját, bejáratát a tértől, ami nagyon sután néz így ki, az utólag épített téglakerítés sokat rombol az életbe visszahozott épület és a városszövet kapcsolatán. Eddig ellenállásba ütközött a bontása.

Az Aldi egyébként hasonló beruházást végez most is, ha az az épület elkészült, valószínűleg arról is lesz itt egy hosszabb írás.

Aldi, Budapest, IX.ker. Tűzoltó u. 10-16.
vezető tervező: Kendik Géza
építész munkatársak: Dóczy Viktória, Veszelik Péter, Salamon Dániel, Horváth Kristóf
díjak:
Média Építészeti Díja 2010 – döntős
2011 -  Építőipari Nívódíj

A posztot az Aldi támogatta

süti beállítások módosítása