English

Egy nap a városban

A szemünk előtt zajlik a budapesti gasztroforradalom

Magyarósi Csaba 2013 május 18.
Címkék: gasztro

Akárhová nézel, új étterem nyílik Budapesten, méghozzá nagyjából ugyanabból a fajtából: az 1000-1300 forintos mezőnyben játszó, egyszerű, de jó alapanyagokból készített nemzetközi konyhás helyek lassan beterítik az egész várost. A múlt héten például két új levesező is nyílt. Jó ez nekünk? Nézőpont kérdése.

Jókuti Andrással, a Világevő bloggerével pont erről a jelenségről beszélgettünk néhány hete: hogy a budapesti gasztroforradalomban viszonylag kevés a pionír, ha valaki kitalál valamit, a többiek őt másolják. Nyílik egy levesező? Nyílik rögtön tíz. A városban most már három sikeres hely működik, a Leves., a Bors és a Soup Culture, és vagy öt hasonló hely van még.

Esetleg friss szendvicset akarsz? Megveheted a fenti háromnál, meg még vagy egy tucat, mostanában nyílt helyen.

Pho-re vágysz? Lassan több helyen kapsz vietnami levest, mint gulyást, és már azok is ázsiai kaját készítenek, akik korábban maximum a lecsót vállalták be.

Aztán nagyjából ennyi, ami Jókutinak kimondottan fáj. Hol vannak a perui ízek? Hol vannak a színvonalas afrikai kajáldák? Miért nincs több ehető indiai? Lesznek-e valaha megfizethető francia kisbisztrók? Miért nem hozza be valaki végre a rohasztott izlandi cápahúst?

Ez az egyik nézőpont. De nézzük inkább másként: a budapesti gasztroélet néhány év alatt elképesztően sokat változott, stabilabb alapokra épülő nyugati társadalmakban a hasonló folyamatok évtizedek alatt zajlanak le. Öt éve még tényleg csak a McDonald's-ba és a Burger Kingbe tudtál beülni, ha megfizethető, gyors kajára vágytál, ma már fejből tudnék sorolni vagy harminc alternatívát a belvárosban.

Hogy a változás minta szerint zajlik, amiben van némi ismétlődés, nem tragédia, vagyis inkább a folyamat része: képtelenség öt év alatt a világ teljes gasztrotérképét lefedni, nem hozhat be minden étterem új ízeket és persze, hogy sokan abban fektetnek, ami már bizonyított Budapesten, ragaszkodnak a bevált recepthez (recept, haha!).

De legalább félévente megjelenik valamilyen új íz Budapesten, amit aztán elkezdenek másolni, majd kis idő múlva megint új őrület jön. A lényeg, hogy a közönség nem rohangál ész nélkül egyik helyről a másikra, ami beválik, azt eltartja, ott megmaradnak a vendégek, és bőven van még hely az újnak, mert látszik, hogy ami jó, az megtelik.

Szóval néhány év múlva biztos lesz itt perui, afrikai konyha, de még rohasztott cápa is, és az évtized végére egészen biztosan olyan színes lesz Budapest gasztrotérképe, amilyenre az évtized elején még senki sem számított.

Big Times!

süti beállítások módosítása