Hát ezt a nemrég nyílt helyet nem könnyű megtalálni. Egyrészt mindenki "wonderland"-ként hivatkozik rá, pedig a nevét sokkal nehezebb legépelni. Wndrlnd. Sikerült!

Fizikailag még kalandosabb megtalálni. Tudtam, hogy a margitszigeti Holdudvar környékén kell keresgélni, de ott csak egy hotdogos kocsit találtam, és az eladó lány sem tudott segíteni. Nem hallott még a helyről.

Ahogy elnéztem az eladó háta mögött, ezt láttam:

Gyanús volt a kitaposott út, elindultam rajta. Végül a fák között megtaláltam a bejáratot:

Odabent egy körhintára hasonlító pultot találtam, kicsit hátrébb, egy rozoga ajtó mellett egy még rozogább Casino feliratot, alatta egy falusi, disznódarabolásra alkalmas asztal, gondolom a DJ-pult. Felettem próbababák nézegettek lefelé, a falak mellett végig izgalmas, érdekes vagy épp bugyuta tárgyak sorakoztak, teljes kakofóniában.

A Wndrlnd egy különös szórakozóhely, egy pop-up képzőművészeti kísérlet, ami mindössze húsz héten át lesz nyitva. Mindig más-más művész kap lehetőséget, hogy berendezze a helyet, és kialakítsa benne a saját elképzeléseit, így garantált a folyamatos izgalom. Az első hét Bertalan Zsili munkáját láthatjuk, május 12-tól viszont már a Paint-rajzairól ismert Mondik Noémi veszi kezelésbe a berendezést. Remélem, hatalmas pixelekre ülhetünk majd.

Lenyűgözött a hely, a látszólagos esetlenségével együtt. Nem először találkozom olyan romkocsmával, ahol a képzőművészet nagyobb szerepet kap, ahol minden egyes sarokban találni valami érdekességet, de ez az első olyan, amit nem alapvetően a romokból alakítanak ki, hanem inkább importálják a romosságot, majd látszólag hanyag módon, valójában többnyire tudatosan egymásra dobálják az elemeket. A Tim Burton filmekbe is illő, szellemidézős vurstli hangulat pedig még nappali fénynél is olyan erős, hogy alig bírsz szabadulni a hatása alól. Nagyon passzol a Margitszigethez.

Az italok nem olcsóak, de nem is vészesen drágák, mindennap főznek valamit bográcsban, amit aztán 990 forintos áron lapátolnak a tányérokba. Amikor ott jártam négy óra körül, épp készítették elő a főzést, nem vártam meg a végeredményt.

Aztán miután lemegy a nap, a hely megtelik emberekkel - főleg hétvégén -, a nyitóbuli pár képét most szépen lelopom a Wndrlnd facebookos oldaláról:

Ez tehát az a szórakozóhely, amit egy zöld szigeten találunk a város közepén, ahová nem vezet út, amit a bejárattól 50 méterre álló eladók sem ismernek, ami egyszerre hasonlít egy cirkusz raktárára és egy művészet-tagozatos általános iskola ottfelejtett udvarára.

Van egy tippem: ha külföldi látogatót fogadtok a nyáron, ültessétek fel egy BKV hajóra (sajnos a jegyárak most emelkedtek 750 forintra, de hét közben továbbra is érvényesek rá a helyi bérletek), és menjetek el vele a Margitsziget, Centenáriumi emlékmű megállóig. Ehhez a D13-as járattal kell menni, ami csak hétvégén és ünnepnapokon közlekedik. Ha ott vagytok, kerüljétek meg a Holdudvart balról, majd menjetek be határozott léptekkel a fák közé, erre a helyre, ahol akkorra már szól a zene, és osztogatják a gulyáslevest. Ez egy olyan élménycsomag, amit nem fog elfelejteni egy turista egyhamar.

wndrlnd
Hétfő - Csüt: 16.00 - 02.00
Péntek 16.00 - 04.00
Szombat 13.00 - 04.00
Vasárnap 13.00 - 02.00