Nyolc lépcsőházat jártunk, fotóztunk, fagyoskodtunk végig Anitával, a CheckMyBudapest bloggerével három óra alatt. Szerintem ez rekord, majd megkérdezem a Gunessnél, foglalt-e már a kategória. Másnap alig bírtam lábra állni. De megérte.

Rögtön a túránk elejéről mutatok meg egy lépcsőházat. Repüljünk is vissza az időben a ház építésének évébe, 1896-ba. Nagyban épül a Nagykörút, már a második építési főidőszakban járunk, annak is a végén. Ugyanebben az évben készült el a Vígszínház épülete is pár sarokkal arrébb, a Szent István körúton sorra épültek a házak, és jutott az igyekezetből a Váci útnak is. Egy meghatározó kereszteződésben állunk ugyanis, hiszen a Váci út idősebb Budapestnél, már a városegyesítés előtt is ugyanott állt, országútként.

A ház felépültekor még lóvasút járt innen Újpestig, 1897-ben (egy évvel később) viszont már elektromos áramra cserélték a lovakat, vagyis ekkoriban kellően nyüzsgő volt a környezet. Ettől függetlenül nem volt valami szép látvány a környék. August de Serres és Gustave Eiffel cégének Nyugati Pályaudvara már húsz éve próbált szépíteni a helyzeten, de a Váci út elejétől a Ferdinánd térig vasúti kerítésfal húzódott végig, úgy általában a gyárakról és az ipartelepekről volt ismert az út. Perifériának számított, a javulás első cseppje volt tehát a Váci út 4-es szám, szokatlanul igényes, szép épület.

Sterk Izidor tervezte a házat, ugyanaz az építész, aki a Gellért Fürdő és Szálló tervpályázatán háromszor is nyert, majd Sebestyén Artúrral és Hegedüs Árminnal fel is építette azt. Mások viszont úgy tudják, Wellisch tervei alapján született meg a ház. Megint máshol Korb neve merül fel. Biztosan nem merek állítani tehát semmit.

Stílusa alapvetően a Szent István körúthoz igazodik, de belülről a fém oszlopokat és díszeket látva nekem azonnal beugrott a Nyugati pályaudvar is. Maczó Balázs muzeológustól (KULT13) többet is megtudtam ezek készítéséről:

Az öntöttvas oszlopokat Schlick Ignác készítette, ő nagyon nagy mestere volt ennek. Gyakorlatilag fél Budapestet ő készítette el (Operaház, Parlament kupolája, akadémia tetőszerkezete, színházak, hidak, a korzó alátámasztása a 2-es villamos alatt és még sorolhatnám). Mindezek mellett a korban tűzvédelmi szempontból nagy újítás volt, hogy vas tartószerkezeteket alkalmaztak bérházak függőfolyosóinak alátámasztásához. Ebben aztán Schlick jó üzletet szimatolt, és idejekorán elkezdte önteni ezeket a tartószerkezeteket. Meg is gazdagodott rendesen.

A végére a saját képeim, az előzőeknél rosszabb minőségben, inkább dokumentáció jelleggel: