A mai lépcsőházunk méltatása előtt szükségesnek érzek egy kis felvezetőt. Amikor megkérdezik tőlem, melyik volt a legszebb lépcsőház, amiben valaha voltam, gondolkoznom kell. Attól függ, meg kell-e mutatnom - erre gondolok. Mert az ápolt, rendben tartott, felújított lépcsőházak tényleg gyönyörűek, leesik az állam az Andrássy Palotában, vagy a Dunapark-házak bármelyikében, de nem ezek fognak meg a legjobban. A legjobban nekem az Andrássy út 45 tetszett, szinte élőlényként gondolok erre a lépcsőházra. Koszos, nincs megvilágítva, senki nem törődik az értékeivel, de a szökőkutak, az ablaktáblák látványa és az egész hely hangulata olyan erős, hogy szinte lélegzik. Vagy inkább hörög.

És hát ez is lehet szép. Szép lehet egy ápolatlan kert is, ahol a kőszobrokat benövi az inda, a lehullott vakolat pedig mindennél szemléletesebben érezteti, mennyi ideje épült a fal (gondoljunk csak a turai kastélyra). Én rejtett kincsek után kutatok, és néha találok is. Szerintem a Kossuth Lajos utca 3. is ilyen.

Én szemben, a 4-es és a 14-es szám alatt jártam korábban, akkor nem jutott eszembe átmenni a másik oldalra. Pedig Zsuzska szerint kár volt kihagyni. Ismét az ő szemét, fényképezőgépét és leírását veszem kölcsön, hogy bemutassam a házat, remélem ti is észreveszitek benne a szépet.

A lakóépület zártsorú beépítésű, két körülépített udvaros, háromemeletes, romantikus stílusban átépített klasszicista sarokház. Eredeti építésze Pollack Mihály volt, 1814-ben. A ház 1851-ben Szentgyörgyi Horváth Ödön birtokába került, aki az épület rossz állapota miatt a ház teljes átépítése mellett döntött. Az átalakításra 1851-ben Wieser Ferenc pesti építésszel készíttetett terveket. Az átalakítás során a homlokzatok, a kapualj és a lépcsőház architektúráját, díszítését romantikus ízlésben teljesen átformálták. 1841-től 1852-ig az épületben működött a Landerer és Heckenast-féle nyomda.

Aki emlékszik a március 15-i ünnepségekre vagy a történelemórákra, tudja, hogy ez utóbbi mondat mit jelent. 1848. március 15-én Petőfi, Jókai, Vasvári, Írinyi és mások a nyomdát lefoglalták, és itt nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Később itt készítették elő a Kossuth-bankók nyomóducait.

A nyomda után a házban működött a Kammon kávéház, ahol a fiatal magyar költők, művészek találkoztak. A házban lakott Kossuth Lajos, Garay János, Vörösmarty Mihály, Marastoni Jakab, Szkalnitzky Antal is.