A hetvenes években helyezték el a belváros közepén azt az órát, ami top tízes találkozópont volt Budapesten. Találkozzunk a forgóóránál, mondták, én meg már akkor tudtam, miről van szó, amikor még fogalmam sem volt arról, hogyan írják, hogy bajcsizsilinszki.

Az idő azonban úgy elkoptatta a szerkezetet, hogy lassan már csak forgó volt, sőt, az sem: egyszerűen nem bírta az elmúlt negyven évet, na. Nem ő volt az egyetlen.

Körülbelül két hete láttam egy fotót arról, ahogy akkurátusan elbontják az órát, csak azt nem tudtam, minek. Erre tegnap kiderült, hogy csupa jó szándékkal: felújították Budapest egyik emblematikus helyszínét.

A munkálatokat a Samsung finanszírozta, és a végeredmény minimum dögös lett: az elavult szerkezetet 250 ezer LED diódával helyettesítették, így azon már nemcsak szövegek, de grafikai elemek is megjelenhetnek. Az óra energiafogyasztása ötödére esik vissza, a dátum, a pontos idő és az aktuális hőmérséklet mellett a névnapokról is kapunk tájékoztatást.

A Samsung egyébként azt tervezi, hogy wifit is rak az órába, hogy ingyen lehessen netezni a környéken.

El sem tudom mondani, mennyire szimpatikus ez a kezdeményezés. Először is nem közpénzből készült, szóval egyrészt semmibe se került nekünk, másrészt senki sem nyúlt le semmit. Jól járt a Samsung is, hiszen remek reklámhoz jutott, a várható hatáshoz képest elfogadható áron. És Budapest is nyert, mert úgy marad meg a város egyik fontos értéke, hogy az tagadhatatlanul modern lett.