Aki élt már a nyolcvanas években, biztosan találkozott már a híres Terence Hill-koktéllal, amit az Én a vízilovakkal vagyok című filmben mutatott be:
Hát elhatároztuk, hogy mi is megcsináljuk a mutatványt, mégpedig nem is akármilyen körülmények között, és nem is akármilyen alapanyagokból: délelőtt tízkor, francia champagne és orosz kaviár felhasználásával.
Szokatlan része következik tehát a sorozatnak. Míg eddig fontos szempont volt az ár Budapest legjobb reggelijeinek felkutatása közben, most ez egyáltalán nem érdekelt minket, hiszen a pezsgős-kaviáros mutatványhoz a lágy tojás narancslével kevés lett volna.
Így kötöttünk ki az Origo Bisztóban, a Pasaréti úton, ahol egy egészen különleges reggelit lehet kérni. A hagyományos croissant-szendvics vonalon túl egy "Egyszer élünk, ketten vagyunk" nevű csodát, ami az alábbiakból áll össze: egy pohár Moët Chandon pezsgő, füstölt lazac, orosz lazackaviár, friss eper, szőlő és grapefruit, frissen facsart narancslé, sajt variációk, croissant, toast, vaj, válaszható kávé, tea. Lássuk mindezt fotókon:
És akkor lássuk a nagy Terence Hill-tesztet:
A teszt után persze nekiláttunk az evésnek is. Kezdjük azzal a kérdéssel, ami most a legtöbbetek fejében megfordul: reggelire pezsgő? Igen, utólag egyáltalán nem tűnt elvetemült ötletnek, remekül szórakoztunk, és a jó minőségű francia pezsgő nyomtalanul szállt ki belőlünk egy óra múlva. Sofőrnek meg ott voltak a lányok.
A pezsgős reggelinek ráadásul még egy Wikipédia-bejegyzést is szenteltek, egyes országokban állítólag ezegyáltalán nem isten ellen való vétek, főleg luxusszállodákban nyomják előszeretettel.
A croissant egyébként kitűnő volt, pont amilyennek lennie kell, kívül ropogós, belül puhább. A dzsem remekül passzolt hozzá, rendes gyümölcsízt fedeztünk fel benne. A lazackaviár szép nagy szemű volt, de azt fontos megjegyezni, hogy tokhalkaviárra azért nem számíthatunk ebben a mennyiségben, ezért az árért. A sajttálba viszont érdemes lett volna izgalmasabb tételeket válogatni, mert ezt kevésnek éreztük: a többnyire sima magyar sajtokból kialakított összeállításból úgy hiányzott néhány fajsúlyosabb francia, spanyol, olasz, holland vagy bármilyen nemzetközi tétel, mint Terence Hill-tesztünkból Terence Hill. A Moët pezsgő ellenben remek volt, összetett bort éreztem a buborékok alatt, és egy-kettőre becsíptem a melegben, még jó, hogy friss, édes gyümölcsökkel tudtuk enyhíteni a problémát a reggeli lezárásaként.
Az egészet másfél óra alatt eszegettük meg, közben Garas Dezső, Müller Péter Sziámi és Gál György is elsétált az asztalunk mellett a Rózsadomb és a Hűvösvölgyi út között félúton elhelyezett bisztróban. Szóval fél tizenkettőre el is fogyasztottuk a reggelit, ki is nevettük magunkat, már csak azt kellett eldönteni, hol eszünk ebédet. Jól indult a nap.
Lássuk az árat. Ezúttal jócskán túlléptük az eddigi ezer forint alatt mozgó árszínvonalat, de hát a reggeli minősége is rendesen elmozdult a hagyományos szinttől. 9900 forint volt az "Egyszer élünk, ketten vagyunk", két személyre (a lazackaviár árát nem tudom pontosan, de a nekünk megnyitott pezsgő üvegje 10 ezer forint körül mozog, ha boltban vesszük), vagyis fejenként 5000 forintot kell fizetnünk, ha meg akarjuk ismételni a nagy Terence Hill-tesztet. Bár ezt egy élet alatt elég egyszer is megtenni.
Elindult a GoldenBlog, ha épp úgy tartja kedvetek, szavazzatok ránk a Helyi.érték kategóriában!