Van, hogy úgy érezzük: jól jártunk egy vásárlással. Van hogy úgy gondoljunk, voltaképpen becsaptak. Meg van olyan is, hogy feszengünk - szinte ingyen kaptunk valami értékeset.

Nemrég megnéztem azt a DVD-t, amit az egyik hipermarketben vásároltam 300 forintért:

A Synecdoche, New York (Kis-nagy világ, 2008) két dolog miatt ígért biztosan nagy filmet: az egyik a rendező, a zseniális Charlie Kaufman, a másik az ugyancsak zseniális Philip Seymour Hoffman, mint főszereplő.

Akit Kaufman nem hozott zavarba a John Malkovich menettel 1999-ben, az biztosan nem is látta a filmet. Az Adaptáció pedig rendesen odavert még ennek 3 évvel később, egészen újfajta módon fogta meg a mozit a forgatókönyvíró, olyan volt, mint egy vezetett túra Kaufman csapongó fejében.

A Kis-nagy világ mondható azonban Kaufman fő művének, legalábbis ami a leírást illeti: ő volt az író, a rendező (ez volt az egyetlen rendezése), a producer, írt hozzá zenét, mindent csinált. Volt egy elképzelés a fejében, és azt mindenáron meg akarta valósítani.

Mit gondoltok, miről szól a film? Egy zseniális rendezőről, akinek van egy elképzelés a fejében, és azt mindenáron meg akarja valósítani.

Caden Cotardnak, a főhősnek erre minden pénz a rendelkezésre áll, ezért aztán lassan elkezdi a való életet rendezni. Felépíti New Yorkot egy hangárban, statiszták ezreit veszi fel, akiknek úgy kell tenniük, mintha a mindennapjaikat élnék. Évekig megy ez, a rendező lassan egy szenvedő istenné változik, a statiszták meg meghalnak.

Zavarba ejtő a film. Nem áll össze úgy, mint az Adaptáció vagy bármelyik másik Kaufman-film, mégis zseniális. Még nem láttam mozit, ami ennyire álomszerűen lett volna összerakva, és ez alatt egyáltalán nem álomszerű képeket értek, hanem azt az álmosságot, azt az ürességet, ami a film után hatalmába kerít. És hogy úgy állok fel, mintha az elmúlt két órát átaludtam volna.

Természetesen hatalmas bukás lett a film anyagi értelemben, a ráköltött 21 millióból 3 milliót ha visszahozott. És az az óriási, hogy végig tudni: Kaufman tisztában volt ezzel. És azon kevesek közé tartozik, aki ezt megteheti. Azóta sem készített másik filmet, ez a 2008-as alkotás az utolsó, amit jegyeznek a neve mellett.

És ezért kértek tőlem 300 forintot. És egy kicsit kellemetlenül érzem magam emiatt. Tudom, hogy hülyeség, de ez van. Nem lehetne valahol még egy kis pénzt befizetni?

Elindult a GoldenBlog, ha épp úgy tartja kedvetek, szavazzatok ránk a Helyi.érték kategóriában!