Úgy alakult, hogy az utóbbi időkben pofátlanul sokat vendégeskedtünk a barátainknál, de egyszer sem hívtuk vissza őket organizációs problémák miatt. Éreztük, hogy egy sima otthoni vacsorával már nem lehet elintézni az ügyet, valami súlyosabb tétet kell betolnunk az asztalra, szóval elhatároztuk, hogy meghívjuk őket egy étterembe. Kapóra jött, hogy a Bónusz Brigádnak épp akkoriban indult az ötven százalékos akciója a Bambuszliget kóstolóhajójára, amin ötven darab sushit vontatnak be eléd. Érted, ötven darabot.

Azelőtt még nem jártunk a Bambuszligetben, szóval azért volt az ügyben némi kockázat, de szeretünk hazardírozni, szóval megvettem a bónuszt.

Az étterem hangulata jópofa, bár nincs agyondizájnolva: a kötelező ázsiai elemek bukkannak csak fel, bambusz, átlátszatlan üveg, ilyesmi. Helyből egy kicsit kevés jutott, ha a szomszédos asztalnál is ül valaki, már csak nehézkesen férsz el, de nem vészes a helyzet, ráadásul a személyzet van olyan jópofa és segítőkész, hogy egy idő után igazából oda sem figyelsz ezekre az apróságokra.

Főleg, hogy a kóstolóhajó a lényeg, és az tényleg emberes: ötven darab sushit raknak az asztalunkra, amiket Shoji Morita, a Bambuszliget séfjének felügyeletével készítettek el, állítólag.

A kínálatban megvan minden, amire egy ilyen helyen vágyhatsz: nigiri, maki és a teljes sushikínálat. Ezzel együtt az első pillanatban nehéz elképzelni, hogy jól tudnánk lakni a hajóval. Aztán fél órával később, amikor bágyadtan nyúlkálunk az utolsó makikért, és próbáljuk áttolni egymásnak, felülbíráljuk a korai aggodalmunkat.

A hajón érkező étel azonban nemcsak bőven elég négy embernek, de bőven okoz kulináris élvezetet is. Ha be kéne lőnöm valahova a Bambuszliget sushijait, a jók közé sorolnám, de nálam ebben a műfajban csak két kategória létezik: a jó és a rossz. Nincs itt átmenet, sőt, még árnyalatok is alig vannak. Vagy friss és jó minőségű az alapanyag, vagy hibátlan az összeállítás, vagy nem az. Ha ragad a rizs, vagy kemény, ha kicsit állott a hal, ha rosszak az arányok akármilyen elhanyagolható mértékben, az a sushi rossz. Ha ezek rendben vannak, a sushi jó.

A Bambuszliget ebből a szempontból ügyesen szerepelt. Nem állítom, hogy lenyomják a Nobut, de nincsenek nagyon messze tőle, egyébként meg a high-end étteremnek sem a sushi a legnagyobb erőssége, egyszerűen azért, mert a szimplán jó mezőnytől nem nagyon lehet elhúzni, csak néhány árnyalattal lehet dúsítani a megfelelő alapot.

Szóval ha Bambuszligetbe mentek négyen, szerintem ezzel nem nagyon tudtok tévedni. Ott van minden a hajón, ami kell, garantáltan jól laktok, bár arra készüljetek, hogy az italokért kemények fizetni kell és a hajó sem nagyon olcsó: az eredeti ár 16900 forint, amihez képest a bónuszos akcióban fizetett 8450 forint nagyon megérte. De még a teljes ár is tökéletesen elfogadható, ha azt vesszük, hogy négy felnőtt ember pompásan jól tud lakni ezekkel a kimondottan finom japán ételekkel.