Egyik posztunk után az Europark utáni lakótelep előtti bódésorra küldtetek minket az Üllői út és Lehet utca sarkára, de ez az ajánlás igazán érzékletesen mutatta be, miért kell a tegnapi gyradikós poszt után Kispestre mennünk.

A lakótelep előtti bódésor pont úgy festett, mint ahogy hangzott, a gyrosos nem keltett túl jó benyomást. Időnként megállt egy-egy autó a bódénál, gyorsan vettek egy-két csomagot, és robogtak tovább partizni.

A kis ablakon benézve viszont egy igen gusztusosan festő húshegyet pillantottam meg, a kép nem is adja vissza, milyen szépen tört meg a fény sok-sok helyen a nyársra húzott csirkehúsokról, és noha este kilenckor ez az adag hatalmasnak tűnik, az éjjel-nappal nyitva lévő helyen szerintem reggelre leszeletelték az utolsó húsdarabokat is.

A gyros rekordidő alatt készült el, megkezdtem a második érzékszervi vizsgálatot. Röviden: nagyon rendben volt.

A pita jó ízű, vastag és puha, és ez az érzés végig megmarad az evés során, ahogy a hőmérséklete is állandó volt (5 pont). A hús íze hű maradt a látványhoz, erőteljesen, de jól lett fűszerezve, friss, izgalmas (5 pont). Ami még hatalmasat dobott az összképen, az a joghurtos szósz, én most először ettem gyrost, ahol tényleg számított valamit, van-e rajta ilyen (5 pont).

A zöldségek egészen a káposztáig frissek voltak, ez utóbbival azonban a fiúk sajnos hibáztak: keserű, szerintem enyhén romlott alapanyagot használtak, amiért sajnos le kell pontozni őket (2 pont). Az összetevők elosztása hozta az átlag budapestit (3 pont).

A csípős nem sok vizet zavart, nem is csípett (3 pont). Az adag átlagos (3 pont), az ár 570 forint (5 pont).

Összességében 31 pont jár az Adri gyrosnak a 40-ből, nagy kár azért a káposztáért. Egyébként nagyon tisztességes ételt árulnak, érdemes kinézni.

Ha tudni akarod, hol vannak a legjobb budapesti gyrosok, vagy hogy mit érdemes felkeresni, milyen programra érdemes elmenni a városban ahhoz, hogy jobban szeresd Budapestet, csatlakozz a facebookos csoporthoz, ahonnan minden új írásról értesülsz!