Atya. Úr. Isten.

Ezt írtam sms-ben Licának, miután elindultam hazafele a Gyradikóból, számban a gyros ízével. Lica magyarázta el, hogyan kell eljutni a helyre, amit egyébként pont ti ajánlottatok a sorozat múlt heti kezdőepizódjában, és ami visszaadta a gyrosba vetett hitem.

A környezet kellemes: a Pünkösdfürdő utca és a Királyok útja kereszteződésében van a Gyradiko, igazi strandszakasz ez már, kicsit úgy is érzi magát az ember, mintha a Balaton közelében, és nem Észak-Budán lenne.

Az étterem előtt egy öreg bácsi filozofál nyugodt, megfontolt hangon, odabent a görög származású tulajdonos veszekszik a görög származású személyzettel, mindent áthat a jól elkészített, finom húsok illata, és a latin betűk mellett folyton feltűnik a görög ábécé is: a Balaton partról egyetlen lépéssel Görögországba kerültünk, de legalábbis elkapunk valamit abból a hangulatból, ami miatt imádnak a magyarok a mediterrán országba utazni.

Persze nem ez a lényeg, hanem a kaja, és a szigorú zsűrinket nem lehet holmi görög hókuszpókkal megbabonázni. A gyrosszal már annál inkább, az ugyanis olyan jó a Gyradikóban, hogy utoljára Görögországban ettem ilyet.

Nem viccelek.

Kezdjük először a hússal, amiből egyrészt bőségesen jutott, másrészt ennek még örülni is tudunk, mert baromi jó az íze: tökéletesen fűszerezték (5 pont), alaposan átsütötték (5 pont), elszégyellhetné magát majdnem a teljes budapesti mezőny, és kimehetne Észak-Budára, hogy megtanulja, hogy kell ezt.

Zöldségből nem került túl sok a gyrosba, de azok legalább oda, ahova valók: alulra a paradicsom, felülre a joghurtos szószba a reszelt uborka, és nem kellett a csalamádés hamburger gyrosos verziójával, a lilakáposztával, meg egyéb felesleges térkitöltőkkel és térfogatnövelőkkel küzdeni. Bár a paradicsom nem tűnt nagyon frissnek, és némi zöldséges könnyítést el tudtam volna még képzelni, helyes volt ez az elgondolás is (3 pont).

Ráadásul tökéletesen sikerült rétegelni a hozzávalókat: alulra a krumpli és a paradicsom, fölé a hús, legfelülre a szósz került, így minden falatnak ugyanolyan volt az íze, és nem kellett egyszer vega, másszor a ragadozó szerepébe beleélnünk magunkat (5 pont).

És akkor beszéljünk a joghurtos mártásról, amit itt bátran nevezzünk tzatzikinek, vagy dzadzikinek, mert ez tényleg az: erről szól a gyros, ettől a masszától lesz könnyen ehető a nehézkes, húsokkal tömött tészta, erről van szó (5 pont), nem a híg léként lecsurgó konkurens próbálkozásokról.

Az utolsó összetevő a pita, de még ezt sem sikerült elrontani, mert a jó ízű, jó vastagságú tészta még arra is tökéletesen alkalmas, hogy kényelmesen együk belőle a gyrost: jól rétegezhető, és nem mállik szét, mire az utolsó falathoz érünk.

A mennyiség is teljesen rendben van, a vastag, kitömött gyros a leglaktatóbbak közé tartozik Budapesten (4 pont), éppen ezért megdöbbentő, hogy még olcsó is a Gyradiko kajája: csak 600 forintba kerül, ami az egyik legalacsonyabb ár a mezőnyben (5 pont).

Összességében 37 pontot sikerült elérni a 40-ből, őszintén meg vagyunk lepődve, hogy ilyen magasságokba is el tudtunk jutni Budapesten.

Ha tudni akarod, hol vannak a legjobb budapesti gyrosok, vagy hogy mit érdemes felkeresni, milyen programra érdemes elmenni a városban ahhoz, hogy jobban szeresd Budapestet, csatlakozz a facebookos csoporthoz, ahonnan minden új írásról értesülsz!

View Gyradiko in a larger map