English

Egy nap a városban

Olcsó ebéd menő helyen: Véndiák

szucsadam 2011 március 29.
Címkék: ebédmenü

E heti versenyzőnk igazán menő helyen található, az V. kerületi, felújított Egyetem téren, az Egyetemi templommal szemben, igazi kis európai hangulatsziget közepén. Külön érdekesség, hogy a Véndiák étterembe pont aznap tértem be tesztelni, amikor Csaba a Centrálban evett: eredetileg oda indultam, de kiderült, hogy sikerült mindenféle megbeszélés nélkül ugyanarra az időpontra betervezni a kávéházas tesztet, így míg Csaba az év pincérével küzdött, én átcsoszogtam az egészen más hangulatú helyre, ahol semmi nyoma a századfordulónak.

Először írok a sorozatba, így hát gyorsan vázolnám a hozzáállásomat a déli menükhöz. Miután az iskolai éveimben jó sok időt eltöltöttem a menzán, még ahhoz képest is sikerült néhány mélyrepülést átélnem a budapesti olcsó ebédmenük felhozatalában. Aztán egyszer a Ráday utcában megkockáztattam egy menüt, egy életem egy halálom, ami egészen kivételesen jó volt. És a sorozat kapcsán egyre inkább látom, hogy nem is olyan ritka az elfogadható, vagy akár a jó minőség a gyorséttermek árain, jó éttermekben.

A menü egy picit máshogy festett a Véndiákban, mint máshol, mert ugyan két fogást kínáltak 1450 forintért - ami nem nevezhető kifejezetten olcsónak a mezőnyben -, egy pohár teát is kínáltak az ebédhez, vagyis elegánsan megelőzték a csapvíz kérését.

A bejáratnál egy fiatal hölgy fogadott, kísért a helyemre, és hozta alig két perc után a lebbencslevest. Megkóstolva elsőként a zsír volt az első szó, ami eszembe jutott, az eltelítés vágyának kendőzetlen kinyilvánítása, de aztán felfedeztem a füstös aromákat és az erőteljes fűszerezést, ami egy tisztességes levessé tette az előételt.

A főfogás Holstein szelet volt olajjal bőségesen átitatott hasábburgonyával. A hús maga lapos, jellegtelen, az egész fogást a tükörtojás mentette meg. Összességében: a menza színvonal felett jártunk, érezhetően annyi odafigyeléssel, amennyi minimum kell egy tisztességes déli menühöz.

A felszolgált teáról még nem esett szó, ez langyos volt és édes, olyan, amilyen csak nagyüzemben lehet. Egy kis retró életérzés a végére.

Mindezért azonban kicsit sokallom az 1450 forintot, ha legközelebb a környéken járnék déli menüt keresve, gyorsan találnék kevesebbért jobbat.

Ha érdekelnek a színvonalas ebédelőhelyek, vagy csak szeretnéd megtudni, hogy mit érdemes megnézni Budapesten, hova érdemes ellátogatni, csatlakozz a facebookos csoportunkhoz, ahonnan az Egy nap a városban minden fontos írásáról értesülsz.

süti beállítások módosítása