Aki rendszeresen olvassa a blogot, tudja, hogy nem vagyok elfogult a Ferihegyi repülőtérrel, ha valami jót látok, ugyanolyan szívesen megírom, mint amikor valami bosszant. Következzen most egy olyan poszt, amit kimondottan lelkesen írtam.

Előzmények: az elmúlt hónapokban többször is repültem Ferihegyről, és mindig nagyon érdekelt, hogy néz ki belülről az épülő SkyCourt. Ez lesz az új váró, ahol az utasok eltölthetik az indulásig hátralévő időt, és ahol rengeteg pénzt költhetnek majd a március végi nyitás után. El is kezdtem keresni a lehetőséget a látogatásra, már megvolt annak a fickónak a telefonszáma, akin keresztül bejuthattam volna, amikor teljesen váratlanul meghívást kaptam magától a reptéről egy kis bejárásra.

Bárcsak minden ilyen egyszerűen menne az életben.

Mivel ilyen helyre nem minden nap jut be az ember, meg szerettem volna nektek is átélhető élményeket adni, magammal vittem Takács Istvánt, aki szuper gömfotókat készít (a honlapja tele van jobbnál-jobb hazai helyszínekkel), és aki aztán megállás nélkül nyomogatta az exponálógombot az új váróban.

Na de akkor csapjunk a lecsóba: a 75 milliárd forintos beruházáson belül kábé 20 milliárdból épült új váró egyrészt másodpercekre van attól, hogy késznek lehessen nevezni, másrészt akkora evolúciós ugrást jelent a jelenlegi szegényes de túlárazott váróhoz képest, mintha az első csalánozó váratlanul Monica Belluccit szült volna.

Hogy el tudjuk valahol helyezni a SkyCourtot: a bejáratok ugyanott lesznek, mint eddig, a 2A és 2B terminálokon. A csomagokat is ugyanott adjuk fel, itt azonban kettéválik a jelen és a jövő: eddig a csomagfeladó háta mögé osonva estünk át az útlevél ellenőrzésen, most akármelyik terminálon vagyunk, a középen található SkyCourt felé vesszük az irányt, a biztonsági ellenőrzés, testüregmotozás már az új épületben lesz. Nagy előrelépés, hogy eddig csak kilenc kapu volt, mostantól 12 lesz, amit bármikor 14-re lehet bővíteni, a sorok tehát rövidebbek lesznek, az egész procedúra kevésbé lesz kellemetlen.

A kialakításnál főleg arra koncentráltak, hogy a burkolati elemek visszafogottak, elegánsak legyenek, ezek adják a hátteret a színes kereskedelmi egységekhez, amik egy hónapon belül megkezdik a beköltözést.

Igazság szerint a Heinemann már itt is van, a német cég adja majd a Duty Free shopot, amin minden utas áthalad, hiszen azt a biztonsági ellenőrzés és a váró közé ékelték. Ezzel a módszerrel állítólag minden negyedik utas rávehető a vásárlásra, míg egy kevésbé nyomulós boltban talán ha minden tizedik kezd költeni.

A Duty Free után aztán belépünk a főcsarnokba, és alaposan meglepődünk: ez tényleg beszarás jó. Láttam persze a terveket, tudtam, hogy mi az elképzelés, de egészen más mindezt élőben látni. Az arányok jók, az épület a hetven méteres tartóíveknek köszönhetően könnyed, szellős, világos, akárhol megállná a helyét Európában, a burkolatként használt sima, reflexiós elemeket a repülőgépek orra ihlette. De nézzétek meg inkább István baromi jó 360 fokos képét (a jobb alsó nyilakra bökve átugrik teljes képernyőre, csak bátran):

Az alsó szinten főleg a bolt lesz, meg innen tudunk majd bámulni kifelé a hatalmas üveghomlokzaton át az induló gépekre. Fent meg tovább tudjuk költeni a pénzt, ott lesznek ugyanis az éttermek. Jaja, TÖBBESSZÁM. Jelenleg a repülőtér a világ elátkozott helyeinek toplistáján szerepel, amennyiben nincs igazi verseny a kajáldák közt, ezért aki bejutott, pofátlanul magas árakon adja az ételt. Szendvics 1100. Pizza 1200. Ennél a világon bárhol olcsóbban tudok vásárolni, egyebek közt a március 27-e után megnyíló SkyCourtban is, ahol végre verseny lesz az éttermek közt, és ezek közül néhány ki fogja kényszeríteni az alacsony árakat. Egészen pontosan kettő: a Burger King és a Kentucky Fried Chicken, amik Hardy Mihály, a Budapest Airport vállalati és kapcsolati igazgatója szerint nem lesznek drágábbak, mint a városi társaik. És ami a belvárosban eléggé túlárazottnak tűnik, az egy repülőtéren tökéletesen vállalható: ugyan ki fizetne ezer forintot egy apró szendvicsért, ha annyiért már menüt kap, üdítővel, sült krumplival?

A két gyorsétterem jelenléte garantálja, hogy a többiek sem szállhatnak el árban, így például várhatóan megfizethető lesz a Leroy is, a francia Hippopotamus meg főleg grillételeivel, nagyobb steakjeivel segít elütni az időt.

Mindez csak azt bizonyítja, hogy a repülőtér határozottan szembe megy korábbi állításával, hogy tudniillik Ferihegyből nem lesz pláza, hozzáteszem, szerencsére. Várakozni elviselhetetlenül unalmas, inkább megnézem a Troll 2-t egymás után kétszer, minthogy félórányi semmittevésre legyek kárhoztatva, éppen ezért minden, ami leköti a figyelmem, elismerése méltó.

Azért hiába adják át a SkyCourtot március 27-én a forgalomnak, egy ideig még lesznek fennakadások. Ez a csarnok ugyanis csak egy váró: ahogy láthattátok, ott megyünk be a reptérre, ahol eddig, aztán az ellenőrzés és a pihenés már a SkyCourtban lesz, de a beszálláshoz megint visszatérünk a régi épületekbe, hiszen az újban nincsenek utashidak. A 2A és 2B fölött azonban eljárt az idő, így 2011-ben azokat is felújítják a SkyCourt stílusában, kisebb kényelmetlenségek tehát elképzelhetők, és az is könnyen lehet, hogy a menő váróból egy ideig buszok visznek ki a repülőkhöz, a hidak ugyanis részben le lesznek zárva.

Aki egy kicsit is ért a repülőterekhez, annak már össze is állt, hogy a mostani építés nem növeli érdemben a kiszolgálható repülőgépek számát, hiszen nem lesz több utashíd, buszokkal eddig is ki lehetett szállítani az utasokat, elsősorban a várakozás lesz elviselhetőbb, bár a kényelmesebb váró miatt mégis többen fognak elférni Ferihegyen. A két futópálya jelenleg 25 százalékon üzemel, a SkyCourt segítségével ez az arány állítólag tovább javítható, és ha azt látják, hogy a forgalom a remélt ütemben nő, építenek a 2A terminál oldalára még egy épületrészt, immár utashidakkal, hogy több gép tudjon csatlakozni a repülőtérhez.

Egy érdekes részt még hadd mutassak meg, a generátorházat. Elvileg zéróhoz közelít annak az esélye, hogy áramkimaradás legyen a reptéren, mert három betáp is érkezik az ELMŰ-től, de ha mégis gáz van, ez a 87 ezer köbcentis, hajómotorszerűség kezdi el nyomasztani a generátorokat (sisakban én jegyzetelek komoly hozzáértéssel):

A szörnynek körülbelül 15 másodperc kell a felpörgéshez, egy ilyen fontos épület azonban a pillanat törtrészéig sem maradhat áram nélkül, így a köztes időben azok a kétszáz kilós, 7400-as fordulatszámon üzemelő lendkerekek veszik át a munkát, amik jelenleg is pörögnek légüres szekrényeikben.

Gondoltak tehát mindenre. Még egyszer a legfontosabb: 2011. március 27. Akkortól várható, hogy megint európai szintű lesz az utaskiszolgálás Ferihegyen. Addig meg itt vannak a képek, meg István honlapján is van még pár 360 fokos fotó, azokat is ajánlom.