Tök egyszerű a kérdés: melyikkel érdemes közlekedni Budapesten? A BKV-sok szerint a tömegközlekedésnél még a fény sem gyorsabb, a magyar főváros különben is jól el van látva buszokkal, villamosokkal, metrókkal (haha), értelmetlen bármilyen más eszközt választani. A biciklisek persze nem hajlandók semmire sem ülni, amin két keréknél több van, a dugóban ücsörgő autósok meg csak röhögnek a buszon egymás hónalját szagoló utasokon, meg a bicikliseken, akik lefagynak a bringáról.
Én például autós vagyok. Amíg nem volt autóm, biciklis voltam, de már hét éve autóval járok szinte mindenhova. Éppen ezért bérletem sincs, ami még tovább csökkenti a tömegközlekedés esélyét. Ha például a barátnőmmel át akarunk látogatni valamelyik ismerősünkhöz, akihez nem lehet egy jeggyel eljutni, kettőnknek már 1440 forintba kerülne az utazás: akkor már olcsóbb taxival.
Ettől függetlenül mindig érdekelt, hogy mennyi idő alatt jutnék be reggel a munkahelyre, ha valamelyik másik közlekedési eszközt választanám. A Ráday utcában található lakásomból szoktam indulni, és az Árpád híd budai hídfőjéig szoktam utazni minden reggel. Az út időtartama nagyon változatos, erősen függ attól, hogy mikor indulok, hogy melyik napot nézzük, hogy milyen az idő. Nagy általánosságban 19 és 35 pont között szokott lenni a menetidő, ennek átlaga 27 perc, a reális adat viszont fél óra: tízből ötször körülbelül ennyit kell rászánni az útra, ötször meg többet, vagy kevesebbet.
Hogy lássam, mennyi időmet veszi el a dugó, az egyik nap tömegközlekedésre cseréltem a kocsit. A Ferenc körútig gyalogoltam, ott metróra szálltam, elutaztam az Árpád hídig, villamosra pattantam, majd átszeltem a hidat. Végül még volt egy kis gyaloglás, összesen 34 percig tartott eljutnom a lakástól a munkahelyig úgy, hogy szinte egyáltalán nem kellett várnom semmire, ideálisak voltak tehát a körülmények.
Végül megkértem egy biciklis ismerősömet, hogy valamelyik reggel nyolc körül mérje már le, mennyi idő alatt tudja megtenni a kilenc kilométeres utat: az eredmény 31 perc volt, pedig rendesen tekert.
Mi derült ki? Hogy a megfelelő útvonalak ismeretében tökmindegy, melyik közlekedési eszközt választod. A BKV mellett szól, hogy nincs amortizációs díj, a bicikli mellett, hogy környezetbarát, az autó mellett meg, hogy mindennél kényelmesebb. Nagy különbség, legalábbis azon az útvonalon, amin én járok, nincs, márpedig ennek van jelentősége: nagyjából a teljes belvároson és még a Dunán is átmegyek, dugó szempontjából tehát az egyik leginkább terhelt területen haladok nap, mint nap.
Egy döntő szempont azért lehet: a pénz. A dízelemmel körülbelül 7,5 ezer forintba kerül az egész havi bejárás, a benzinessel 12,5 ezer lenne, de éppen ezért nem is járok azzal. A BKV havibérlet 9,8 ezer forintba kerül, és leginkább azt is munkába járásra használnám, szóval nem jelentene nagy az előny az autóhoz képest, valamivel még többe is kerülne.
A bicikli persze mindennél olcsóbb, de lehet akár nagyon drága is: körülbelül ötszáz kalória megy el oda-vissza egy óra alatt, ennyi tápanyag van egy Big Macben is, aminek az ára most 650 forint körül van, tehát 13 ezer forintba kerülne havonta, ha gyorsétteremben próbálnánk feltankolni a kerékpározáshoz szükséges üzemanyagot.
Ugyanakkor két sima zsemlében is van ötszáz kalória, az meg már csak ötven forintba kerül, szóval aki nagyon odafigyel, ezer forintból megússza az egész havi munkába járást.