Néhány hónapja jártam először az 1936-os Átrium házban, Kozma Lajos egyik legjelentősebb épületében, ami idén a Merlin Színházhoz került. Előtte a Margit krt. 55 alatti art deco épület nem mutatott túl fényes képet. A háborúban istállóként szolgált, 1947-ben aztán…

Hadd kezdjem azzal, hogy gyűlölöm a Louvre-t. Egyrészt nem lehet normálisan kimondani a nevét. Másrészt folyton hosszú sorok várakoznak előtte. Harmadrészt, és ez az igazi problémám: ezek a sorok be is jutnak. A Louvre ezek után élvezhetetlen: a világ legnagyobb képtára, ahol…

Igazán tudok rajongani a kis költségvetésű kamaradarabokért. Amikor pantomimmel játsszák el, hogy nyílik a szekrény, ami nincs, és a színésznek a szavaival kell lefestenie a színpad teljes díszletét. Amikor azt használják, ami van, a többit meg kitöltik valahogy. Megdolgoznak…

Amikor elindultam Ritter Doron "Terek a korokban" című kiállításának megnyitójára, tudtam, hogy mire számítsak. Csak éppen rosszul. Arra készültem, hogy a Hollán Ernő utcai lakásgalériában néhány hozzám hasonlóan rosszul tájékozott blogger, esetleg műértő, vagy barát fog…

Mielőtt elmentem volna az Angyalok Amerikában című darabra a Nemzeti Színházba, elolvastam néhány kritikát. Érdekelt, hogy mit tud az a darab, ami folyamatosan telt házas, lényegében másfél hónapra előre is eseményszámba megy rá szerezni egy jegyet. Olvasgattam a kritikákat, de…