Az Árpád híd egyik oldala sem híres arról, hogy elkényeztetne minket gasztronómiájával. A budai oldalon még a Kéhli vendéglő (jézusom, most látom, hogy nem írtam még róla, na ezt bepótolom) századfordulós bája és megingathatatlanul szinten tartott “jó vendéglős” minősége még mindig zarándokhellyé…

A kínai vendéglátóhelyekre számunkra furcsa névadási szokás jellemző, általában a “barátságos”, “ízletes” és “sárkány” szavakat kombinálják, vagy nem is fáradnak annyira névadással egyáltalán. Ilyenkor egy jól megtermett Coca Cola tábla adhat irányt nekünk. Így amikor a Vas utcában, a Blaha mellett…

A Fővám tér, úgy tűnik, kapott egy kis flancot. Nem messze onnan, ahol a város legkorábban nyitó kocsmája volt, hogy a hajnalban érkező kofák még éppen találkozhassanak az éjszakai tivornya végén a biliárdasztalon alvó lumpokkal (ez a mostani Burger King helyén állt a csarnok nyitása után), több…

Tíz év gyakorlata alapján van egy tizenöt-húsz tételből álló csekklistám, amit végigfuttatok a fejemben, ha belépek egy helyre. Muszáj: a fene sem akarja vesztegetni az idejét rossz helyeken, mikor annyi felfedezni váró kincs van a városban. Ebben a listában a bejárat előtti táblák tartalmától…

Budapestnek vannak különleges részei, mindig is tudtuk. Én általában a történelmi múlttal bőven rendelkező kerületek, városrészek változatos ízét szeretem, de ezúttal egy olyan környékre látogattam el, ami épp most kel életre. A XI. kerületi raktár- és gyártelep végig a Duna mellett húzódik, a…