English

Egy nap a városban

Menő budapesti lakások: modern belvárosi egy külvárosi panel árából

Magyarósi Csaba 2015 december 09.

Éva, akinek egyébként már több lakásáról is írtunk, egy rettenetesen kicsi és sötét lukat vett meg egy belső udvar földszintjén - ideális feltételek egy menő kéglihez, nem igaz?

Tényleg ezer probléma volt a lakással, és most nemcsak arra gondolok, hogy lerobbant állapotban vette meg Éva, hanem hogy az adottságok is messze voltak az ideálistól. Harminc négyzetméter 4,28 méteres belmagassággal, rücskös, foszló tapétával, elhasznált csövekkel.

De Éva már a vásárlásnál meglátta az értékeket a lakásban, például a dongaboltozatot, amiről levakarta a vakolatot, hogy az csupasz szépségében adja ki a tér jellegzetességeit, a tér finom arányait, ami főleg dupla belmagasságból és a hatalmas ablakokból fakadt.

Éva célja egy nagynak ható, szellős lakás kialakítása volt, amit albérlőnek lehet kiadni, de ettől még praktikus, élhető - vannak tehát tárolórekeszek, titkos nyílások, de alapvetően szélsőségesen szellős az egész.

És a munka ennek megfelelően folyt: a fürdő nem lett túl nagy, de praktikusan mindenre elég, a lakás jellegéből fakadó kihasználatlan terekbe, boltívekbe rejtették el a gépészetet, a bojlereket, a galéria felét lebontották, hogy kijöjjön a nagy belmagasság, a fürdőt, konyhát, hálót, azokat a helyeket tehát, ahol az ember meghittségre vágyik, a galéria alá-fölé helyezték, míg a nappali egy hatalmas belmagasságú terem lett.

A matek elég egyszerű, Éva ökölszabályként követi, hogy annyit költ a lakásra, amennyiért megvásárolta, ebben az esetben 5+5 millió forintról beszélünk, összességében tehát kábé tízmillióba került a beruházás. 

Ez egy belvárostól távolabbi, nem felújított, hasonló méretű panellakás árának a háromnegyede, tízmillióból sikerült tehát a belvárostól karnyújtásnyira berendezni egy olyan lakást, aminek a nappalija egy izgalmasan berendezett, nagypolgári méretű otthonra emlékeztet, ami tele van szerethető zugokkal és tárolórekeszekkel, például a hatalmas kanapéban van kihúzható ágy, meg egy-egy szekrény méretű titkos rekesz. Egy lakást, amiben a tömbszerű elemeken olyan ötletek könnyítenek, mint a légies lépcső, és aminek a színek, a formák váltakozása miatt csodálatosan izgalmas ritmusa is van.

untitled.jpgAz így kialakított lakás rezsije alacsony és elég két embernek egy kicsi gyerekkel. Most azonban üres, mert Éva ebben a lakásban tartja a belsőépítészeti workshopjainkat arról, hogy miként válassz magadnak lakást, vagy hogy miként tudod kihozni a legtöbbet a már megvásárolt kéglidből. Ezek a workshopok egyébként most karácsonyi ajándékként is adhatók, voucherek formájában, ha van lakásvásárlással vagy felújítással kacérkodó ismerősöd, rokonod, de még nem tudod, mit vegyél neki karácsonyra, csekkold Éva oldalát.

És ha neked is van menő lakásod, és szerepelnél a sorozatba, írj nekünk egy levelet  erre a mailcímre.

Elzöldül a FŐTÁV is

simon mondja 2015 december 08.
Címkék: reklám

Hirdetőnk a FŐTÁV, akik játékra hívnak minket az adventi időszakban.

Kérdés: szerintetek miért van az, hogy a legtöbbször a tél közepén és nem nyáron van szmogriadó Budapesten? Többen autóznak? Kevesebbet fúj a szél? Frászt: az egyik első számú szmogforrás a fővárosban az a rengeteg házközponti fűtés, ami telepöfögi mindenféle nem odavaló gázzal Budapestet. Ez a szmog aztán megreked az utcákban, mi meg jól beszívjuk.

A távfűtés óriási előnye, hogy a várostól távolt vannak a fűtőművek, iszonyú magas kéményekkel, szóval a fűtés során keletkező gázok messze Budapest határán túl terítődnek, szóval semmilyen szmogot nem okoznak a városban.

De más szempontból is a távfűtés az egyik legkörnyezetbarátabb fűtési mód, ugyanis képes hasznosítani a hulladékhőt, és hatékonyabban tudja felhasználni a megújuló energiaforrásokat, ami végső soron a költségeket is csökkenti. 

csovek_pr_3.JPG

A fenti felismerés egyébként elég komoly változásokat indított el Európában, a szomszédos Bécsben például igen magas a megújuló energia felhasználása a távfűtésben, ráadásul olyan körvezetéket építettek, amely nem csak az ellátás biztonságát növeli, hanem még gazdaságosabbá tette a távhőt – nem csoda, hogy folyamatosan nő a felhasználók száma. Koppenhágában meg 98 százalék a távhő részaránya, nem is engedélyeznek lakásépítést házközponti fűtéssel, pont a szmogveszély miatt.

A FŐTÁV is arra törekszik, hogy egyre zöldebb legyen. A vállalat amellett, hogy számos környezetvédelmi célú fejlesztést hajtott végre az elmúlt években, a távfűtéssel összefüggő energetikai korszerűsítéseket is ösztönözni kívánja a fővárosban. Ezért indította el például korábban a FŐTÁV Zrt. szakemberei által kidolgozott OKOS HÁZ projektet. Ennek részeként úgy újítottak fel házakat, hogy csökkenjen az energiafogyasztásuk és egyre több megújuló energiát használjanak fel. A projektben arra is odafigyeltek, hogy pozitív irányba változzon az érintett közösségek környezettudatossága. Ezek a fejlesztések hosszútávon szolgálják a közösség érdekét, és a rezsiköltségek csökkentése mellett a környezetünknek is jót tesznek. 

A FŐTÁV-val most játszhattok is. A vállalat az adventi időszakban egy háromfordulós játékra hívja a vállalkozó kedvűeket, hogy teszteljék távfűtési ismereteiket. Hetente egy-egy újabb kérdés jelenik meg a Blikk-ben és a FŐTÁV Facebook oldalán. Aki mindháromra helyesen válaszol, akár egy 200 ezer forintos ajándékot is a fa alá tehet. 

Így készülnek Budapest húslébe mártott agyeldobós szendvicsei: Meat & Sauce

Magyarósi Csaba 2015 december 08.

Sorra végigjárjuk a Város Hőse helyeket, hogy bemutassuk, melyik éttermek támogatják azt a kezdeményezést, aminek a lényege, hogy:

  • te befizetsz havi 3750-7500 forintot, amivel megmentesz egy gyermeket az éhezéstől
  • cserébe kedvezményt kapsz Budapest legmenőbb éttermeiben, így a befizetett összeg hó végére újra a tárcádban van
  • szóval valami nagyon jót tettél, emiatt sokkal jobban érzed majd magad a bőrödben úgy, hogy az nem jelent komoly terhet
  • a gyerekek végre jóllakhatnak

Részletek, minden infó itt.

Szóval a sorozat ötödik szereplője a Meat and Souce, ahol megnéztük, hogyan készülnek Budapest agyeldobós, csorgatós, szaftos szendvicsei, amik mellé ráadásul minden Város Hőse ingyen üdítőt kap ajándékba!

 

Kattints ide, hogy megtudd, hogyan lehetsz te a város hőse, videóban a részletek:

 

További Város Hőse helyek:

 

A legjobb budapesti helyeket mutató és a klubtagságot igazoló appot innen tudod letölteni: 

Meat & Sauce
Cím: 
1065 Budapest, Nagymező utca 34.
H-P 9:00 - 22:00, 
Szo-V: 11:30-22:00

Elhagyatott helyek: Lipótmező szelleme kísért

Új sorozatunkban Budapest elhagyatott helyeit fogjuk bemutatni a Városi Gorillák segítségével. A csapat mindenhová bemászik, mindent felfedez, ami egy kicsit is szétesőnek tűnik és bár senkit sem bíztatunk arra, hogy kövesse őket, mert ezek sokszor valóban életveszélyes helyek, izgalmas rajtuk keresztül felfedezni Budapest ismeretlen arcát.

Az első epizódban Lipótmezőre kukkantunk be.

Régi és hatalmas. A Parlament után Magyarország második legnagyobb épülete, Hűvösvölgyben található. Az egykori tébolyda az utak felől ugyan le van zárva, de a hegyek és közeli erdőségek felől nyitott a telek. Az épületet szigorúan őrzik, ám néha egyesek mégis bejutnak.

Az országos elmegyógyintézet építésének gondolata először 1791-ben, II. Lipót uralkodása alatt merült fel. 1812-től a bécsi, prágai, lembergi elmeintézetek rendeletileg kitiltották a magyar betegeket. Az indoklásban az állt, hogy Magyarországon nincs tébolyda, ezért a jótéteményt nem viszonozhatjuk.

img_3066_1280.jpg

1848-ban Schwartzer Ferenc ezért javaslatot tett a kormánynak a magyar tébolyda építése ügyében.

Legalkalmasabb helyszínnek a Lipótmezőt tartotta, ami aránylag jól megközelíthető, kies fekvésű, északi szelek ellen védett és vize is bőven van. 22 helyszín megtekintése után Buda városa a lipótmezei telek megvásárlása mellett döntött.

A telek Göbl Lipót tulajdona volt, róla kapta a terület a Leopoldfeld, azaz Lipótmező nevet. Az építést I. Ferenc József rendelettel határozta el, a terveket Zettl Lajos építészeti tanácsnok készítette. Ahogy az mostanában is tök megszokott, több vállalkozás váltotta egymást az építkezés során, végül Drasche Henric 1868-ban sikeresen befejezte az épületet.

Az építés és felszerelés költsége 1670700 forint volt. Az épület késői romantikus stílusú, négyszintes jellegében zárt tömböt alkot. Eredetileg 800 beteg befogadására tervezték, de végül csak annyi készült el a tervekből, hogy 500 beteget épp be tudjon fogadni.

Helyet kaptak benne az orvosok lakásai, a személyzet szállásai, konyha, irodák, raktárak. Az épületet hatalmas park és 50 hold erdő övezte. A Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda 1868. december 6-án nyitotta meg kapuit – kezdetben 300 beteggel – Schnirch Emil (1868-1884) igazgatása alatt.

img_8289_1280.jpg

Schnirch humánus érzése, joviális magatartása, kitűnő szervezőkészsége közismert volt. A betegek kezelésében főként nyugtatókat használtak, a különösen nyugtalan betegeket kényszerzubbonnyal fékezték meg, esetleg cellába helyezték őket. Durva kényszerítő eszközöket nem alkalmaztak a terápia során. Az országos intézet már működése kezdetén kapcsolatba került az oktatással, részt vett a törvényalkotásban. A Lipót tehát elindult azon a hosszú úton, amelyen eljutott a mai Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetig.

2007-ben azonban bezárták.

A Hűvösvölgyi úti 40 hektáros területen elfekvő, nagyjából 8 milliárd forintot érő vagyon az intézet bezárása óta csupán amortizálódik, a műemléki védelem alatt álló csodálatos épületek vandálok, szektások és hajléktalanok célpontjává váltak.

Sokat elárul a helyzetről, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) már arra sem ad engedélyt, hogy az épületekbe beléphessünk, ugyanis az egészet életveszélyessé nyilvánították.

Jelenleg „tűzoltás” zajlik, a tetőkön bádogosok küzdenek a beázások ellen, és egy tavalyi baleset óta, amikor egy munkás alatt lényegében leszakadt az egyik födém, nem engednek be senkit az épületekbe.

img_3101_1280.jpg

Az óriási területet a mai napig gondozzák, például gazt irtanak, és a betörők ellen védekeznek, de külön őrzés is működik. Erre szükség is van, helyszíni kísérőnk szerint ugyanis előfordul, hogy hajléktalanok költöznek be egy-egy épületbe, de sátánistákkal is találkoztak már.

A régi boncteremben (igen, ilyen is volt, hiszen itt teljes körű orvosi kezelés folyt) pár évvel ezelőtt fülön csíptek egy társaságot, akik valószínűleg szellemet akartak idézni. Egy 13 éves lányt kaptak el közülük: a betört ablak nyomait, ahol bemásztak, a mai napig látni lehet.

Van olyan is, hogy egykori betegek érkeznek az OPNI-ba. Azt mesélték, tavaly egy győri házaspár papírokkal érkezve állt meg a portánál, és mondták, hogy melyik orvoshoz, melyik részlegbe jöttek. A férjet korábban itt kezelték, de arról nem hallottak, hogy már hét éve bezárták az intézményt. Ám olyanok is előfordulnak, akiket korábban itt kezeltek és most visszaszöknek: az ő nyomaikat, például a „Mengele” vagy „megölnek minket” feliratokat több helyen fel lehet fedezni a falakon.

img_3076_1280.jpg

A többségében összekapcsolt épületegyüttes olyan labirintust alkot, melyben egy idegen hamar elveszne. Karbantartó kísérőnk azt mondta, 8 hónap alatt talán a helyiségek 70 százalékát tudták megnézni, olyan sok van. Ez nem is csoda, hiszen az OPNI fénykorában, teltház esetén akár 900 kezeltet is fogadni tudott.

Ottjártunkkor bedeszkázott ajtók, omladozó vakolat, ürességtől kongó termek fogadtak minket. Az egész épületet bezáráskor selejtezték, így szinte mindent elszállítattak.

Urbexes szemszöggel a legérdekesebb az épületegyüttes összevisszasága volt. Folyosók ágaznak el a folyosókból, átjárók, nővérszobák, lépcsőházak színesítik az amúgy is labirintus jellegű helyet. A legelső bejárásunkkor másfél óráig kerestük a kijáratot, de még így is csak az épület folyosóinak a felét tudtuk bejárni.

A termekbe nem mindig mentünk be, hisz legtöbbje egyforma. Külön megemlítenénk az ebédlőt, ahová belépve mintha egy űrhajó belső terében találnánk magunkat.

Kövessétek nyomon a Városi Gorillákat, akik minden titkos helyet felkeresnek.

Sokkal több fotó a galériában:

Szerda esti program: gyertek el a könyvbemutatónkra!

szucsadam 2015 december 06.

Az Alexandra üzleteiben már kapható az Egy hét a városban, az Egy nap a városban blog könyvesített formája. Csabával megpróbáltuk belesűríteni öt év posztjait, élményeit egyetlen olvasmányos, sztorizgatós könyvbe, ami nem csak budapestieknek szól. Karácsonyi ajándéknak tökéletes, hogy mást ne mondjak.

Na de. Nem ezért írom a posztot.

Szerda este hatkor lesz a könyvbemutató, ahol Csabával és velem beszélget Izing Róbert újságíró a Brody Studiosban, ami olyan menő helyszín, hogy önmagában is megéri benézni. Szóval ez könyvbemutató és közönségtalálkozó lesz egyben, gyertek el, kérdezzetek, beszélgessünk, érezzük jól magunkat.

Magánszemélyeknek elég a helyszínen regisztrálni, az email-es bejelentkezés csak az újságíróknak szól.

Itt van a meghívó is, ahol ismerkedhettek kicsit a könyvvel. És gyertek, várunk szeretettel titeket.

egy_het_a_varosban_sajtoanyag-1.jpg

egy_het_a_varosban_sajtoanyag-2.jpg

süti beállítások módosítása