English

Egy nap a városban

Tényleg elvették tőlünk a bulinegyedet a gazdag külföldiek?

Magyarósi Csaba 2016 július 12.

Valahogy elterjed vélemény lett mostanában, hogy a bulinegyed elesett, magyarok oda már be sem teszik a lábukat, és ha nem vagy gazdag külföldi, akkor

  • meg sem értik, amit mondasz, mert csak külföldiül beszélnek
  • ki sem tudod fizetni a fogyasztásod, olyan nagyon drága lett minden.

Szóval hogy lett egy tök jó bulinegyedünk, de rögtön el is vesztünk. Éppen ezért nemrég Ádámmal nyakunkba vettük a Kazinczy utcát és megpróbáltuk kideríteni, mi az igazság.

dsc01949_1280.jpg

Az például egyből kiderült, hogy a belváros tényleg tele van külföldiekkel, de igaz ez a világ minden olyan városára, ahol jó lenni. Minél többen vannak az idegenek, annál jobb a város, amit remekül le lehet mérni például azon, hogy hány turista van Phenjanban és hány Párizsban.

dsc01954_1280.jpg

dsc01990_1280.jpg

dsc01996_1280.jpg

dsc01999_1280.jpg

Kiderült viszont az is, hogy a probléma messze el van túlozva, belehergeltük magunkat egy állításba és emiatt már az is angolul beszél, akinek nem kéne. Belefutottunk például egy lánybúcsús brigádba, akik vagy fél percig győzködtek arról angolul, hogy vegyek tőlük muffint. Én feltételeztem, hogy csak külföldiek lehetnek, akik ezen a környéken tartják a lánybúcsújukat, ők, hogy csak külföldiek lehetnek, akik kajára várnak az utcán, aztán rövid beszélgetés után kiderült, hogy mindannyian magyarok voltunk.

dsc01977_1280.jpg

A magyarok és a külföldiek aránya egyébként kábé 4 az 1-hez, szóval sok a turista, de többségben vagyunk (ami nem jó, vagy rossz, csak tény).

És akkor hogy mennyire vált a külföldiek martalékává a városrész: a probléma ott kezdődik, hogy a helyek kábé kétharmadában egyáltalán nem is lehet kártyával fizetni, ami eléggé arcon vágja a legtöbb turistát. A Borsban, Kisparázsban, Szimplában, Szimpla Háztájiban, a Karaván több helyszínén, a Krimóban, Ellátó kertben hiába is próbálkoznál, főleg a Kőleves kertben és a Mika Tivadarban van esélye a kártyával támadó külföldi seregeknek.

Persze ők is vehetnek ki pénzt ATM-ből, de tény, hogy ha valaki csak és kizárólag a turistákra épít, akkor Magyarországon többnyire meg szokta oldani a kártyás fizetést (szemben Berlinnel, ahol mondjuk imádják a turistákat, mégis csak készpénz fogadnak el). 

Nézzük az árakat: állítólag ezen véreznek el a magyarok, a drágaság miatt képtelenség egy jót enni vagy inni a bulinegyedben magyar fizetésekből. Tény, hogy nem itt vannak a legalacsonyabb árak a városban, de akadnak helyek, ahol zavarba ejtően olcsón tudsz fogyasztani és általában véve is mindennek korrekt az ára.

Ott a kedvencem, a Bors gasztrobár, ahol ugyanúgy kábé 800 forintért tudsz tolni egy nagy szendvicset, mint évekkel ezelőtt, a nyitás környékén, és még mindig ugyanolyan jó a velős brain dead, csak most már az utcán kígyózik a sor, akkora az érdeklődés. Hasonló minőségű ételt sehol sem kapsz meg olcsóbban.

dsc01940_1280.jpg

dsc01939_1280.jpg

dsc01959_1280.jpg

dsc01960_1280.jpg

Ugyanez a helyzet a közeli Kirmóban, ahol a Budapesten megszokott áron, 500 forintért vehetsz tök jó, házi készítésű söröket (hatástalanítottam a kézműves bombát).

dsc01965_1280.jpg

A Kisparázs egy állócsillaga az utcának, már a gasztroforradalom előtt tisztességes kaját adtak itt, és bár kicsit drágult a hely, Ádám szerint a C3-as  (zöldséges Pad Thai) még mindig szuper, egyébként meg 1500-1600 forint egy nagy tál ételért sehol sem sok.

dsc01945_1280.jpg

A Szimpla háztájiban is bőven találsz ezer forint alatt kaját:

dsc01951_1280.jpg

A Szimpla meg hiába lett a város ikonikus főlátványossága, hiába van tele külföldiekkel, kétszázvalamennyiért, mondom KÉTSZÁZVALAMENNYIÉRT ihatsz fröccsöt és 370-től indulnak a sörök, amivel sok vidéki talponálló sem tud versenyezni.

A Karavánban továbbra is van egy rakás remek street food, a kaják többsége 1000-1500 forint közt mozog, ezek közül akad olyan, amiből egy is elég, de kettő már a legtöbből sok, szóval a parízer-zsemle-kombónál drágább, de amúgy nem vészesebb, mint az átlagos büfék. Csak jobb.

A Kőleves Kert aztán megint lenyomta a mélybe az árakat: itt is 300 alatt ittuk a fröccsöt és 650-ért ettük a fokhagymás tejfölös sajtos tócsni, ami minden, csak nem drága, és még függőágyakban, izé, függőszékekben is tudsz pihenni, miközben a fáról tavasszal esik az eper. 

Megfizethető a Mika Tivadar is, és itt a Kőleveshez hasonlóan még kártyával is lehet fizetni:

dsc02012_1280.jpg

dsc02013_1280.jpg

Az Ellátó kertben meg 230 forinttól indulnak a házi borok, miközben a hatodik szülinapot ünneplő buli miatt egyébként elszabadult a nemzetközi pokol:

dsc02017_1280.jpg

dsc02022_1280.jpg

Szóval: a Kazinczy utca tele van remek helyekkel, és persze remek külföldiekkel, de ettől még nem vesztettük el, mert bőven járnak oda magyarok is és aki akar, az olcsóbban tud itt berúgni, mint Kazincbarcikán. 

A féktelen piálásunkat és zabálásunkat a Vodafone ReadyPay támogatta, ami havi 8-12 ezer forintért elérhetővé teszi a bankkártyás fizetést a szórakozóhelyeknek, akár 0 százalék banki jutalék mellett.

A világ legszívélyesebb fogadtatása - IQ Food Juice & Sandwich

szucsadam 2016 július 08.

update: a hely bezárt:(

Még hogy az Egy nap a városban blog nem mozdul ki a belvárosból. Tessék: Budafokon, a XXII. kerületben jártunk egy IQ Food nevű helyen, amiről egyik olvasónk, Katalin (kerületi lakos) így írt nekünk:

A 22. kerület egyáltalán nincs elkényeztetve gasztronómiailag, bár próbálkozik... De a Gádor utcában találtam egy olyan helyet, ami bárhol lehetne a világon. Talán közrejátszik ebben az is, hogy a tulajdonosok nem magyarok, csak a családtagjaik azok.

Nem volt erős állítás az ajánlóban, mégis úgy éreztem, el kell mennem. Hat év alatt különös képességekre tettünk szert Csabával, aminek segítségével a néhány mondatos email-ajánlókból többé-kevésbé pontosan tudunk következtetni az elvárható élmények mélységeire. Egyszer majd írunk ebből egy könyvet. Ha majd ráérünk (és elfogy a nyomdából a mostani).

p1330396.JPG

A hely egy általános iskola mellett található, ami azonnal megmagyarázza, miért látunk a Facebook-oldalon olyan sok gyereket, ahogy a turmixát szürcsöli. De nem nagyon volt időm alaposan körülnézni, hiszen a pult mögött álló tulajdonos, a lengyel Maja köszönt nekem.

Oké, ez egy kicsit fura mondat lett. Ezerszer köszöntek már nekem, ahogy beléptem egy új helyre, mégis simán körül tudtam nézni. Azonban úgy üdvözölni, ahogyan Maja üdvözölt, még soha nem üdvözölt senki. Mintha harminc év után találkoznánk újra, pedig előtte minden nap együtt jártunk iskolába, és a legjobb barátok lettünk volna (és egyszer segítettem volna neki  a dolgozatnál, és így lett meg az év végi ötöse, amivel végül bekerült az egyetemre, amit imádott).

Tényleg. Nekem volt fura, hogy nem adok Majának egy puszit.

p1330410_1.JPG

Miután visszamosolyogtam, majd kissé zavartan léptem egyet jobbra, kettőt balra - a táncházas arcok így palástolják a zavarukat, gondoltam most az egyszer kipróbálom -, elkezdtem körbekémlelni. Szendvics, saját készítésű kenyerekből, gyümölcstorta, saját készítésű keksz, gyümölcs- és zöldséglevek, turmixok, smoothie-k. A dzsúszokra mostanában rá vagyok kattanva: itt van narancs színű, zöld színű és piros színű, mindegyikben külön összetevők sorakoznak , de lehet kérni bármiből, amiből szeretnénk, ott helyben elkészítik. Kértünk tehát gyümölcsleveket, szendvicseket, egy-egy müzliszeletet, meg egy tortaszeletet.

Minden nagyon lassan készült el, de valahogy szeretnivalóan lassan. Közben beszélgettünk Majával, miközben a másik pultnál hámozgatták a dzsúszba kerülő gyümölcsöket, zöldségeket. Nem ám csak úgy beledobják a gépbe!

Megtudtam, hogy a tulajdonos hölgy, Maja lengyel származású, és hét éve él Magyarországon. Épp nála volt látogatóban édesapja, aki pedig olasz. "És hogy kerültél akkor ide?" - kérdeztem tőle, persze tudtam a választ. Még Varsóban ismerte meg későbbi magyar férjét, akibe annyira beleszeretett, hogy már otthon elkezdett magyar nyelvórákra járni, hogy anyanyelvén szólítsa meg őt. 

Maja tényleg ennyire cukorfalat.

"Bazsalikomszószt tehetek rá?" - kérdezi, hogy csinosítgatja a szendvicseket. A háttérben közben Abba szól, ami annyira passzolt a helyhez, hogy elképzelni sem tudtam volna tökéletesebb zenei aláfestést. Majából és a zenekarból is a folyamatos életöröm árad, amiben ekkorra már úgy fürödtem, hogy az arcomra egy levakarhatatlan vigyor ült ki.

Ketten le tudtunk volna ülni az ablakhoz, mégis elvitelre kértem az ételeket. Egyrészt hogy lássam a Facebookon már látott uzsonnás dobozt...

p1330407.JPG

...másrészt hogy meglátogassuk a budafoki rózsakertet. Gondoltam, ott nyomunk egy pikniket:

p1330424.JPG

De rossz volt az időzítés:

p1330416.JPG

Mindenesetre a szendvicsek finomak voltak, a kenyerük ízletes - az otthon készített kenyerek kategóriában nevezhetne -, a müzliszelet roppanós és édes, a dzsúszok tele frissességgel. Semmi gasztronómiai különlegesség, mégis az egész élmény egyben meghatározta a napunkat. Maja túláradó jókedve rengeteg energiával töltött meg. Jó lehet egy olyan suliba járni, ami mellett ő a "büfés", és saját népviseletébe öltözve beszélget el velünk, miközben a kezünkbe adja az aznapi uzsonnánkat tartalmazó dobozt, ami tele van az átlagnál egészségesebb cuccal.

IQ Food Juice & Sandwich
Cím: 1222 Budapest, Gádor u. 100.
Nyitva: H-P 10:00 - 16:00

Disclaimer: A helyre szokás szerint bejelentés nélkül mentünk, és a számlát saját zsebből fizettük, mert mi ilyen srácok vagyunk.

A legjobb dolgok Lisszabonban 3: A világ végén

snapseed-02-1200x674.jpeg

Folytatódik a nyaralós sorozatunk: tavaly megnéztük, hogy mit ad Firenze, London, Párizs, Madrid, Róma és Andalúzia, idén tovább utazunk és újabb európai városok legjobb izéit válogatjuk ki nektek. Kezdtük Barcelonával, aztán jött Lisszabon első és második része most meg itt az utolsó egy titkos sütivel, az óceánparttal és a világ végével.

 

Az összes hely a térképen:

A hangutómunka itt készült. A Youtube csatornámra itt tudsz feliratkozni.

Száz éhező kisgyereket látott vendégül tegnap a kínai szuperséf

Magyarósi Csaba 2016 július 06.
Címkék: város hőse

Nem is akárkiket, hanem azokat, akiket ti a Város Hőse program keretében támogattok:

 

Csatlakozzatok ti is a Város Hőséhez, segítsétek úgy az éhező kisgyerekeket, hogy a befizetett összeget kedvezmény formájában visszakapjátok. Tegyetek úgy jót, hogy az végül semmibe sem kerül. Részletek itt.

Itt a magyar gyros: a palacsinta! - Züzü

szucsadam 2016 július 05.

Pár hete nyitott Újlipótvárosban egy kis palacsintázó. Itt:

p1330450.JPG

Több szempontból is különleges a hely. Egyrészt antifenszi stílusban épült, olcsó berendezésekkel, gyerekek firkáival a falon, a marketingre szinte fittyet hányva, "a szomszéd megvendégel" életérzéssel. De ez nem valami vendéglátásban kezdő csapat hibája, hanem tudatos: Ágota korábban három évet lehúzott a Gozsdu udvarban, és elmesélése szerint már kábé börtönnek érezte. Elege lett a turistákból, a bulihely előtt sorban álló fiatalokról, meg az egész frissen mázolt minimalista fensziskedéstől. Úgyhogy palacsintázót nyitott, abban a városrészben, aminek elemzésére, hangulataira Csaba a könyvünkben egy egész fejezetet szentelt.

Annyit azért megengedtek maguknak, hogy nem "Friss palacsinta, kakaóval és barackízzel" elnevezést adták a helynek, hanem végül találtak egy menő nevet, a Züzüt. Csók István lányának ez volt a beceneve, tudta meg az internetről lapunk.

p1330442.JPG

A hely különlegessége mindenképp a "fél kézzel ehető palacsinta" ötlete, amivel kapásból beemelték a desszertet a streetfood világába. Nemcsak formára, de képességeit tekintve is a gyrosra hasonlít így a cucc, hiszen egy pofán szétkenős előjáték során kell áthatolni a kezdeti feltéteken, ki kell érdemelni, hogy végül tényleg beleharaphass. De addigra már úgyis mindegy, mert az állatkertesek befogtak, mint elszabadult varacskos disznót.

Persze kérhetjük tányérban is.

Egyébként nem csak édes, sós palacsinták is akadnak bőven. Itt van mindjárt az étlapon nem látható, de az ebédmenüből megmaradt - és az ígéretük szerint nemsokára állandó versenyzőként is debütáló -, duplán hungarikumnak számító lecsós palacsinta, amit inkább tányéron adnak, hogy ne legyen egy perc alatt zsíros a kis mandzsettánk.

p1330439.JPG

Egyébként a palacsintatészta jó, nem próbál újraértelmezni, a palacsintaságot haute cuisine magasságokba emelni, a világ másik feléről különleges minőségű malmokból származó biolisztekkel operálva felejthetetlent alkotni. Ez egy jó palacsinta, és kész. Jó lecsóval. Nem kisajnálva, hanem úgy emberesen: 40 centisek a palacsinták, és jól megrakják őket. Laktóz- és gluténmentes változatban is, bár ekkor már komoly mellékízzel számoljunk, csodát itt sem tudtak tenni (de a gluténérzékeny barátomnak ízlett). 

A helyen kapható egyébként a Gyömbír, az új magyar kézműves üdítő, a Mahung biokocsmás Péter gyömbérsöre, amivel már több mint egy éve kísérletezik, hogy egy rakás alkoholmentes, gyümölccsel, fűszernövényekkel és zöldségekkel ízesített ízt kitaláljon. Ezeket kóstoltuk, nagyon jók.

p1330427.JPG

A cucc egyébként annyira nem tartalmaz mesterséges színezéket, hogy egy idő után a színt adó gyümölcs simán leül az ital aljára:

p1330432.JPG

További jó hír, hogy 5 gramm per 100 milliliter hozzáadott cukorral készül (plusz a gyümölcscukor, ami 0 és 3 gramm között van, alapanyagtól függően), így például a Coca Cola 11,7 grammjához képest kész fogyókúra a cucc.

A palacsinták ára 890 forint, ha hagyományos, tekert elrendezésben kérjük, akkor kettévágva 500 forintért is kaphatunk itt kaját. Van napi menü is, ami egy levesből és egy palacsintából áll, 990-ért. A Gyömbír 550 forint.

Ha tehát erre járunk, és palacsintát ennénk, érdemes benézni. A fogadtatás nagyon baráti, Ágota a dizájn helyett erre helyezi a hangsúlyt. A környékbeli lakók közül ottjártunkkor egy nénivel találkoztunk, aki minden nap meglátogatja a helyet, amióta megnyitott, és kér egy üres palacsintát. Ő így szereti, ezért neki így is lehet.

Züzü palacsintaállomás
Cím: 1137 Budapest, Radnóti Miklós utca 41.
Nyitva: H-V 11:00 - 21:00

Disclaimer: A helyre szokás szerint bejelentés nélkül mentünk, és a kajáért fizettünk, mert mi ilyen srácok vagyunk.

süti beállítások módosítása